Rebel Yell (album)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Billy Idol
Rebel Yell
nagylemez
Megjelent1983. november 10.
2024.április 26.
FormátumCD, 2xLP, streaming
Felvételek1982–1983
StílusHard rock
New Wave
Post-punk
Nyelvangol
Hossz38:10
KiadóChrysalis Records
ProducerKeith Forsey
Kritikák
Billy Idol-kronológia
Billy Idol
(1982)		Rebel Yell
(1983)		Vital Idol
(1985)
Kislemezek az albumról
  1. Rebel Yell
    Megjelent: 1983. október 24.
  2. Eyes Without a Face
    Megjelent: 1984. május 29.
  3. Flesh for Fantasy
    Megjelent: 1984. szeptember 13.
  4. Catch My Fall
    Megjelent: 1984. november 7.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rebel Yell a brit rockénekes, Billy Idol második nagylemeze, amely 1983. november 10-én jelent meg. Rendkívül sikeres volt, mind a négy kislemeze a Billboard százas listájáig jutott, az album pedig az előkelő hatodik helyet szerezte meg. Emellett az Egyesült Államokban kétszeres platinalemez, Nagy-Britanniában ezüstlemez minősítést kapott.

Áttekintés[szerkesztés]

Akárcsak az első lemez esetében, ezúttal is Billy Idol, a gitáros Steve Stevens, és a producer Keith Forsey közös munkája eredményezte az album létrejöttét. Az album címe Idoltól jött, amely egy Rolling Stones-bulin jutott az eszébe. Egy ugyanilyen névre hallgató szeszes italt ittak ugyanis a vendégek[1]. A címadó dal felvételei körülbelül három nap alatt megvoltak New Yorkban, az Electric Lady stúdióban[2].

A munkák kezdetekor a zenekarnak nem volt dobosa helyette egy LinnDrum és egy Roland TR-808 dobgépet használtak[3], csak később kérték fel Thommy Price-t, hogy doboljon fel néhány dalt[2]. Basszusgitáron Phil Feit, később Steven Webster játszott, billentyűkön pedig Judi Dozier és Jack Waldman.

Idolnak alkotói vitái voltak kiadójával, a Chrysalis Records-szal, így úgy döntött, hogy ellopja az elkészült mesterszalagokat. Később ugyan meggyőzte álláspontjáról a kiadó embereit, de ekkor Forsey a tudomására hozta, hogy rossz szalagokat hozott el.

A lemezről kihozott mind a négy kislemez hatalmas siker lett, videóklipjeiket rendszeresen játszotta az MTV. Többen szerepelt Perri Lister, Idol akkori barátnője is.

1999-ben a lemezt újra kiadta az EMI Music, az "Expanded Series" keretein belül, bónusztartalmakkal. Digitálisan feljavították az egészet, kibővítették a CD-bookletet, valamint néhány demófelvétel is helyet kapott a lemezen, köztük egy addig kiadatlan dal, a "Motorbikin'". 2010-ben egy különleges, HDCD-változat is megjelent. 2024-ben az 1999-es változat újrakiadásra került: újramasterelték a teljes anyagot, és annak bónuszai mellett felkerült még több demó- illetve próbafelvétel, egy új remix, valamint két, eddig kiadatlan dal. A "Love Don't Live Here Anymore" annak idején azért maradt le a lemezről, mert Madonna is épp akkor dolgozta fel a dalt, a "Best Way Out Of Here" pedig félkészen maradt, és Idol szerint túlságosan Prince-es hangzása volt.

Az album dalai[szerkesztés]

Az összes dal szerzője Billy Idol és Steve Stevens, kivéve, ahol más is jelölve van. 

  Cím Hossz
1. Rebel Yell 4:45
2. Daytime Drama 4:02
3. Eyes Without a Face 4:58
4. Blue Highway 5:05
5. Flesh for Fantasy 4:37
6. Catch My Fall 3:42
7. Crank Call 3:56
8. (Do Not) Stand in the Shadows 3:10
9. The Dead Next Door 3:45
2024-es bővített kiadás
  CímSzerző(k) Hossz
10. Best Way Out Of Here  4:32
11. Love Don't Live Here Anymore  5:34
12. Daytime Drama (Demo)  4:34
13. Flesh for Fantasy (Demo)  3:31
14. Catch My Fall (Early Version)  4:36
15. Crank Call (Demo)  3:58
16. (Do Not) Stand In The Shadows (Demo)  3:35
17. Rebel Yell (Session Take)  5:27
18. Blue Highway (Demo)  4:59
19. Flesh For Fantasy (Session Take)  5:10
20. Catch My Fall (Demo)  4:11
21. Motorbikin' (Session Take)  4:16
22. Eyes Without A Face (Poolside Remix)  5:38

Közreműködtek[szerkesztés]

  • Billy Idol – ének
  • Steve Stevens – gitár, szintetizátor, basszusgitár
  • Sal Cuevas, Steve Webster – basszusgitár
  • Thommy Price, Gregg Gerson – dobok
  • Judi Dozier, Jack Waldman – billentyűk
  • Mars Williams – szaxofon
  • Perri Lister – vokál

Helyezések, eladások és minősítések[szerkesztés]

Listák (1983-84) Legjobb
helyezés
 Ausztrália (Kent Music Report)[4] 16
 Kanada (Billboard Canadian Albums Chart)[5] 8
 Németország (Media Control Top 100 Album)[6] 2
 Hollandia (Dutch Charts Album Top 100)[7] 31
 Új-Zéland (Recorded Music NZ Top 40 Albums)[8] 2
 Svájc (Schweizer Hitparade Top 100 Albums)[9] 16
 Egyesült Királyság (UK Albums Chart)[10] 36
 USA Billboard 200[11] 6

Ország (szervezet) Minősítés Eladások
 Kanada (Music Canada) 5× Platina 500 000
 Németország (BVMI) Arany 250 000
 Új-Zéland (RMNZ) Platina 15000
 UK (BPI) Ezüst 60000
 USA (RIAA) 2× Platina 2 000 000

Forráshivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ „Billy Idol”. VH1 Storytellers. VH1.
  2. ↑ a b Reesman, Bryan: Classic Tracks: Billy Idol's "Rebel Yell" (amerikai angol nyelven). Mixonline, 2006. június 1. (Hozzáférés: 2024. április 26.)
  3. ↑ Billy Idol. Dancing With Myself, 185. o. [2014] „We tracked everything to Keith's patterns ... We used both the Linn and a Roland 808 that had a much softer sound. ... Keith's drum patterns were very distinctive and usually ended up as the hook in the song.” 
  4. ↑ Kent, David. Australian Chart Book 1970–1992, Illustrated, St. Ives, N.S.W.: Australian Chart Book, 306. o. (1993). ISBN 0-646-11917-6  N.B. the Kent Report chart was licensed by ARIA between mid 1983 and 19 June 1988.
  5. ↑ "Billy Idol Chart History (Canadian Albums)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 18.)
  6. ↑ "Longplay-Chartverfolgung at Musicline" (német nyelven). Musicline.de. Phononet GmbH. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  7. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell" (holland nyelven). Dutchcharts.nl. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  8. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell". Charts.org.nz. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  9. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell". Swisscharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  10. ↑ "Billy Idol | Artist | Official Charts". UK Albums Chart. The Official Charts Company. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  11. ↑ "Billy Idol Chart History (Billboard 200)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rebel_Yell_(album)&oldid=27140640”