Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: Petőfi és Móra városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskunfélegyházi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Csányi József (Nemzeti Fórum)[1] | ||
Jegyző | dr. Faragó Zsolt | ||
Irányítószám | 6100 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 28 803 fő (2023. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 112,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 90–105 m | ||
Terület | 256,3 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5] | ||
Földrajzi középtáj | Duna–Tisza közi homokhátság[5] | ||
Földrajzi kistáj | Kiskunsági löszös hát[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″ | |||
Kiskunfélegyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a vármegye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.
Fekvése[szerkesztés]
A Bács-Kiskun vármegyei középváros a Duna–Tisza közén található.
Megközelítése[szerkesztés]
Jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az 5-ös főút és az M5-ös autópálya; innen indul Szentesre a 451-es főút, az 542-es főút pedig a városközpont nyugati irányú elkerülését szolgálja. Itt ér véget a Szolnoktól Tiszakécske és Tiszaalpár érintésével idáig húzódó 4625-ös út és a Nagykőröstől idáig vezető 4614-es út (utóbbi a jelenlegi állapotában a szakaszai nagy részén csak mezőgazdasági útként funkcionál). Izsákkal az 5302-es, Kiskunmajsával az 5403-as, majd az 5402-es út köti össze. Határszélét érinti még északon a leginkább Fülöpjakabot és Kunszállást kiszolgáló 5401-es út délen pedig a Petőfiszállás főutcájának tekinthető 5441-es út is.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakiteleken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 kilométerre található, amely távolság az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
Éghajlata[szerkesztés]
Forrás, módszertan | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Szep | Okt | Nov | Dec |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Levegő átlag hőmérséklete °C | -0,35 | 0,50 | 4,89 | 10,98 | 16,88 | 19,82 | 22,34 | 22,39 | 17,52 | 12,12 | 5,41 | 0,74 |
Szél sebessége (m/s) | 4.82 | 4.68 | 4.20 | 4.16 | 3.84 | 4.16 | 4.15 | 4.06 | 4.46 | 4.07 | 4.15 | 4.78 |
Csapadék (mm) | 32 | 32 | 29 | 41 | 58 | 70 | 53 | 50 | 38 | 34 | 48 | 46 |
Csapadékos napok száma | 11,6 | 10,9 | 10,6 | 11,5 | 12,6 | 13,1 | 11,0 | 10,2 | 8,5 | 8,2 | 12,1 | 12,6 |
Története[szerkesztés]
Őstörténet, népvándorláskor[szerkesztés]
A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.
Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád-Csanád vármegyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fényképes dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.
Honfoglalás, Árpád-kor[szerkesztés]
A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.
A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.
Anjou-kortól 1727-ig[szerkesztés]
Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.
A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.
1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.
18-19. század[szerkesztés]
Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.
1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100, Ferencszállás pusztáért 7000, a fél Galambos pusztáért 5000, a fél Kisszállás pusztáért 2750, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 forint, összesen 28 850 forint volt. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban pedig 5000 forintért Galambos puszta másik felét is. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.
1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz – egyebek mellett – évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, amit a régi Félegyháza törökök által elpusztított korábbi templomának kövei felhasználásával építettek fel.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun település fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza-városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozásuk. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjgyártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (leginkább a malomipar révén), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
A 19. századból a polgárság újszerű igényeit jelzik az akkor emelt középületek: közülük is az első, klasszicista városháza – amit az új építésekor lebontottak –, majd a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, vagy az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[6] A századvégen a műpártolás is jelentős volt: a Kalmár család például magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig – mint például Holló László – akár Párizsba is elutazhattak. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.
