Koszta József Múzeum
| Koszta József Múzeum | |
 | |
| A volt Megyeháza, ma a múzeum főépülete | |
| Korábbi nevek: Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Teljes neve | Szentesi Koszta József Múzeum |
| Elhelyezkedés | Szentes, Magyarország |
| Cím | 6600 Szentes, Kossuth tér 1. |
| Alapítva | 1897 |
| Megnyílt | 1906 |
| Igazgató | Irsai Farkas László |
| Elhelyezkedése | |
 Koszta József Múzeum
Pozíció Szentes térképén
| |
 é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 20° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 20° 15′ 20″ | |
 | |
| A Koszta József Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koszta József Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Koszta József Múzeum Szentes város múzeuma, mely több kiállítóhellyel is rendelkezik: Péter Pál Polgárház, Fridrich Fényírda, Megyeháza (központ).
Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum (1897–1949)[szerkesztés]
A Koszta József Múzeum otthona 2006-tól a felújított szentesi volt megyeháza épülete a főtéren, a Kossuth téren, azonban megalakulása és működése a szentesi Széchenyi-Ligetben meghúzódó kis neoklasszikus jellegű földszintes épülethez kötődik. Az épület eredetileg nem múzeumnak épült, hanem az 1869-ben népkertté alakított gróf Széchenyi Istvánról elnevezett Széchenyi-ligetet volt hivatott népszerűsíteni. A város vezetése még 1869-ben vendéglő és fürdőház építését határozta el a Csongrádi út és a Kurca által határolt gyönyörű és nagy kiterjedésű különleges fákkal is beültetett parkban. Megbízták a munkálatokkal a legkedvezőbb ajánlatot tévő mestereket, Szrenkányi Lajos kőművesmestert, Busch Gusztáv és Molnár József ácsmestereket, s 1870 áprilisában már mindkét épület készen állt. A vendéglő egy U alakú épület, a korabeli leírás szerint teljesen téglából épült, tetejét zsindelytetővel fedték be. Az U alakú épület középső részén a két szárnyépület között, a főépület előtt mintegy 19 méteres négy ("dór") oszlopon nyugvó főfolyosó húzódott meg mintegy beleolvadva a Liget szellős, tágas térségébe, sajnos e tornácot 1928-ban beépítették, s az oszlopok azóta már csak áloszlop benyomást keltenek, pedig eredetileg valóságos tartó oszlopok voltak. A város vezetése a vendéglőt és a fürdőt is haszonbérbe adta, Szentes legnépszerűbb vendéglőse, a lengyel származású Rambovszky József[1] mindkét épületet bérbe vette, s 1870. április 10-étől mind a vendéglőt, mind a gőz- és kádfürdőt üzemeltette. Az "Újvilághoz" címzett vendéglő csak 1873-ig működött, 1873-1888-ig a polgári fiúiskola használta, majd 1912-ig városháza volt, ez volt "a túl a Kurcai városháza". A város központjától távol esett.
1913-ban vette birtokába a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1897. május 9-én alakult meg.[2] Már megalakulásakor rendelkezett amatőr régészek gyűjteményeivel, köztük Balogh János polgármester, Szívós Béla tanár, Farkas Sándor gyógyszerész, Kosztka Károly és Komáromi Lajos mérnökök, de leginkább Csallány Gábor (1871–1945) rakta le a múzeumi gyűjtemény alapjait az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével. 1913-ban mintegy 30 000 múzeumi tárggyal költöztek be, a "nagy háborúig" a gyűjtemény a 70 000-et is meghaladta. Csallány Gábor lett a gyűjtemény első őre, majd az 1925-ben Csongrád Vármegyei Múzeum és Könyvtár néven múzeummá és könyvtárrá szerveződő intézmény első és "örökös" igazgatója. 1927-ben kiváló segítséget kapott Zalotay Elemér személyében, aki eleinte a könyvtári teendőket látta el. 1913-1938-ig zavartalanul működött a múzeum a fent leírt neoklasszikus épületben. 1938-ban azonban át kellett adniok a csendőriskolának, amely át is alakíttatta az épületet, új lakószárnyat is építettek hozzá Antal Endre és Cseuz Béla tervei alapján. 1942-re azonban felépült az új csendőrlaktanya a Kossuth utcán, s így a múzeum visszaköltözhetett eredeti helyére, a Széchenyi-ligetbe. A második világháború a szentesi múzeum gyűjteményét sem kímélte, hiszen Szenteshez is közeledett a front, s 1944 nyarán a múzeumi tárgyakat és a könyveket be kellett csomagolni ládákba, s nyugatra kellett küldeni. Csallány Gábor életének utolsó éveit szeretett gyűjteménye megmentésének szentelte. Azonban már nem tudhatta, hogy mi lett a gyűjtemény sorsa, mivel Budapesten megbetegedett, s 1945. január 31-én meghalt. A szentesi Kálvária temetőben nyugszik.
