Vérteskethely
| Vérteskethely | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2859 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 542 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 14″, k. h. 18° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 14″, k. h. 18° 05′ 00″ | |||
 Vérteskethely
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Vérteskethely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vérteskethely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vérteskethely község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vérteskethely Komárom-Esztergom vármegye délnyugati negyedében, a kisrégió központjától, Kisbértől 5 kilométer távolságra keleti irányban, alacsony dombháton fekszik, dél felé összefüggő erdőkkel határolva. Főutcája a Tatabánya és Kisbér között húzódó 8135-ös út, de nyugati határszélét érinti a 81-es főút, illetve a 8207-es út is. A hangulatos, jó levegőjű, csendes kisközség kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Területéről könnyen megközelíthetők a környék kedvelt kirándulóhelyei, nevezetességei.
Autóbusszal az 1256-os, 1257-es, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8560-as, 8618-as és 8736-os járatokkal közelíthető meg[3]
Története[szerkesztés]
A terület már a kora vaskor-tól lakott, később megtelepedtek itt az avarok és a rómaiak is. A falut egy 1250-ben kelt oklevél említi először. 1332 körül Károly Róbert a falu vásárnapját keddre tette, innen is eredhet a Kethely név. A 15. században egyházi és világi birtokosai is voltak. A 16. században a törökök többször is elpusztították a települést, mely a 17. század közepéig lakatlan maradt. 1738-ban gróf Esterházy József tulajdonába került, majd katolikus, református és evangélikus telepesekkel lassan benépesült. Az 1784-1787-es népszámlálás adatai szerint 667 fő élt a faluban. A lakók mező- és erdőgazdálkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 20. század első felében már téglaégető, szeszfőzde és darálómalom is működött a településen. 1913-ban kapta a település a Vértes előtagot. Mindhárom vallási felekezet jól felszerelt iskolával rendelkezett és 1936-ban Népkönyvtár is nyílt a faluban.
A település alacsony dombháton a Bársonyos és Súr-Bakonyalja kistájak közvetlen szomszédságában, Komárom-Esztergom vármegye délnyugati szegletében található. A község határában folytatott kutatások alkalmával feltárt leletek már a kora vaskorban élt emberek letelepedéséről, illetve római-, és avar kori kultúrákról tanúskodnak. Az erdő szélén, amit várhelynek nevez a lakosság, avar kori földvár maradványai láthatók még ma is. A falut egy 1250-ben kelt oklevél említi először Teregen, Teryan néven. A 13.-14. században is megemlítették a falut. A község elnevezésével kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot. Egy 1332-ből származó oklevél szerint Károly Róbert király keddenként megtartandó vásárra adott engedélyt a településnek, innen eredhet a Kethely elnevezés, de Kethel hun vezér is lehetett a névadó.
A község a vérteskeresztúri apát, majd 1443-tól a Héderváryak tulajdona, akik 1506-ban zálogosították el, Batthyány Benedek kedvezményezettnek. Ezután királyi adományként a Bakithok tulajdona, majd a törökök első nagy hadjárata előtt enyingi Török Bálinté volt. A török seregek 1529-ben égették fel, majd a második hullámban is, ezek következtében az 1500-as években elnéptelenedett a falu. 100 évvel később próbálkoztak református magyarok gyökeret verni, de ez kevés sikerrel járt. Az újranépesedés Kethelyen csak az 1720-as évektől indult meg. Ekkor már három vallási felekezethez tartozó emberek próbálkoztak „életet lehelni” a faluba. Az 1784-87-es népszámláláskor Esterházy János gróf birtokaként szerepelt, 667 lakossal. Az 1840-es években Fényes Elek 810 lakosról tett említést leírásában, melyben megemlítette, hogy Kethely sertéstenyésztése a nép szorgalma között főfigyelmet érdemel. Ebben a leírásában írt a lakosság viseleteiről, szokásairól és szókiejtéséről, melyeket inkább a Veszprém vármegyeiekéihez hasonlított. A Vértes- előtaggal kiegészített, ma is használatos nevét 1913-ban kapta a község. Az első világháborúban 38 katona vesztette életét a kethelyi katonák közül. A második világháború kitöréséig a község a korábbiakban megszokott dolgos, szorgalmas életét élte. A lakók megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította, csak páran dolgoztak iparosként, kereskedőként. Az elemi oktatást a három felekezet –katolikus, református, evangélikus- egy-egy önálló, egy tantermes iskolájának tanítói végezték. A 20. század első felében már téglaégető, szeszfőzde és darálómalom is működött a faluban. A helyi Petőfi termelőszövetkezetet 1952-ben alapították., mely a gazdasági változások következtében maga is változásokon ment keresztül. A községet 1977-ben a közigazgatási reform eredményeként Császár községhez csatolták, majd a rendszerváltás időszakában lett közigazgatási szempontból ismét független. 1998-ban Bakonysárkány községgel Körjegyzőséget hozott létre Vérteskethely, melynek székhelye Bakonysárkány lett.
