Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-11-08

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Máriapócs térképe[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--121.217.125.22 (vita) 2011. november 8., 03:04 (CET)[válasz]
válasz
Máriapócs térképe

- Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. november 8., 09:33 (CET)[válasz]

Szent Erzsébet megkeresztelése[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Árpádházi Szent Erzsébetet melyik templomban keresztelték meg?
--89.120.136.174 (vita) 2011. november 8., 12:08 (CET)[válasz]

válasz:

Itt olvashatsz róla: Szent Erzsébet. A templomra nem tér ki. Üdv. Tambo vita 2011. november 8., 12:32 (CET)[válasz]

Szent Péter Székesegyház a keresztelési helye Szent Erzsébetnek. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.120.136.174 (vitalap | szerkesztései)

Ez igen valószínűtlen, mivel Pesten Budán keresztelték meg. Tambo vita 2011. november 8., 12:42 (CET)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után)

Beírtam kérdésedet a Google-ba (Google Keresés(Árpádházi Szent Erzsébetet melyik templomban keresztelték meg) találati lista), s rögtön választ is találtam: A sárospataki Bazilika Minor mellett álló XII. századi körtemplomban keresztelték meg, 1207-ben.
Szent Erzsébet című szócikkünk szerint „azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel”. A Szent Erzsébet úti műemlék jellegű épületek című web-oldal sem állítja határozottan (pedig a web-oldal a sárospataki műemlékeket ismerteti), hogy Sárospatakon született volna. S van még web-oldal a Google-listában, több is, amely ezt bizonytalanul, legendaként említi. Ha Budán vagy Óbudán született, pláne Pozsonyban, akkor aligha valószínű, a korabeli közlekedési lehetőségeket ismerve, hogy Sárospatakon keresztelték volna meg...
Vagyis a kérdésre a válasz: valószínűleg ott, annak a helynek a templomában, ahol született! Csak azt kell eldönteni, hol született!
vitorlavita 2011. november 8., 12:44 (CET)[válasz]
A Szent Péter Székesegyházat én is valószínűtlennek tartom! Ugyanis ezen a néven egyetlen bazilikát ismerünk: Szent Péter Székesegyház, ez pedig Rómában van! (Csak volt! A helyén a bazilikának már egy újabb épülete áll.) Senki nem beszélt még arról, hogy anyja, Gertrudis királyné, járt volna Rómában... - vitorlavita 2011. november 8., 13:11 (CET)[válasz]
Érdekes módon a kérdező, és a (szerintem helytelenül) válaszoló ugyanaz. Tambo vita 2011. november 8., 13:17 (CET)[válasz]

Az Ali baba szerzője[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki irta az Ali baba es a 40 rablot?
--85.122.84.113 (vita) 2011. november 8., 13:05 (CET)[válasz]
Szia! Itt olvashatsz róla: Az Ezeregyéjszaka meséi Tambo vita 2011. november 8., 13:22 (CET)[válasz]
Vagyis, ezek a mesék ma már nem népmesék, valóban. Legalábbis abban a leírt formájukban, ahogyan mi ma ismerjük őket.
De legalább 1300 évesek a történetek - ha nem régebbiek! És ezek a mesék is szájhagyomány útján maradtak fenn. Vagyis, ezek is mesék voltak, népmesék. Óperzsa, óegyiptomi eredetűek is vannak köztük. Sokan megpróbálták lejegyezni ezeket, ismerünk olyat, amely már időszámításunk után 800 körül született, és sokan is lefordították. Több változatról - legalább a címükről - tudunk.
Hogy konkrétan ki találta ki az egyes hősöket, először megemlítve, nem lehet tudni! Meg tudnád mondani, a mi mesevilágunkból hozva példát, ki írt először a kiskondásról, aki kiszúrta a gömböcöt? Talán Benedek Elek, de inkább Illyés Gyula. De ő találta ki? Nem, hiszen népmesei alak. Ilyen lehet Ali baba is - csak az ő nevét már 1300 éve leírták...
vitorlavita 2011. november 8., 13:46 (CET)[válasz]

Egyébként tudtommal az Ali baba és az Aladdin-történet nagyon későn (kb. a 19. századi "felfedezésekor") került az 1001-be, úgyhogy a kései és nem népi eredete sem kizárható.--Mathae Fórum 2011. november 9., 11:30 (CET)[válasz]

Méreg-e az Aszpartám?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy méreg-e az Aszpartám.
--84.0.13.176 (vita) 2011. november 8., 15:00 (CET)[válasz]

Mivel édesítőszerként használják, a bevitele testtömeg-kilogrammonként 40 milligrammig elfogadott, méregnek nem nevezhetjük. A túladagolása nyilván ártalmas, mint mindennek. Arról, hogy a szervezetre mennyire káros, hosszabb távon, a szokott módon eldöntetlen viták zajlanak. A szócikk szerint a fenilketonúria nevű anyagcsere-betegségben szenvedők számára viszont mérgező. - Orion 8 vita 2011. november 8., 16:08 (CET)[válasz]