Zgon
| Zgon | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 635 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 111,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,70 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 05″, k. h. 16° 47′ 33″Koordináták: é. sz. 44° 33′ 05″, k. h. 16° 47′ 33″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zgon bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 78, közúton 97 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 2, közúton 4 km-re északkeletre, a Szana jobb partján fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1 | 0 |
| Bosnyák | 678 | 631 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 3 | 4 |
| Összesen | 690 | 635 |
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint Zgon területe már az őskorban is lakott volt. Határában a Szana-folyó mellett két őskori lelőhely is található, melyek közül az egyik a késő neolitikumra, a másik pedig a késő bronzkorra és a korai vaskorra datálható.[4] Leletei alapján a „Gradina” lelőhely a vučedoli kultúrával lehet összefüggésben, mely kultúrának a központja a Szerémségben, a Vukovár melletti Vučedol nevű településen volt, de kiterjedt a Nyugat-Balkánra is. A kultúra virágzása az i. e. 3000–2200 közötti időszakra a kőrézkorra esett.
Zgon falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 30 házat és 226 muszlim lakost számláltak.[5] 1910-ben 69 házat, 84 ortodox szerb és 220 muszlim lakost találtak itt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 66 házat és 368 lakost számláltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gradina – őskori erődített település maradványai a Szana partján, egy sziklás magaslaton találhatók. A lelőhelyen ma már nincs nyoma az erődítéseknek. A kultúrréteg a magaslat oldalában a humuszos talajban található, kerámiatöredékek formájában. A legjelentősebb lelet egy legyező alakú, rézből készített szekerce volt, mely egy késő újkőkori kultúra, valószínűleg a vučedoli kultúra itteni jelenlétére utal.[4]
- Selište – őskori település maradványa. A lelőhely egy a Szana völgye feletti teraszon található. A lelőhely egy keskeny, hosszúkás részén fennmaradt a kultúrréteg, ahol 1961-ben A. Benac vezetésével szondázó ásatásokat végeztek. A leggazdagabb leletenyag 90 cm-es mélységből került elő. A települést a késő bronzkorban alapították és a korai vaskorig folyt itt élet.[4]
- Az első zgoni mecset még 1759-ben épült fából, fa minarettel. Ezt a régi mecsetet 1933-ban lerombolták. Az új, kőből épített mecset a 20 méter magas minarettel 1935-ben épült. Ezt a mecsetet 1942-ben felgyújtották. 1946-ban ugyanott és azonos méretekben új mecsetet építettek. Ennek a mecsetnek a mérete 10 x 9 méter volt. Romlott állapota miatt 1989-ben ezt a mecsetet lebontották és ugyanott újat építettek helyette. Az újonnan épült mecsetnek nem volt minaretje, hanem csak az anyagot készítették oda az építkezéshez. A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elleni agresszióban a mecsetet alaposan kifosztották, a minaret építéséhez előkészített anyagot pedig elvitték.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 6.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.
- ↑ Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)
További információk[szerkesztés]
