Portál:Buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Om mani padme hum



Buddhizmus szerkesztés 


A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.

A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).

Bővebben a buddhizmusról...
Kiemelt szócikk szerkesztés 
Vegetáriánus étterem a tajvani Tajpej városában
A buddhista konyhaművészet kelet-ázsiai konyhaművészet, amelyet a buddhista egyházak és sok hívő követ főleg a kínai buddhizmus által befolyásolt történelmi területeken. Alapvetően vegetáriánus vagy vegán és az ahimsza (erőszakmentesség) dharmikus rendszerére épül. A vegetarianizmus népszerű más dharmikus vallásokban is, mint a hinduizmus, a dzsainizmus és a szikhizmus, vagy a távol-keleti taoizmus. Míg az egyházi emberek egész évben vegetáriánusok, a buddhizmus sok jámbor világi követője csak ideiglenes vegetarianizmust folytat, amely hasonlít a keresztény böjtre.

A vegetáriánus konyhát Kínában, Hongkongban, Malajziában, Szingapúrban és Tajvanban úgy nevezik, hogy szusi (素食 - "vegetariánus étel"), csunsu (纯素 - "vegán"), csajcej (斋菜 - "böjtölési étel"); Vietnámban to csaj; Japánban sódzsin rjóri (精進料理 - "áldozati konyha); Koreában szacsal eumszik (사찰음식 - "templomi étel"); Thaiföldön dzsaj (เจ). A buddhista konyhaművészetben készített ételekre mindenhol hatással volt és van a helyi konyhaművészet.

A buddhista étel, mint a konyhaművészet egyik különálló válfaja, a kolostorokhoz köthető, ahol a közösség egyik tagját bízták meg főszakácsnak, akinek olyan ételeket kellett összeállítania, amelyek megfeleltek a szigorú buddhista fogadalmi követelményeknek. A nagyközönség számára is nyitva tartó kolostorok olykor ételt is szolgáltak fel és egyes templomok éttermeket is fenntartottak. Japánban ezt úgy nevezik, hogy sódzsin rjóri (精進料理), azaz áldozati konyha, amely sok templomban üzemel, főleg Kiotóban. A közelmúltban vált népszerűvé a zen óbaku iskola valamelyest kínai stílusú étele a fucsa rjóri (普茶料理), amelyet a Manpukudzsi templomban és az altemplomaiban szoktak osztani. A mai modern korban a kereskedelmi éttermek is árulnak hasonló stílusú ételeket mind a gyakorló és a nem vallásos embereknek.

Kiemelt kép szerkesztés 
Mágha púdzsa
Mágha púdzsa
Fénykép:

Gyújtott mécseses menet Aszalha púdzsá napon a thaiföldi Khung Taphao templom körül, Ban Khung Taphao településen.

Tudtad-e? szerkesztés 
Maudgaljájana


Kiemelt életrajz szerkesztés 
Laár András 2008-ban
Laár András (Budapest, 1955. augusztus 9. –) magyar humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító és jelenlegi tagja.

1955. augusztus 9-én született Budapesten. Tízéves korától három évig hegedülni tanult. 1971-től már gitárórákra járt egy magántanárhoz két évig. Ezután autodidaktaként fejlesztette zenei ismereteit. 1981-ben Bornai Tiborral és Márton Andrással megalapította a KFT együttest, amely azóta is működik. Első nagyobb sikerüket a Táncdalfesztiválon aratták Bábu vagy c. dalukkal, amelyet az tett különlegessé, hogy előadása közben a zenekar tagjai különös fehér maszkot viseltek és mozgásukkal a marionettbábukat utánozták. 1986-ban volt első önálló fellépése Budapesten a Török Pál utcai Pinceszínházban (ma Piccolo Színház), amely nagyrészt Laár abszurd verseire épült, és amelyhez később Dolák-Saly Róbert is csatlakozott, s még ugyanezen évben megalakult a L’art pour l’art Társulat, akkor még Laár pour Laár Társulat névvel (szójátékként Laár András nevére). 1987-ben tértek át a mai írásmódra. Az ezt követő években színházi estjeik sikeresek voltak. A Társulat színházi televíziós műsoraiban legismertebb karaktere Besenyő István, aki ízig-vérig magyar, mindenen kötekedő és mindenben értelmet kereső ember. Legismertebb kifejezése, melyet gyakorta használ: Nooormális?! Egyéb gyakori karakterei: Tompika, a Költő.

1990-ben a KFT hosszabb időre szünetelt, de nem oszlottak fel; 1991-ben, 1996-ban és 1997-ben azonban mégis adtak egy-egy koncertet. (Az 1996-os koncert felvétele megjelent CD-n és videókazettán is Bál az Interneten címmel.) 1999-es újraegyesülésük óta három nagylemezt jelentettek meg. 1990-ben elvégezte a Kőrösi Csoma Buddhológiai Intézet buddhistapap-képző szemináriumát, majd 1993-ig buddhista filozófiát tanított A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.

Témák szerkesztés 

A buddhizmus története
* Gautama Buddha * Időrend szerint * Elő-szektarianizmus * Korai buddhizmus * Korai buddhista iskolák
* Tanácskozások * Története Indiában * Gréko-buddhizmus * Buddhizmus Kínában * Terjedése a selyemúton
* Kelet-Ázsiában * Délkelet-Ázsiában * Közép-Ázsiában * Közel-Keleten * Srí Lankán

Dharma
* A lét három ismérve * Mulandóság(aniccsa) * Éntelenség (anatta) * Szenvedés (dukkha) * Megvilágosodás a buddhizmusban
* Nemes nyolcrétű ösvény * Szkandha * Karma * Újraszületés * Szamszára
* Négy nemes igazság * Nirvána * Középút * Függő keletkezés * Üresség

Buddhista kozmológia
* Buddhák listája * Buddha-természet * Az emberi lény a buddhizmusban * Öt bölcsességbuddha * Nevesített buddhák listája
* Buddhaság * Pratjékabuddha * Érzéki vágyak birodalma * Buddhológia * Mára (démon)
* Meru-hegy * Tíz spirituális birodalom * Állatok a buddhizmusban * Maitréja * Dzsáti (buddhizmus)

A buddhizmus főbb iskolái és irányzatai
* Hínajána * Elő-szektariánus buddhizmus * Korai buddhista iskolák * Buddhista zsinatok * Tibeti buddhizmus
* Théraváda * Két igazság tana * Vadzsrajána * Madhjamaka * Jógácsára
* Mahájána * Tiszta Föld * Tendai * Szangha * Csan

Buddhizmus országonként
* Buddhizmus Indiában * Buddhizmus Nepálban * Buddhizmus Tibetben * Buddhizmus Srí Lankán * Buddhizmus Kínában
* Buddhizmus Thaiföldön * Buddhizmus Burmában * Buddhizmus Laoszban * Buddhizmus Vietnámban * Buddhizmus Japánban
* Koreai buddhizmus * Buddhizmus Mongóliában * Buddhizmus Bhutánban * Buddhizmus Magyarországon * Buddhizmus Németországban

Buddhista szerzetesség és egyház
* Bhikkhu (szerzetes) * Bhikkhuni (apáca) * Srámanera * Srámanerí * Háztulajdonos
* Upászaka * Upásziká * Menedékvétel * Elkötelezettség * Púdzsá
* Anágárika * Ácsán * Szejádó * Zen mester * Láma

Buddhista meditáció
* Békesség meditáció * Meditációs tárgyak (kammatthána) * Passzaddhi (elcsendesedés) * Dhjána (tudatszintek) * Mandala (tibeti buddhizmus)
* Belátás meditáció * Dhamma-vicsaja (valóságvizsgálat) * Zazen (zen gyakorlat) * Tantra (vallásfilozófia) * Tertön (tibeti buddhizmus)
* Légzés tudatossága * Felidézés, felhalmozás (anusszati) * Bhávaná (fejlesztés) * Szati (tudatosság) * Mantra (vallásos szöveg)



Buddhista szövegek
* Páli kánon * Tibeti kánon * Kínai kánon * Buddha-vacsana * Szútra
* Mahájána szútrák * Ágama * Vinaja * Abhidharma * Tripitaka Koreana
* Gandhárai buddhista szövegek * Dzsátaka mesék * Terma * Asóka rendeletei * Mantra



Buddhista művészet és kultúra
* Buddhista költészet * Buddhista ünnepek * Buddhista konyhaművészet * Buddhista szimbolizmus * Anikonizmus a buddhizmusban
* Buddhista zene * Gandhára művészete * A buddhizmus kulturális jegyei * Japán buddhista művészet * Japán buddhista építészet



Kapcsolódó témák:
* Kritika * Összehasonlító tanulmányok * Kulturális elemek * Buddhizmus körvonalakban * Szútra * Buddhista szójegyzék


Tennivalók szerkesztés 
Tennivalók
  • Megírandó cikkek: A megírandó cikkek listája a következő szócikkekben található:
  • Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Buddhizmus a  Wikihíreken  Buddhizmus a  Wikidézeten  Buddhizmus a  Wikikönyveken  Buddhizmus a  Wikiforráson  Buddhizmus a  Wiktiszótárban  Buddhizmus a  Wikiegyetemen  Buddhizmus a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    További portálok