20. század[szerkesztés]
Az 1902-ben alapított önálló városi múzeum 1912-től a Kisvárosháza (Görögház) épületében, az emeleti helyiségekben működött. 1939-ben a városvezetés különálló épületbe kívánta áthelyezni a gyűjteményanyagot. A Kiskun Kapitányság egykori kerületi székházát igényelték a megyétől, majd 1942. május 14-én megnyitott a Kiskun Múzeum a végleges helyén.[7]
1922. október 29-én leplezték le a városháza mellett a román betörést követően 1916-ban kimenekített Petőfi-szobrot, amit eredetileg Segesváron állították fel 1897-ben.[8]
Az 1930-as évek elején, Trianon és a nagy gazdasági világválság után egyre több magyar település próbálta a gazdaság élénkítésére az idegenforgalmat és a kultúrát használni. 1934. szeptember 2-án megtartott első Kiskun Nap fő programja az országzászló avatása volt a városháza előtt, a Szent János téren (melyet 1945-ben szétszereltek és raktárba helyeztek, majd 2001-ben visszaállították).[9]
1949. december 21-én megalakult a Nyilvános Városi Könyvtár, ami kezdetben a Kiskun Múzeumban, majd 1951-től a városháza egyik üzlethelyiségében működött. 1953-ban már a Hattyú-ház egy részébe költözött és 1957-ben fel is vette Petőfi Sándor nevét. A teljesen restaurált épület egészét 1966-ra a könyvtár birtokolta.[10]
Az 1950-es megyerendezés során alakították ki Bács-Kiskun megyét. Akkoriban több népes tanyaközpontot önállósítottak és így lett független község Petőfiszállás 1952-ben a kivált Ferencszállása és Szentkút nevű kiskunfélegyházi határrészekből.[11]
A kül- és belterület tervszerű fásítása az 1950-es években kezdődött. 1959-ben az úgynevezett Muszájföldön 72 kataszteri holdnyi parkerdőt kezdtek létrehozni a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság közreműködésével. A fák megerősödését követően, 1974. április 10-én adták át a város lakosságának és kisvártatva a népszerű majálisok színterévé vált a Parkerdő.[12]
A település a második világháború után permanens lakáshiányban szenvedett. A Bankfalu városrészen az 1960-as évektől valósult meg a családi házas beépítésű lakóterület-fejlesztés, mely a következő évtizedben lett kifejezetten számottevő. Programszerű lakásépítésre 1966–1975 között került sor, melynek során emeletes lakóházakat építettek a földszintes mezővárosi épületek helyére és közé. A közelszőlői, többszintes társas és kertes házakkal beépített városrészt 1966-ban Móravárosként nevezték el. A 70-es években Kiskunfélegyháza északi részén új, magas beépítésű lakótelep létesítését terveztek, amire 1975-ben még Kőrösi úti lakótelep néven hivatkoztak, majd 1978. március 15-én Petőfi-lakótelepre változtattak.[13]
A rendszerváltástól napjainkig[szerkesztés]
2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található. 2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése.
Több száz ember fordult meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű volt a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átalakult.
60 év után 2020-ban teljesen megújult a település központja. A 27 hektárnyi területet érintő munkálatok leginkább a zöldfelületek rekonstrukciójára és a közterületek felújítására terjedtek ki.
Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai.
Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.
A város közigazgatásának vezetői 1746-tól[szerkesztés]
Főbírók[szerkesztés]
- 1746 Pál Mihály
- 1747 Ficsur Pál
- 1748–1749 Szabó András
- 1750 Kristoff Mátyás
- 1751–1752 Dobos Pál
- 1753 Dinnyés János
- 1754 Szabó István
- 1755 Móczár Jakab
- 1756 Szabó András
- 1757 Szabó István
- 1758 Nagy Péter
- 1759 Szabó Mihály
- 1760–1761 Horváth György
- 1762 Endre András
- 1763 Móczár Jakab
- 1764 Tarjányi János
- 1765 Csák Albert
- 1766 Endre András
- 1767 Szabó Mihály
- 1768 Czakó András
- 1769–1771 Török Ferenc
Polgármesterek
- 1872–1879 Móczár József
- 1879–1888 Molnár István
- 1888–1897 Zámbó Géza
- 1897–1909 Szerelemhegyi Károly
- 1909–1915 Dr. Molnár Béla
- 1915–1918 Dr. Biró László
- 1918 Dr. Horváth Zoltán (a helyi nemzeti tanács elnöke)
- 1919 Iványi Sándor (a helyi direktórium és a munkástanács elnöke)
- 1919–1929 Dr. Holló Béla
- 1929–1936 Dr. Tóth József
- 1937–1938 Dr. Ring József
- 1939–1944 Dr. Rozsnyay Béla
- 1944 Dr. Pálos Károly
- 1944–1945 Dr. Csányi Sándor
- 1945–1948 Juhász Kálmán
- 1948–1950 Cseh László
- 1956 Czakó József
Tanácselnökök
- 1950–1953 Kácsor Mihály
- 1953 Kocsis József
- 1954–1957 Horváth Béla
- 1957–1985 Dr. Dobos Ferenc
- 1985-1990 Dr. Kardos András
Polgármesterek 1990-től[szerkesztés]
- 1990–1994: Ficsór József (nem ismert)[14]
- 1994–1998: Ficsór József (MSZP-SZDSZ)[15]
- 1998–2002: Ficsór József (független)[16]
- 2002–2006: Ficsór József (MSZP-SZDSZ)[17]
- 2006–2010: Ficsór József (SZDSZ-MSZP)[18]
- 2010–2014: Kapus Krisztián (Fidesz)[19]
- 2014–2019: Csányi József (Nemzeti Fórum)[20]
- 2019-től: Csányi József (Nemzeti Fórum)[1]
Címere, zászlaja[szerkesztés]
Kiskunfélegyháza város címere az önkormányzat rendelete alapján a címerpajzs ovális és kék színű, melynek talpa zöld mezővel van vágva. A zöld mezőn boltíves ezüst színű piros tetős városkapu látható. A boltív alatti fekete mezőben egy kun vitéz áll őrt kezében egy földre szegezett kopjával. A vitéz arany csizmát, piros nadrágot és kék kabátot visel arany zsinórozással és övvel. A fején piros színű süveg fekete szegéllyel, aminek csúcsa visszahajlik. A címer tetején ötcsúcsú aranykorona található. A címerpajzsot arany színű barokk stílusú inda, illetve levélmotívumok veszik körül.[21]
A település zászló 1:2,5 arányú téglalap két egyenlő szélességű kék és fehér vízszintes sávval, aminek a közepén a város címere jelenik meg.[21]
Népessége[szerkesztés]
A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:
Etnikai és vallási összetétel[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[22] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.[23]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).[24]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% görögnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[25]
Városrészek[szerkesztés]
Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.[26]
- Árpádváros (IV. kerület)
- Bankfalu
- Bikahegy
- Erdélyváros (III. kerület) (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
- Jókaiváros (I. kerület)
- Kertváros (korábban Juronovits-telep)
- Kossuthváros (V. kerület)
- Molnártelep
- Móraváros és Közelszőlő
- Oncsatelep
- Petőfi-lakótelep
- Petőfiváros (VI. kerület)
- Rákócziváros (II. kerület)
Külterületek[szerkesztés]
A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.
- Csordajárás
- Ferencszállás
- Belső-Ferencszállás
- Ferencszállási tanyák
- Félegyházi tanyák
- Csongrádi úti tanyák
- Galambos
- Belsőgalambos
- Külsőgalambos
- Felsőgalambos
- Alsógalambos (vagy Öreggalambos)
- Halesz
- Kővágóér
- Páka
- Ringhegy
- Selymes
- Szabóhegy
Egyéb belterületek[szerkesztés]
- Aranyhegyi lakótelep (Vörös Csillag lakótelep)
- Zöldmező lakótelep (Lenin Tsz lakótelep)
Temetők[szerkesztés]
- Alsótemető
- Felsőtemető
- Izraelita temető
Látnivalók[szerkesztés]
-
A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)
-
A városháza légi felvételen
-
A Kálvária székelykapuval
-
Városközpont, Gorkij utcai üzletház
-
Buszpályaudvar (2004-ben átadva, 2023-as fénykép)
-
A Hattyú-ház
-
Szabó Kúria, mai Innovációs Központ
-
Szent István templom hivatala
-
Az egyesült protestáns (református-evangélikus) templom
-
Hősök parkja, első világháborús emlékmű
-
URH torony
Műgyűjtemények[szerkesztés]
- Kiskun Múzeum
- Móra Ferenc Emlékháza (Móra Ferenc szülőháza)
- Petőfi Sándor Emlékháza (Dulity Tibor festőművész állandó kiállításával)
Műemlékek[szerkesztés]
A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.
Egyéb nevezetes építmények[szerkesztés]
- A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
- A piramis, amit diszkónak építettek egy kecskeméti Egyiptom-kutató tervei alapján, és eleinte úgy is funkcionált (Fáraó diszkó),[29] aztán 2004 májusától ezoterikus központ lett (akkoriban szerintük ez volt Magyarország, illetve a világ egyetlen energetikailag működő, azaz gyógyító hatású piramisépülete),[30][31][32] majd ismét diszkó.
- Fürdőszálló épülete (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban; Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban) Magyar Építőművészet
- Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
- Közgazdasági Takarékpénztár épülete (tervezte Karvaly Gyula; Frank-ház)
- Móra Ferenc Gimnázium épülete (Alpár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
- Nevezetes polgárházak a századfordulóról
- Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium, az egykori Állami Tanítóképző Intézet, udvarán a költő szobrával (Kossuth Lajos u.)
