Avedik Félix
| Avedik Félix | |
| Született | 1888. június 15.[1][2] Erzsébetváros |
| Elhunyt | 1949. december 22. (61 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1910) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (35-14-3)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Avedik Félix/Avedik Bódog (Ávédik Félix) (Erzsébetváros, 1888. június 15. – Budapest, 1949. december 22.) magyar festőművész, törvényszéki bíró, újságíró, lapszerkesztő, járásbírósági elnök, jogász, történész, armenista. Felesége felvinci Takács Alice hegedűművész volt.
| „ | A lélek formálja a bírót és az igazság keresés, mint lelki megnyilatkozás képezi bírói hivatásunk magasztosságát. | ” |
Életpályája[szerkesztés]
Az erdélyi örmény Avedik család leszármazottja.[6] Szülei: Avedik Simon és Persián Szidónia voltak.[7] 1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi doktori diplomát szerzett. Ezután Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Berlinben és Párizsban festészetet tanult. 1912–1915 között a Kincstári Jogügyek budapesti Igazgatóságának segédfogalmazója volt. 1915–1917 között az I. világháborúban, mint főhadnagy-hadbíró szolgált. 1917–1918 között Rózsahegyen járásbíró volt. 1918–1920 között, valamint 1921–1926 között a budapesti központi járásbíróság bírája volt. Közben 1920–1921 között a Kúrián a Sajtótanács jegyzőjeként tevékenykedett. 1926–1929 között a budapesti büntetőtörvényszék bírája, Töreky Géza sajtótanácsában szavazó- és tanácsvezető bíró volt. 1929–1939 között a budapesti büntető járásbíróság elnöke volt. 1939–1945 között a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke volt. 1946–1949 között Budapesten ügyvédként tevékenykedett.
Szerkesztette a Jogi Hírlap című folyóirat Büntetőjogi Döntvénytárát (I–V.). Több tanulmánya jelent meg a magyarországi örmények történetéről.
Sírja a Farkasréti temetőben található (35-14-3).[8][9]
Művei[szerkesztés]
- A magyar örménység múltja és történeti jelentősége (Budapest, 1920)
- Az örmények (Herrmann Antallal és Hovhannesian Eghiával; Budapest, 1921)
- Az örmény nép múltja és jelene (Alexa Ferenccel, Budapest, 1922)
- Büntetőjog. I–III. (Budapest, 1931–1937)
- A büntetőbíráskodás (Budapest, 1938)
- A mozi és közönsége (Budapest, 1942)[10]
- A fiatalkorúak nevelése és az igazságügyi hatóságok (Budapest, 1943)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00521.htm, Avedik Félix, 2017. október 9.
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ Bíróság.hu. [2022. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Avedik család
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2769/1949. folyószám alatt.
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
- ↑ https://mtda.hu/books/avedik_felix_a_mozi_es_kozonsege.pdf
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Magyar katolikus lexikon
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- A magyar feltámadás lexikona. Szerkesztette: Szentmiklóssy Géza. Budapest, Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6800-4
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Országos Magyar Sajtókamara Évkönyve… Felelős kiadó: Gáspár Jenő. Budapest, Stádium Rt., 1940-1943.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8