Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-06-25

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország vallási összetétele[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen a vallásösszetétele?
--87.210.84.67 (vita) 2011. június 25., 00:29 (CEST)[válasz]

Újraértelmeztem helyetted a kérdés, a címben olvashatod. A választ ide kattintva találod. Ha rosszul értelmeztem a kérdésedet, a szerkesztés gombra kattintva átírhatod. barricade breaker vita 2011. június 25., 00:57 (CEST)[válasz]

Mondás, idézet vagy csak egy egyszerű mondat[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A "Ki vagyok én, hogy ítélkezzek" egy létező idézet egy híres embertől, vagy netán valami mondás esetleg csak egy egyszerű mondat, de az előbb említetteknek lehet hinni?

A választ előre is köszönöm! Engusz vita 2011. június 25., 11:30 (CEST)[válasz]

Ez egy elterjedt mondás, szófordulat. Persze híres emberek is mondták már, pont ezért. Pl.: „Azt gondolom, hogy a hal finom, aztán meg azt, hogy az eső nedves. De hát ki vagyok én, hogy ítélkezzek?” – Douglas Adams. barricade breaker vita 2011. június 25., 12:57 (CEST)[válasz]

Bibliainak tűnik az eredet: "Van, aki azt hiszi, hogy mindent ehetik, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; aki pedig nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen az Isten magáénak tekinti őt. Ki vagy te, hogy más szolgája fölött ítélkezel? Saját urának áll vagy bukik. De meg fog állni, mert van elég hatalma az Úrnak ahhoz, hogy fönntartsa.Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. kövesse mindenki a maga meggyőződését." (Pál levele a rómaiakhoz)

Ehhez a gondolathoz hozzátartozik Máté evangéliuma 7. 1-3: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre?" Dencey vita 2011. június 25., 19:08 (CEST)[válasz]

Fizika, lendkerék[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ha egy lendkereket állandó sebességű forgó mozgásra kényszerítünk, elméletben cikkekre osztunk, és a cikkek tömegét egy bizonyos (X)ponthoz közelítve növeljük majd attól távolodva csökkentünk, akkor a kerék tengelypontja el akar e mozdulni az (X)pont irányába?
Valamint lehetséges-e valamely anyag tömegének változtatása elektromos árammal? (19801022KB)
--93.82.16.77 (vita) 2011. június 25., 14:23 (CEST)[válasz]

1.) A lendkerék tömegközéppontját áthelyezed azzal, hogy az eredetihez képest megváltoztatod a cikkek tömegét. A forgás, ha más, külső erő nem avatkozik a játékba, a tömegközéppont körül kénytelen zajlani, vagyis igen, a tengelypont nagyon is el akar mozdulni. Ha ez nem történne meg, akkor gyakorlatilag a tömegponttal helyettesített lendkerék egy külső pont körül kezdene keringeni, ami persze képtelenség egy centripetális erő bevonása nélkül. (Éppenséggel pont így azonosították fényképen a galaxisunk közepében levő fekete lyukakat, mert a szomszédos látható csillagok egy üres pont körül vettek szűk kanyarokat, vagyis abban a pontban lennie kell valaminek, aminek jókora gravitációs ereje van.)

2.) Az anyagnak, mint általában vett fogalomnak, a nyugalmi tömege tudtommal egy állandó és univerzális érték. A mozgási tömege a relativitáselméletben leírt módon a sebességtől függ, vagyis a válaszban az egyik trükk lehet az, hogy az áram által gerjesztett mágneses térrel a testet gyorsítjuk, van ilyen lőfegyver is már.

Egy másik lehetőség, ha a test töltését megváltoztatjuk. Ekkor ugyanis az atomok elektronszáma megváltozik, és ez is beleszámít a tömegbe. De a töltés megváltoztatásával azt is elérhejük, hogy a testre rárakódik egy kis por, ami szintén az össztömeg változásának vehető, ha nagyon akarjuk. Vigyor - Orion 8 vita 2011. június 25., 17:50 (CEST)[válasz]

Nyelvtan és hibás szóösszetétel-használat[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A nyelvtan sajnos sosem volt az erősségem: ezért nem tudom, hogyan hívják azokat a hibákat, amelyekbe pl. a de viszont is beletartozik. És van-e valahol egy lista, ahol meg lehet találni az összes ilyen hibás szóösszetételt? A válaszokat előre is köszönöm! Engusz vita 2011. június 25., 20:35 (CEST)[válasz]

válasz:

A konkrét 'de viszont'-példádat kötőszó-ismétlésnek nevezik. Itt van a Nyelv és tudomány (szakmai blog!) cikke pontosan e kötőszó-párosról - védelmébe veszi az így fogalmazókat: nem nyelvhelyességi hiba! A cikk mondanivalója: vannak értelmetlen nyelvőr-divatok is, ez is az! Ezt a szóhasználatot az 1950-es évek egyes nyelvtudorai kárhoztatni kezdték, indoklás nélkül...
vitorlavita 2011. június 26., 00:30 (CEST)[válasz]