- Városi Bíróság épülete
URH torony[szerkesztés]
A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.
Köztéri szobrok[szerkesztés]
Köztéri szobrok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Kultúra és oktatás[szerkesztés]
Kiállítóhelyek, művelődés[szerkesztés]
A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).
Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.
Rendezvények, fesztiválok[szerkesztés]
- Kiskun Napok
- Városalapítók Napja
- Gasztronómiai Fesztivál
- Libafesztivál
- Zöld Nap
Mozi[szerkesztés]
Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg.[36] 2010 végén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést.[37] 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.
Strand[szerkesztés]
A Kiskunfélegyházi Termál Parkfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú, 1560 méter mélyről feltörő gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. A fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.
Oktatás[szerkesztés]
Általános Iskolák[szerkesztés]
- Batthyány Lajos Általános Iskola
- Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium Móra Ferenc Általános Iskolája
- Darvas Általános Iskola
- Dózsa György Általános Iskola
- Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- József Attila Sportiskolai Általános Iskola
- Platán Utcai Általános Iskola
- Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
Megszűnt iskola:
- Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
- Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)
- Petőfi Sándor Általános Iskola
Középiskolák[szerkesztés]
- Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium Gimnáziuma és Technikuma
- Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
- Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium
- Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
- Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum
- Móra Ferenc Gimnázium
- Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
Felsőoktatás[szerkesztés]
A városban az alábbi két felsőfokú oktatási intézménynek volt korábban kihelyezett tagozata:
A város sajtója[szerkesztés]
Újságok[szerkesztés]
Jelenlegi újságok
- KIS-KUNSÁG
- Félegyházi Közlöny
- Szuperinfó
Megszűnt újságok
- Félegyházi Hírlap
- Félegyházi Híradó
- Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó
- Félegyházi Hírek
- Kiskun Félegyházi Közlöny
- Csonkamagyarország
- A Csonkamagyarország
Rádiók[szerkesztés]
- Sirius Rádió. (FM 91.1 MHz) Kiskunfélegyháza első helyi, kereskedelmi rádiója. 1996. május 24-én indult Hájas Sándor főszerkesztésével,[38] de később Bakos Aranka is volt főszerkesztő. A rádió 2018. február 26-án szűnt meg, helyén a Rádió 1 szól.[39][40][41]
- Rádió Smile. (FM 89.9 MHz) Helyi, közösségi rádió, kezdetben elsősorban a fiatal korosztálynak (15-35 év), később azonban már a 35 éven felülieknek is szóló zenei és műsortematikával.[42] 2008. november 15-én indult, Csőszi Viktor magánszemély hozta létre, és a tulajdonában lévő Mosoly Média Nonprofit Kft. végzi az üzemeltetést, amely 2016 decembere óta a frekvencia üzemeltetője is.[43][44][45]
Televíziócsatornák[szerkesztés]
- Trió TV (2014-ben megszűnt.)
Sportélete[szerkesztés]
A város sportéletének története az 1870-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Lövészegylet. 1883-ban megnyílt a jégpálya és még abban az évben megalakult a Kun-Félegyházi Korcsolyázó Egyesület, viszont tizenhárom évre rá az enyhébb telek miatt megszűnt és Kun-Félegyházi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület néven folytatták tovább és a Városi Parkban létrehoztak egy teniszpályát. A régi téglagyár területén 1890-ben uszodával egybekötött fürdőt létesítettek.
A Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület 2008 nyarán alakult. Elsősorban az utánpótlás képzésre helyezte a hangsúlyt a klub, a felnőtt csapat legnagyobb sikereként a 2012-2013-as idényben az OB II-es bajnokságban szerepelt.