A község népességének összetételében, számának alakulásában a kis régió településeihez hasonló változások játszódtak le. A település jelenlegi lakóinak száma 236 háztartásban, 612 fő. Gazdasági élete, mely korábban mezőgazdaság-függő volt, napjainkban megváltozott, jelenleg a lakosság többsége iparban dolgozó, ingázó. Jelentős infrastrukturális beruházások történtek az évek során. Elektromos- és ivóvíz-hálózat, telefonhálózat, helyi kábel tv, egy élelmiszerüzlet, posta, fodrászüzlet egy italbolt igyekszik kielégíteni az igényeket és nagyon sokan élnek a vezetékes gáz nyújtotta könnyebbséggel. A szennyvíz-elvezető rendszer kiépítése még várat magára, de már folyamatban vannak a tervkészítések, tárgyalások. A lakosság egészségügyi ellátását hetente két alkalommal Dr. Szinyi Károly házi orvos biztosítja, aki Kisbérről jár ki a községbe. A helyi óvodában, gondozzák, nevelik a gyermekeket. Az általános iskolai tanulók iskolabusszal Bakonysárkányba járnak oda-vissza. A művelődési, szórakozási lehetőségek színtere a szépen felújított Művelődési Otthon, melyben internetezési lehetőség is rendelkezésre áll az „e-Magyarország pont” keretében. A Művelődési Otthon ad helyet Nyugdíjas Klubnak, ahol köztiszteletben álló időseink tartják összejöveteleiket, hetente két alkalommal itt próbál a vérteskethelyi és a környező települések gyermekekeiből álló Höcögő néptánc együttes, mely igen szép hazai és külföldi eredményekkel büszkélkedhet. A Just ladys mazsorettcsoport próbáinak is otthont ad a művelődési ház. Megtekintésre érdemes a községben a -sajátos felekezeti összetételnek megfelelően- három templom. Az 1766-71 között Fellner Jakab tervei alapján, barokk stílusban épült, Mária Magdolna kegyeibe ajánlott, műemlék jellegű római katolikus, az 1789-ben emelt evangélikus, illetőleg az 1856-ban épített református templom.
A hangulatos, jó levegőjű, csendes kis község jó kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Területéről könnyen megközelíthetőek a környék kedvelt kirándulóhelyei, nevezetességei. A faluban, illetve a környéken tett kellemes kirándulás után, szalonnasütéssel, bográcsfőzéssel összekötött pihenőt tarthatunk, a 2005-ben kialakított Várhely-parkban, kulturált környezetben, a védetté nyilvánított öreg tölgyek árnyékában.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Lipót Jánosné (független)[4]
- 1994–1998: Balogh Károly (független)[5]
- 1998–2002: Balogh Károly (független)[6]
- 2002–2006: Vida László (független)[7]
- 2006–2009: Petkovics Gyula (független)[8]
- 2009–2010: Hajnal József (független)[9]
- 2010–2014: Tóth János (független)[10]
- 2014–2019: Tóth János (független)[11]
- 2019-től: Tóth János (független)[1]
A településen 2009. december 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választás három polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de csak az utolsó helyet tudta megszerezni.[9]
Gazdaság[szerkesztés]
A második világháború után, az 1952-ben alakult termelőszövetkezetben találtak munkát a helybeliek. Napjainkban a helyi szövetkezet Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet néven működik és biztosít munkalehetőséget a község lakóinak. A lakosság nagy része az iparban dolgozik a környék településein.
Az Ászár–Neszmélyi borvidék Ászári körzetéhez tartozik.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 553 | 550 | 551 | 538 | 550 | 542 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 19,2%, evangélikus 8,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (25,3% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A műemléki védettségű, 1766-1771 között épült barokk katolikus templom.
- Várhely-Park, a község erdős határa, tiszta levegője miatt kellemes kirándulóhely a gyalogos és kerékpáros turisták számára.
Rendezvények
- Február 1. hétvégéje – Balázs-napi Kavalkád
- Március 2. hétvégéje – Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál
- Június 13. – Mazsorett- és táncfesztivál
- Július 22. – Magdolna-napi Búcsú
- Augusztus – Falunap
- Október – Park-ünnep
Várhely-Park[szerkesztés]
A Vérteskethelyért Közalapítvány Kuratóriumának döntése és az ÉGÁZ részbeni anyagi támogatása, a helyi lakosság aktív közreműködésével, társadalmi munkavégzésével hoztak létre.[14]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Itt született 1871. március 4-én Borsos Károly református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.knykk.hu/images/m_kem_2016/a_kem_helysegnev.pdf
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ a b c Vérteskethely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Vérteskethely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Vérteskethely Helységnévtár
- ↑ Geoláda Vérteshethelyen
További információk[szerkesztés]
- Vérteskethely a Bakonyalja Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás honlapján
- Vérteskethely az utazom.com honlapján
