Božava
| Božava | |
 | |
| Božava látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 286 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 118 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 27″, k. h. 14° 54′ 22″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 27″, k. h. 14° 54′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Božava témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Božava falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 26 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 31 km-re, közúton 39 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a božavai mező szélén, egy fenyőerdővel övezett északkeleti fekvésű öbölben fekszik.
Története[szerkesztés]
Az itt található ókori halomsírok tanúsága szerint területén már az ókorban az illírek erődített települése volt.[2] A rómaiak jelenlétét egy villagazdaság romjai, valamint egy Šipnatánál előkerült késő római szarkofágfedél igazolja.[2] Božava első írásos említése 1327-ben „Bosave” néven történt, de néhány lelet alapján feltételezhető, hogy a horvátok már a 9. században megalapították itt saját településüket.[2] A neves horvát nyelvész Petar Skok feltételezése szerint a település neve az itt egykor állt bencés kolostorral kapcsolatos, amelynek romjai ma is láthatók Kantunadánál. A bencés atyákat ugyanis a nép akkoriban “božji ljudi”-nak, azaz istenes embereknek nevezte. Ivan Ostojić professzor más véleményen van, mivel szerinte a név a zárai apácáktól származik, akiknek itt volt az egyik birtokuk.[2] Tény, hogy a középkorban ez a terület valóban a zárai Szűz Mária bencés kolostor birtoka volt.[2] A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A török kalózokkal vívott tengeri csatákban a falut többször lerombolták, 1686-ban ulcinji kalózok rabolták ki. A lakosság a sziget északi részének többi településre (Soline, Veli Rat, Dragove, Verunić, Polje, Brbinj és Savar) menekült. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 180, 1910-ben 261 lakosa volt. 1902-ig az Uglešić család volt a birtokosa, de ekkor lakói megváltották házaikat és földjeiket. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A népesség nagyarányú csökkenése az 1970-es években megindult kivándorlás (főként Amerikába és Ausztráliába) miatt történt. A falunak 2011-ben 116 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. Božava ugyanis a sziget turisztikailag legfejlettebb települése szállodatömbökkel és számos vendéglátóipari objektummal. Szállodáit nemrég felújították és magasabb kategóriára emelték. Božava emellett búvárközpont is ahol búváriskola működik. A településnek orvosi rendelője, postája, péküzlete, trafikja, két vegyesáruüzlete van.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 180 | 0 | 195 | 239 | 277 | 261 | 335 | 248 | 260 | 269 | 262 | 248 | 139 | 166 | 127 | 116 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település eredeti Szent Miklós plébániatemploma ma temetőkápolna. A templom valószínűleg kora középkori eredetű. Ezt erősíti meg az a tény, hogy a 14. század végén már annyira rozoga volt, hogy újjá kellett építeni. Egy 1385. május 29-én kelt okirat szerint ugyanis Bartul zárai építész, valamint a božavai Maroj és Kršul Hrvatinić kötelezettséget vállaltak, hogy az eredeti helyen Szent Miklós tiszteletére új templomot építenek (“ecclesia Sancti Nicolai de Bosava”).[2] 1882-ben ez a templom is tönkrement és a plébániaház közelében újabb templomot kellett építeni ugyancsak Szent Miklós tiszteletére. A temetőben álló régi templomot ma Szent Keresztnek nevezik arról a 15. század első feléből származó értékes feszületről amely a korabeli gótikus faszobrászat remeke. Korpuszának mérete 170 cm és temperával van színezve. Ljubljanában szakszerűen restaurálták és ma a plébániatemplomban őrzik. A templom bejárata felett egy Szent Miklós dombormű látható az 1469-es évszámmal. A templom felújításakor két, növényi indás díszítésű kora román faragott kőtáblát találtak, amelyek egykor a szentélyt a hívektől választották el.[2]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma 9. századi eredetű, mai formájában 1882-ben épült. Értékes tárgyai között három 14–15. századi aranyozott ezüst körmeneti kereszt található, Stjepan és Pavol Petar Kotoranin zárai aranyművesek munkái.[2]
- A Nediljno-félszigeten egy Sv. Nedeljice (Szentháromság) titulusú kis templomocska található, amit a 17. században említenek.[2]
- A part közelében egy kőfalakkal védett udvarház látható puskalőrésekkel, amelyet a 18. században a kalózok ellen építettek.[2]
További információk[szerkesztés]
- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Božava turistainformációk Archiválva 2015. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
- Stare crkve na zadarskim otocima – A Građevinar folyóirat 2009. évi 5. száma (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g h i j Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Božava (Božava története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