Egyesületek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Híres emberek[szerkesztés]
Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája
Kiskunfélegyháza díszpolgárai[szerkesztés]
A cím adományozásának sorrendjében:[46]
- Reményi Ede (1860)
- Trefort Ágoston (1876) vallás- és közoktatási miniszter
- Kossuth Lajos (1886)
- Jókai Mór (1893)
- Báró Beniczky Ferenc (1900), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja
- Fazekas Ágoston (1905), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja
- Dr. Holló Lajos (1906)
- Gróf Tisza István (1917)
- Gróf Apponyi Albert (1921)
- Móra Ferenc (1929)
- Dr. Kiss István (1935) országgyűlési képviselő
- Dr. Zámbó Dezső (1941) kanonok
- Holló László (1974)
- Id. Ágó József (1974), a Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese
- Magyari Béla (1980)
- Petőfi Sándor (1991)
- Kalmár Józsefné (1991)
- Dr. Mezősi Károly (1991) tanár, helytörténeti kutató
- Illésy István (1993) középiskolai tanár
- Fekete János (1995) helytörténész
- Szántó Piroska (1998)
- Tarjányi Ágoston (1999), az 1956-os forradalmi bizottság elnöke
- Tulit Péter (2000) tanár
- Zsivótzky Gyula (2000)
- Stein Ernő (2002) plébános
- Balázs Árpád (2003)
- Bittmann Zsigmond (2004) szerzetespap
- Kapus Béla (2004) karnagy
- Huszka József (2007)
- Morell Mihály (2007)
- Fekete Pál (2008) politikus
- Juhász István (2008) tanár
- Haubner Károly (2009) nótaszerző
- Pásztor Ferenc (2009) tanító, költő
- Fazekas Ágnes Mária Blandina (2010) iskolanővér
- Solti Károly (2010) énekművész
- Toldy Jenő (2011) plébános
- Ficsór József (2013)
- Dr. Réczi László (2013) birkózó világbajnok, egyéni ügyvéd
- Kerék Csaba (2014) pedagógus
- Stuhl József (2014) pedagógus
- Dr. Marschalek György (2015) főorvos
- Laczkóné dr. Szabó Klára (2020) iskolaigazgató
Külkapcsolatok[szerkesztés]
Testvérvárosai[szerkesztés]
- Braunfels, Németország (1992)
- Korond, Románia, Székelyföld (1993)
- Kjellerup, Dánia (1998)
- Die (Drôme), Franciaország (2000)
- Segesvár, Románia, Erdély (2001)
- Feltre, Olaszország (2005)
- Silkeborg, Dánia (2009)
- Bagnols-sur-Cèze, Franciaország (2010)
- Zayugróc, Szlovákia (Felvidék) (2010)
- Nagykikinda, Szerbia (Délvidék) (2011)
- Torda, Románia, Erdély (2012)
- Rabka-Zdrój , Lengyelország (2013)
- Jászfényszaru, Magyarország (2018)
Partnervárosai[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
A város ipara jelentős, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben. Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték Zrt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai Zrt.), tejipar, zöldségtermesztés.
Ipari övezetei: Csanyi ipartelep, Déli ipartelep, Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP).
Kiskunfélegyházán működik az ország egyik legnagyobb vágóhídja. Az üzem 1996-ban létesült, tulajdonosa 2005 óta egy olasz vállalkozó Cipruson bejegyzett cége, a Hungary Meat Kft.[47]
2018-ban bejelentették, hogy a városban cseh licensz alapján gyalogsági kézi lőfegyvergyártás kezdődik. Először csak a fegyverek összeszerelését végzik, majd januártól teljes kapacitással megindul a kézifegyerek gyártása.[48][49] 2019 januárban még nem indult meg a termelés.[50] Később elindult a sorozatgyártása a CZ BREN 2, a CZ Scorpion EVO 3 és a CZ P–09 típusú fegyvereknek. Továbbá készülnek ebben a gyárban német TPG 3 mesterlövészpuskák, valamint amerikai AR-10 és AR-15 típusú gépkarabélyok is.[51]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m https://kiskunfelegyhaza.hu/kulkapcsolat/
- ↑ https://kiskunfelegyhaza.hu/testvertelepulesi-megallapodast-kotottunk-varosalapitoinkat-kibocsato-jaszfenyszaruval/
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
- ↑ A múzeum története, Kiskunmuzeum.hu (Hozzáférés: 2024. március 26.)
- ↑ 100 éve áll Félegyházán Petőfi Sándor szobra, Felegyhazikozlony.eu, 2022. október 27. (Hozzáférés: 2024. március 26.)
- ↑ 85 éve avatták fel Félegyházán az Ereklyés Országzászlót, Felegyhazikozlony.eu, 2019. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. március 26.)
- ↑ Könyvtártörténet, Psvk.hu, (Hozzáférés: 2024. március 26.)
- ↑ Bánkiné Molnár Erzsébet: Petőfiszállás. Budapest, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. ISBN 9639287474
- ↑ Titkok a levéltárból – A Parkerdőről, Felegyhazikozlony.eu, 2019. április 28. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ Fekete János: Kiskunfélegyháza utcanevei. Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 2001. ISBN 9630091704
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ a b Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete a városi címerről, városi zászlóról és a város nevének használatáról, Nemzeti Jogszabálytár (Hozzáférés: 2024. április 8.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (Hozzáférés: 2013. április 29.)