A szentesi múzeumi és könyvtári gyűjtemény Szekszárdig jutott el, a ládákba csomagolt anyag alig több mint fele lett csak meg, s került vissza a szentesi múzeumhoz, Zalotay Elemérre várt a feladat, számba venni a veszteségeket és a megmaradtakat.
1925 – 1950-ig a szentesi múzeum megyei múzeumként működött, amely Szentes és környéke, Hódmezővásárhely és környékén túl az egész Csongrád vármegye területéről gyűjtötte a régészeti leleteket, a néprajzi emlékeket és a képzőművészet jeles alkotásait. Külön nagy szerencséje volt a múzeumnak Koszta József (1861–1949) festővel, aki igen szívesen dolgozott egy Szentes közeli tanyán, s hagyatékát és festményeit a városra hagyta, amely a szentesi múzeum gyűjteményébe került. Koszta József festészetének esztétikai értéke Munkácsy Mihály művészetének értékeivel vetekszik, méltán lehet büszke a szentesi múzeum arra, hogy Koszta József nevét viseli. 1949-ben lett a múzeum Koszta József Múzeum néven megszervezve.
Koszta József Múzeum 1949–2007[szerkesztés]
.jpg)
A múzeum 1949-től számított évtizedeiben újra magára talált, visszakerült műtárgyaikat számbavették, adományokból, új ásatásokból megint jelentős gyarapodásnak indult. Jeles régész igazgatói igen eredményes ásatásokat folytattak, Csalogh József Szegvár-Tűzkövesen meglelte a Sarlós Istent, egy újkőkori égetett agyagszobrot, a Szegvár-tűzkövesi idolt, amely a múzeum világhíres régészeti lelete. Csalogh József munkáját komoly szakértelemmel és szorgalommal folytatta Hegedűs Katalin, majd Vörös Gabriella. A múzeum régészeti gyűjteményének publikációs szintje 1999-ben meghaladta a 80%-ot, mindez elsősorban Csallány Gábor és fia Csallány Dezső, Zalotay Elemér, Csalogh József és Vörös Gabriella érdeme. A Koszta József Múzeum otthonos környezetben élt a Széchenyi-ligetben. Tágabb környezete is muzeális jellegű értékeket jelenít meg. 1845 után a Petőfi utcai iskola elől A múzeum főbejárata elé került Borbereki Kovács Zoltánnak az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert Kubikos c. szobra, amely a folyamatosan zajló régészeti feltárások földmunkásainak állít emléket. A múzeum keleti rizalitja elébe telepítették az 1891-ből származó Zsoldos emlékkutat, a kút felirata és megalkotásának körülményei az erdélyi székely-kapukra emlékeztet, az erdélyi székely-kapukat is mindig házaspárok jegyezték éppen úgy, mint a Zsoldos kutat, Zsoldos Ferenc és neje Fodor Anna, a Zsoldos család neves iparos család volt Szentesen. A kút funkcionálisan is működik, jóízű vizet ad a gyermekeiket sétáltató családoknak, a kerékpározó turistáknak. A kopjafás temetők néhány jellegzetes darabjának 2:1 arányú faszobrát is a múzeum köré telepítették, ma már csak egy árválkodik ott belőle. 1999-ben a múzeum közelében avatták fel Csíky László szentesi orvos és világhíres karikatúra szobrász Széchenyi-portrészobrát. Romantikus érzés a nagy hazafi portrészobrával találkozni nyáron az árnyas fák alatt, amelyeken keresztül azért a napfény mindig átszűrődik. Az őszi lombhullatás után a Széchenyi szobornak őrző szerepe van.
A centenáriumát ünneplő múzeum (1897–1997) már jóval több mint 100.000 múzeumi műtárgyat őrzött, bizony kezdett nagyon szükössé válni a Széchenyi-ligetbeli épület, szükségszerűen tápraktárakat kellett igénybe venni. Szakmai okokból külön fiók-múzeumok megnyitására is sor került, ezek közül az egyik a Péter Pál Polgárház a Petőfi utca 9. sz. alatt, a Petőfi utca és az Iskola utca sarkán, a korhű berendezéseken túl számos néprajzi és képzőművészeti jellegű műtárgy elhelyezésére is sor került itt. A másik, ugyancsak a Koszta József Múzeum fennhatósága alatt működő Fridrich János fényirda a Kossuth Lajos utca 6. sz. alatt, a Kossuth tér és az új Sportcsarnok közelében van. Jeles fotográfus volt Fridrich János, aki vándorévei után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben lett segéd, majd a Görög udvarban építette fel saját fotográfiai műhelyét. Egyedül ő foglalkozott Szentesen műtárgykereskedelemmel, rendezett kamara-tárlatokat, festőknek előfényképezett témáikhoz, köztük Koszta Józsefnek is. Divat volt ez a korszakban, a leginkább Párizsban élő és alkotó Munkácsy Mihály is rendszeresen lefényképeztette magának a megfestendő témát, gyakran így tett Koszta József is. Műtárgyak fotózásával is foglalkozott Fridrich, köztük Koszta József valamennyi festményét üveglemez negatívra rögzítette. Említést érdemel még a Koszta József Múzeum Dél-Alföldi Archív Térképtára, amely a szentesi volt megyeháza épületében nyert elhelyezést (sajnos az épület felújítása miatt felszámolták), ahová 2006–2007-ben maga a Koszta József Múzeum törzsanyaga is beköltözött új állandó kiállításokkal és az irodákkal, munkaszobákkal együtt. A ligeti épületben jelenleg a Csallány Gábor Kiállítóhely található Régészeti Látványtárral, Képzőművészeti Látványraktárral, Drahos István és Dr. Szalva Péter emlékszobákkal, Régészeti kiállítással.
A múzeum igazgatói, 1897–2018[szerkesztés]
| Dátum | múzeumigazgatók | szakirány |
|---|---|---|
| 1897 – 1945 | Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) | régész, múzeumalapító |
| 1946 – 1951 | Zalotay Elemér (Szászsebes, 1894. november 24. – Szombathely, 1968. március 1.) | könyvtáros, szerkesztő |
| 1952 | Méray Kádár Ervin | régész? |
| 1953 – 1954 | Szabó János Győző (Budapest, 1929. július 27. – Budapest, 1986. június 15.) | régész, történész |
| 1954 – 1969 | Csalog József (Pancsova, 1908. március 13. – Budapest, 1978. május 6.) | régész, néprajzkutató |
| 1969 – 1970 | Visy Zsolt (Szeged, 1944. május 23. –) | régész, egyetemi tanár |
| 1971 – 1982 | Hegedűs Katalin (Budapest, 1944. május 16. –) | régész, főiskolai tanár |
| 1983 – 1998 | Vörös Gabriella (Kiskunfélegyháza, 1952. szeptember 18. –) | régész-muzeológus |
| 1998 – 1999 | Dömötör János (Hódmezővásárhely, 1922. január 16. – Hódmezővásárhely, 2009. augusztus 2.) | muzeológus, művészeti író |
| 1999 – 2005 | Szabó János József (Battonya, 1950. június 8. –) | régész, szerkesztő |
| 2006 – 2007 | Tóth István Orbánnal együtt mb. ig. (Nagybánhegyes, 1957. április 28. –) | régész-muzeológus |
| 2006 – 2007 | Orbán Imre (Makó, 1961. január 27. –) | történész-muzeológus |
| 2007.06.16. – 2012.09.11. | Béres Mária (Gyoma, 1959. szeptember 2. –) | régész, középiskolai tanár, műemlékvédelmi szakmérnök |
| 2012.09.12. – 2013.02.15. | Türk Attila (Eger, 1973. szeptember 4. –) | régész, középiskolai tanár, magyar őstörténet bölcsész |
| 2013.02.18. – 2018.06.30. | Béres Mária (Gyoma, 1959. szeptember 2. –) | régész, középiskolai tanár, műemlékvédelmi szakmérnök |
| 2018.07.01. - | Irsai Farkas László (1979. december 30. -) | történész-muzeológus |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Labádi Lajos: Városunk leghíresebb vendéglőse - Száztíz éve hunyt el Rambovszky József. Szentesi Élet, 2004. október 15.
- ↑ Dr. Berecz Sándor: A Csongrádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve. e-Könyvtár Szentes, 1899
Források[szerkesztés]
- Szentes helyismereti kézikönyve – Régészet / szerk. Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella. Szentes : Csongrád Megyei Levéltár, 2000. ill. ISBN 9637237461
- Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Kiad. a Csongrád Megyei Önkormányzat, 2000. 757, ISBN 9637193286 Szentes ld. 607-669. o.
- A hagyomány szolgálatában : Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. ISBN 9637217568 Koszta József múzeumról Rózsa Gábor ld. 203-211. o.
- Szentes. Szeged, Grimm Kiadó, 2004. 200 o. ill. (Magyar, angol, német, francia nyelven.) ISBN 963908784X
További információk[szerkesztés]
- Rózsa Gábor a Koszta József Múzeum gyűjteményeiről és a Széchenyi-ligetről
- "Hát atyámfia a muzeum nem komédia". A szentesi múzeum történetének első 70 éve a korabeli sajtó alapján ; sajtó alá rend., szerk. Szalontai Csaba; Martin Opitz, Bp., 2021 (Opitz archaeologica)
Galéria[szerkesztés]
-
Zsoldos kút a múzeum felől -
A Zsoldos kúton levő tábla 1891-ből -
Cégjelzés a Zsoldos kúton
