Töreky Géza
| Töreky Géza | |
| Született | 1873. május 1. Baja |
| Elhunyt | 1961. szeptember 14. (88 évesen) Luzern |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogász, bíró |
| Tisztsége | a Magyar Királyi Kúria elnöke (1937-1944) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Töreki Töreky Géza (Baja, 1873. május 1. – Luzern, 1961. szeptember 14.) magyar jogász, bíró, magyar királyi titkos tanácsos, felsőházi tag, a Magyar Királyi Kúria elnöke 1937 és 1944 között.[1]
Élete[szerkesztés]
Töreky Géza 1873-ban született Baján. Apja Töreky Gábor (1841–1896), főgimnáziumi igazgató,[2] anyja nemes Skultéty Vilma volt.[3] Jogi tanulmányait Budapesten végezte, és 1896-ban a budapesti királyi büntetőtörvényszék joggyakornoka lett, majd az ítélőtáblára került. 1898-ban ügyvédi oklevelet szerzett, és még ebben az évben a büntetőtörvényszék jegyzője lett. 1900-ban egri alügyésszé nevezték ki, majd 1903-tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, itt főleg királyi ügyészségi adminisztrációval és törvényelőkészítési ügyekkel foglalkozott. Helyeselte az ügyészek hatáskörének kibővítését, amely érintette a közigazgatási bizottságot, az elemi iskolai tanítók fegyelmi ügyeit és az árvaszéket, valamint a közigazgatási hatóságok előtt lefolytatott kihágási eljárásokat is. 1907-ben törvényszéki bíróvá nevezték ki, de még egészen 1915-ig a minisztériumban dolgozott, ezután a budapesti ítélőtábla bírája lett. 1921-ben kúriai bíró lett. 1922-től a büntetőtörvényszék alelnöke, majd 1926-tól 1934-ig elnöke volt.
A Horthy-korszak ismert bírója volt, több nagyhatású politikai perben ítélkezett. Az ő tanácsa tárgyalta az Eskütt-ügyet és frankhamisítási botrányt követő pert, csakúgy, mint Hatvany Lajos, Hock János vagy Dréhr Imre perét.[4] 1931-ben vallásgyalázás miatt nyolcnapi elzárásra ítélte Radnóti Miklóst a költő Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért (fellebbezés után a büntetés végrehajtását egy évre felfüggesztették). A biatorbágyi merényletet követően felállított rögtönítélő bíróság elnökeként ő ítélte halálra Sallai Imrét és Fürst Sándort 1932 júliusában.[5] A vidéki pihenésről visszaérkező bíró megtiltotta a vádlottaknak, hogy védőikkel beszéljenek, a védőknek pedig megtiltotta, hogy betekintést nyerjenek az iratokba. A vádlottak kihallgatása alig 10-15 percig tartott a korabeli beszámolók alapján. A tanácskozást a bíró hamar, délután 2 órakor le is zárta. Nem sokkal később kihirdette a halálos ítéletet, amit még aznap 5 órakor végre is hajtottak.[6]
1934-ben a Magyar Királyi Kúria másodelnökévé nevezték ki, a büntető osztályt vezette. Tisztségéből fakadóan 1935-től a Felsőház tagja volt, a Ház igazságügyi bizottságának elnöki tisztségét is ellátta.[7] 1936-ban magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott, majd 1937-ben a Kúria elnökévé nevezték ki.[8] Számos írása jelent meg különféle szakfolyóiratokban, elnöke volt az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti osztályának és helyettes elnöke az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottságnak.[9]
Magyarország német megszállása után neki kellett végrehajtania a Kúria zsidó dolgozóinak eltávolítását. 1944 júniusában nyugalomba vonult. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, hiszen a Szálasi Ferenc vezette kormányban általa korábban elítélt politikusok is voltak. Kállay MIklós korábbi miniszterelnökkel együtt Mathausenbe hurcolták, a második világháború után pedig – mivel tartott az általa korábban szintén elítélt kommunista politikusok bosszújától – nem tért haza.[10] Kiszabadulása után Svájcban telepedett le. Luzernben hunyt el 88 éves korában.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kúria | Magyarország Bíróságai. birosag.hu. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Töreky Gábor
- ↑ familysearch.org - Baja - római katolikus keresztelők - 1873 - Töreky Gáza
- ↑ 1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Töreky Géza | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Töreky Géza, főbíró – Péceli szilánkok (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ szerk.: Hortobágyi Jenő: Keresztény magyar közéleti almanach, 1108. o. [1940]. Hozzáférés ideje: 2021. november 13.
- ↑ szerk.: Madarász Elemér: Magyar politikai és közigazgatási compass, 263. o. [1940]. Hozzáférés ideje: 2021. november 13.
- ↑ 1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Töreky Géza, főbíró – Péceli szilánkok (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 13.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában