Manturovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manturovo (Мантурово)
Manturovo címere
Manturovo címere
Manturovo zászlaja
Manturovo zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
JárásManturovói
Irányítószám157302
Körzethívószám49446
Népesség
Teljes népesség
  • 3300 fő (1931)[1]
  • 5900 fő (1939)[1]
  • 16 345 fő (1959)
  • 19 000 fő (1967)[1]
  • 21 510 fő (1970)
  • 22 574 fő (1979)
  • 22 452 fő (1989)
  • 22 400 fő (1992)[1]
  • 21 900 fő (1996)[1]
  • 21 400 fő (1998)[1]
  • 19 457 fő (2002)
  • 19 500 fő (2003)[1]
  • 18 900 fő (2005)[1]
  • 18 600 fő (2006)[1]
  • 18 300 fő (2007)[1]
  • 17 816 fő (2008)
  • 18 002 fő (2009)
  • 17 479 fő (2010)
  • 17 500 fő (2011)[1]
  • 17 127 fő (2012)
  • 16 699 fő (2013)
  • 16 400 fő (2014)
  • 16 077 fő (2015)
  • 15 804 fő (2016)
  • 15 619 fő (2017)
  • 15 452 fő (2018)
  • 15 203 fő (2019)
  • 14 988 fő (2020)
  • 13 043 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Manturovo (Oroszország)
Manturovo
Manturovo
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 20′, k. h. 44° 46′Koordináták: é. sz. 58° 20′, k. h. 44° 46′
Manturovo (Kosztromai terület)
Manturovo
Manturovo
Pozíció Kosztromai terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Manturovo témájú médiaállományokat.

Manturovo (oroszul: Мантурово) város Oroszország Kosztromai területén, a Manturovói járás székhelye.

Lakossága: 17 479 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától 260 km-re északkeletre, az Unzsa (a Volga mellékfolyója) jobb partján helyezkedik el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal északi ágának BujKotyelnyics közötti szakaszán. A Kosztromai terület keleti vidékén át vezető főúton fekszik, az országút és a vasútvonal találkozási pontja.

Környékén, az Unzsa völgyében foszforit- és palalelőhelyek találhatók.

Története[szerkesztés]

A város több kis település egyesítésével keletkezett. Az Unzsa folyóhoz közel fekvő Manturovo faluról először egy 1617-ben keletkezett irat tesz említést, más apró falvakkal együtt. 1870-ben egy Mokrovszkoje nevű falu lett a térség közigazgatási székhelye. 1872-ben megindult a folyón a gőzhajózás, a 20. század elején pedig a vidéken megjelent a vasút, és egyik fontos állomását Manturovo faluban alakították ki. A vasútvonal megnyitása (1906 végén) lehetővé tette, hogy az erdőkben gazdag vidéken kitermelt és a folyón leúsztatott fát helyben dolgozzák fel. A közelben több fűrészüzem és munkástelepülés jött létre. Az állomás, Mokrovszkoje falu és az üzemekhez tartozó települések egyesítésével hozták létre 1929-ben Manturovo települést. 1958-ban egy újabb helységet csatoltak hozzá, és az így már több mint 25 ezer lakosú Manturovót várossá nyilvánították.

Gazdaság[szerkesztés]

A szovjet korszakban a fafeldolgozás folytatódott, és a városban lenfeldolgozót, téglagyárat, traktorjavító üzemet, nagy hidrolízis üzemet (biokémiai gyárat), öntödei és mechanikai gyárat is alapítottak. Egy részük (többszöri átalakulás után) napjainkban is működik. Legfontosabb vállalata, a rétegelt lemezt gyártó kombinát az egyik régi fafeldolgozó üzemből nőtt ki. A gyár 2009-ben leégett, de egy évvel később és korszerűbb gépparkkal újra elkezdhette a termelést.

A biokémiai gyár hidrolízissel élesztőt készített mezőgazdasági célú felhasználásra (takarmány céljára), de 1988-ban a gyártást környezetvédelmi okokból leállították. A helyén létrehozott két vállalat közül az egyik gyógyászati készítményeket (Ingakamf), a másik (Medkompressz+) vattát, kötszert, a sebészetben is használatos 12 rétegű törlőkendőket állít elő.

Az öntöde helyi alapanyag és kokszolható szén hiánya miatt 1993-ban megszűnt. A korábbi tejfeldolgozó üzem márkás sajtok gyártására specializálódott. Szénsavas ásványvíz- és üdítőitalgyártása is jelentős.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k Народная энциклопедия «Мой город». Мантурово
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

Források[szerkesztés]