3D Baseball

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
3D Baseball
FejlesztőCrystal Dynamics
Kiadó
TervezőSam Player
ProgramozóBill Willis, Richard Anderson
MűvészAmy Hennig, Cynthia Hamilton, Andy Kaplan, Mike Provenza, Maj Cole, Tenaya Sims, Laura Grieve
PlatformokPlayStation, Sega Saturn
Kiadási dátumPlayStation
  • US 1996. október 31.
Sega Saturn
  • US 1996. november 30.
MűfajSport
JátékmódokEgy -és többjátékos
SablonWikidataSegítség

A 3D Baseball baseball-videójáték, melyet a Crystal Dynamics fejlesztett és jelentetett meg. A játék 1996. október 31-én jelent meg PlayStation, illetve 1996. november 30-án Sega Saturn otthoni videójáték-konzolokra. A 3D Baseball kommentátora Van Earl Wright CNN-sportkommentátor.

Játékmenet[szerkesztés]

A játékhoz a Major League Baseball licencét nem, azonban a Major League Baseball Players Association licencét megváltották, így a csapatok álnéven, míg több mint 700 MLBPA-játékos a valós nevén, az 1995-ös szezont tükröző statisztikával, illetve 50 játékos a saját ütőállásással szerepel. A játékban mindössze 4 általános stadion kapott helyet.

Az egy teljes szezont feldolgozó szezonmódban a játékosok a választott csapatukat vagy annak vezérigazgatóját irányíthatják. Utóbbiban a játékosokra hárul többek között a csapatkeret összeállítása, az ütő- és futójátékosok becserélése, valamint a játékosok szerződésének kezelése is. A játékosok a szezonmód hosszát is megszabhatják, illetve a mesterséges intelligencia vagy egy másik játékos ellen barátságos mérkőzéseket is játszhatnak.[3]

Fejlesztés[szerkesztés]

A baseballjátékosok animációját a Real Motion Control („valódi mozgásirányítás”) nevű új animációs folyamattal készítették el, melyhez a motion capture technikát is alkalmazták.[4] Sam Player játéktervező elmondása szerint „Azért néz ki minden [mozgás] szaggatottnak a [legtöbb motion capture] játékban, mivel a gépek nem tudják a valós idejű animációhoz szükséges összes képkockát eltárolni és körülbelül minden ötödiket jelenítik csak meg. Mi felépítjük a poligonmodelleket, minden modellt ízületekre bontunk fel, majd lekövetjük minden egyes ízület mozgásgörbéjét. Ez után ezeket a görbéket mentjük el az animáció minden egyes különálló képkockája helyett.”[5]

Fogadtatás[szerkesztés]

A játék kedvező kritikai fogadtatásban részesült.[6][7] A Saturn-verzióról írt tesztekben gyakran megemlítették, hogy a játék finoman kidolgozott poligonmodelljeivel és a motion capture eljárással elkészített animációival az addigi legélethűbb videójátékos baseballjátékosokat alkották meg.[10][13][8] A kritikusok szerint ezzel szemben a játékmenet ugyan jobb vagy legalább felér a legtöbb baseballjátékhoz, azonban a korszak vezető címeivel, így a World Series Baseball II-vel és a Triple Play 97-tel szemben alulmarad.[10][13][8] Scary Larry a GamePro hasábjain külön kiemelte a védőjátékok során az irányításból fellépő kellemetlenségeket.[8]

Hugh Sterbakov a GameSpot weboldalon közölt cikkében dicsérte a PlayStation-verzió realizmusát és Van Earl Wright hangját, azonban a Major League Baseball-csapatok, -logók és -stadionok, illetve az all-star, a hazafutás-verseny és a rájátszás módok hiányát már negatívumként emelte ki.[9] Johnny Ballgame a GamePro magazinban megjelent elemzésében kedvezőtlenebb véleménnyel volt; megjegyezte, hogy „ugyan a grafika a baseballjátékok élmezőnyben van, azonban a játékmenet a legrosszabbak közé szorult”. Kiemelte, hogy a kamera védőjátékosra közelítése miatt nehéz megállapítani, hogy éppen mi történik, és a fizika is rendkívül pontatlan.[15] A Game Revolution dicsérte a játék „kiemelkedő” háromdimenziós grafikáját, a valós ütőállásokat és ütéseket, a „nagyszerű” hangeffekteket és kommentárt, a versenyképes játékmenetet és a játékoscserék révén frissíthető csapatokat.[11] A japán Sega Saturn Magazine írói dicsérték a játékosok animációját és a mérkőzések valósághű hangulatát, azonban az olyan „feltűnő” tulajdonságok hiányát, mint a hazafutásöröm-animációk már negatívumként emelték ki.[14]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 3D Baseball című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.jp.playstation.com/software/title/slps00693.html
  2. https://web.archive.org/web/20190728123006/https://sega.jp/fb/segahard/ss/soft_licensee3.html
  3. House, Matthew: 3D Baseball (angol nyelven). AllGame. RhythmOne. [2014. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. (1995. május 1.) „3D Baseball '95”. GamePro (70), 128. o, Kiadó: IDG.  
  5. (1995. november 1.) „3D Baseball”. Next Generation (11), 152–3. o, Kiadó: Imagine Media.  
  6. a b 3D Baseball for PlayStation - GameRankings. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. a b 3D Baseball for Saturn - GameRankings. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. a b c d e (1997. január 1.) „3D Baseball”. GamePro (100), 135, 137. o, Kiadó: IDG.  
  9. a b Sterbakov, Hugh: 3D Baseball Review (angol nyelven). GameSpot. CBS Interactive, 2000. április 28. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  10. a b c 3D Baseball Review (angol nyelven). GameSpot. CBS Interactive, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. a b c Radakovic, Nebojsa: 3D Baseball Review (angol nyelven). Game Revolution. CraveOnline, 2004. június 6. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  12. Lucas, Victor: Sony - 3D Baseball. The Electric Playground , 1997. június 3. [1997. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. a b c (1996. december 1.) „3D Baseball”. Next Generation (24), 266. o, Kiadó: Imagine Media.  
  14. a b Acuko, Ikeszara, Sibajama (1996. december 13.). „3Dベースボール” (japán nyelven). Sega Saturn Magazine III (22), 279. o, Kiadó: SB Creative.  
  15. (1997. január 1.) „3D Baseball”. GamePro (100), 137. o, Kiadó: IDG.  

További információk[szerkesztés]