- ↑ A népesség nemzetiség szerint, 2011 (Hozzáférés: 2013. április 29.)
- ↑ Kiskunfélegyháza Helységnévtár
- ↑ Kiskunfélegyháza Helységnévtár
- ↑ Félegyházi Közlöny 2009. július 16. pp. 3.
- ↑ Petőfi Sándor szobra
- ↑ Vasárnapi Ujság - 44. évfolyam, 32. szám, 1897. augusztus 8.
- ↑ A tárgyalóteremből: Döme a Fáraó diszkóban. (magyarul) Petőfi Népe, XLVIII. évf. 47. sz. (1993. február 25.) 1., 5. o. ISSN 0133–23 Hozzáférés: 2019. június 30. (library.hungaricana.hu)
- ↑ Életerőt vegyenek. Fotó: Kricskovics Antal valasz.hu. (magyarul) Budapest: Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. (2004. november 4.) (Hozzáférés: 2019. június 30.) arch
- ↑ KOTOGA: Tudósítás a magyarországi nagy piramis működéséről! boszorkanyszovetseg.hu. (magyarul) Magyar Boszorkányszövetség (Hozzáférés: 2019. június 30.) (php) arch
- ↑ Világ Egyetlen Működővé Tett Piramisa. vonzeromagia.gportal.hu. (magyarul) Vác: Egonet Work Kft. (a gportal.hu üzemeltetője) (Hozzáférés: 2019. június 30.) (php)
- ↑ Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán – Kiskunfélegyháza, 2005.
- ↑ Felavatták Boczonádi Szabó József mellszobrát, Felegyhazikozlony.eu, 2024. március 15. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
- ↑ Eredetileg a Szent János téren, az 1972-ben felállított volt „Díszkút” közepén állt.
- ↑ A félegyháziak egy nappal korábban láthatják a premierfilmeket, mint Los Angeles-i közönség (Hozzáférés: 2014. április 12.)
- ↑ Megszűnt a mozi Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. április 12.)
- ↑ Félegyházi Közlöny 1996. június 7. pp. 5.
- ↑ K. G.; Fotó: Kiss Gabriella: Nem hunyt ki a Sirius fénye (magyar nyelven) (html). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2018. március 3. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ Medvegy Gábor: Vajna rádiója megérkezett a Kiskunságba, egyből le is parasztozták a hallgatókat (magyar nyelven). 24.hu. Central Digitális Média Kft., 2018. március 1. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ MTI: Egy induló pályázott az országos kereskedelmi rádiós frekvenciára (magyar nyelven). hirado.hu. Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Új Média és Teletext Kft., 2018. február 22. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ T. T.: Fejlődik a Rádió Smile (magyar nyelven). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2015. december 14. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ Mosoly Média Nonprofit Kft. rövid céginformáció. ceginformacio.creditreform.hu. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
- ↑ Mosoly Média Nonprofit Kft. (magyar nyelven) (html). nemzeticegtar.hu. BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt., 2018. május 21. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ A Médiatanács 1400/2016. (XII. 13.) számú döntése (magyar nyelven). nmhh.hu. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- ↑ Kiskunfélegyháza város díszpolgárai
- ↑ Nagy a hallgatás az őrizetbe vett olasz húsos vállalkozóról (Hvg.hu, 2019-03-11)
- ↑ Kiskunfélegyháza lesz a magyar fegyvergyártás központja (24.hu, 2018-10-17)
- ↑ Kiemelt szerephez jut Félegyháza a Magyar Honvédség fejlesztésében (Kiskunfelegyhaza.hu)
- ↑ Csúszásban a magyar fegyvergyár - se gép, se munkás (Napi.hu, 2019-02-08)
- ↑ Térképen mutatjuk, hol nyílnak hadiüzemek Magyarországon, Novekedes.hu, 2022. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
Források[szerkesztés]
- H. Tóth Tibor: Félegyháza népnyelvének palócos gyökerei.
További információk[szerkesztés]
- Kiskunfélegyháza hivatalos honlapja
- kiskunfelegyhaza.lap.hu
- sirasok.blog.hu – a 2008-as ásatásról
- Kiskunfélegyháza sport szervezetek keresője Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A kiskunfélegyházi dohánybeváltó
Izsák | Kecskemét | Szolnok |
Soltvadkert | Szentes | |
Kiskunhalas | Szeged | Orosháza |