Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2006–2007

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

2007

2006

IX. Lajos francia király (52. hét)

El Greco: Szent Lajos

IX. (Szent) Lajos (Poissy, 1214 vagy 1215. április 25. – Tunisz, 1270. augusztus 25.) Franciaország királya (1226. november 8-ától haláláig), VIII. (Oroszlán) Lajos és Kasztíliai Blanka fia, Anjou Károly szicíliai király fivére és III. (Merész) Fülöp francia uralkodó édesapja volt.

Szent Lajos testesítette meg a keresztény lovagkirály eszményét: két keresztes hadjáraton is részt vett, és hiába vallott kudarcot, hamarosan szentté avatták. Uralkodása alatt Franciaország Európa vezető nagyhatalma volt, mind katonai, mind gazdasági, mind kulturális szempontból: példának okáért a király gyóntatója, Robert de Sorbon ekkor alapította meg a Sorbonne-t, ekkor épült fel a Sainte-Chapelle és a király udvarában gyakran megfordult Aquinói Szent Tamás is. Lajost már sokan életében szentként tisztelték, és a többi uralkodó is elismerte kivételes helyzetét, amikor vitás ügyeik rendezésére őt kérték fel.



Márton Áron (51. hét)

Olyan kiemelkedő egyéniség, akiről viszonylag keveset lehet hallani. --Hkoala 2006. december 10., 20:32 (CET)


Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától - mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a II. bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A II. világháború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt”.

„…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”



Dinoszaurusz (50. hét)

A dinoszauruszok (Dinosauria) az őskori hüllők egy csoportja. Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldi állatok voltak. A triász időszakban, 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, 65 millió éve pusztultak ki. Számos tudós szerint a madarak a dinoszauruszok utolsó élő leszármazottai.

Miután a 19. században felfedezték az első dinoszaurusz megkövesedett, fosszilizált csontjait, rövidesen világszerte a múzeumok legnagyobb látványossága lett. A dinoszauruszok a kultúra részévé váltak és megőrizték népszerűségüket, különösen a gyermekek körében. Számos nagy sikerű könyvben és filmben szerepelnek, mint pl. a Jurassic Park, a média pedig rendszeresen beszámol a velük kapcsolatos új felfedezésekről.

A „Dinosauria” főrend elnevezése 1842-ből, Richard Owen angol tudóstól származik. A kifejezés a görög (deinos; „rettenetes”, „ijesztően nagy” vagy „félelmetes”) és (sauros; „gyík” vagy „hüllő”) szavak összetételéből származik. Ezzel Owen inkább a kihalt állatok mérete és fenségessége iránti tiszteletét kívánta kifejezni, mintsem az óriási termetük, fogazatuk és állkapcsuk által kiváltott félelmét.



Queen

A Queen egy brit rockegyüttes, amelyet 1970-ben alapított Freddie Mercury énekes, Brian May gitáros és Roger Taylor dobos, 1971-ben csatlakozott John Deacon basszusgitáros. Jelentős életművet hoztak létre a hard rock, heavy metal és progresszív rock keretein belül, az 1970-es és 1980-as években a világ egyik legsikeresebb együttese voltak.

Művészi csúcspontjukat az 1970-es évek első felében kiadott albumaikkal érték el (Queen II, Sheer Heart Attack, A Night at the Opera), ám később is sikeresek tudtak maradni, és slágerek sorozatát adták ki. Amerikában az 1977-es News of the World és 1980-as The Game albumokkal értek a csúcsra. Az 1980-as évek elején eltávolodtak a hard rock gyökerektől, egyre több funk és R&B elemet vontak be a zenéjükbe, ez azonban kereskedelmileg sikertelen lépés volt, és kritikailag is felemás fogadtatásra talált. Az ezt követő időszakban Amerikában sosem tudtak újra sikeresek lenni, de Angliában ezután is a legismertebb együttesek közé tartoztak. 1991-ben Freddie Mercury halálát követően már csak egyetlen karrierösszegző lemezt jelentettek meg, majd az együttes gyakorlatilag megszűnt létezni. John Deacon 1997-ben visszavonult a zenéléstől, Brian May és Roger Taylor pedig 2005-óta a Queen + Paul Rodgers formáció tagjaként, Paul Rodgers vendégénekessel koncertezik. 2008. szeptember 15-ére The Cosmos Rocks címen új stúdióalbum megjelentetését tervezik


A robotika Három Törvénye (48. hét)

Lehet még rövidíteni a szöveget vagy cserélni a képet is akár. NCurse üzenet 2006. október 15., 20:03 (CEST)

ASIMO, a Honda, és egyben a mai tudomány legfejlettebb humanoid robotja.

A sci-fiben a robotika Három Törvényét Isaac Asimov alkotta meg. A történeteiben szereplő robotok zöme ezen szabályokat követi. Először a Körbe-körbe című novellájában olvashatóak, a következő formában:

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első Törvény előírásaiba ütköznének.
  3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az Első vagy Második Törvény bármelyikének előírásaiba.

A Három Törvénynek meghatározó szerepe van Asimov írásaiban, az Alapítvány–Birodalom–Robot sorozatban ugyanúgy, mint A Jupiter holdjaiban, s írók hivatkoznak rá a science fictionön innen és túl. Mesterséges intelligencián dolgozó tudósok is gondolkoznak saját jövőbeli robotjaiknak asimovi törvényekkel való felruházásán.



Kolozsvár (47. hét)

A jelölést megtettem, de lehet még javítani a bevezetőn. NCurse üzenet 2006. október 15., 20:01 (CEST)

A város látképe, a központban a Szent Mihály-templommal

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, latinul Claudiopolis) város a mai Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített szász városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

* ellenzem, ez a kép életlen, rossz minőségű. A szócikkel és az összefoglalóval magával semmi bajom - Serinde üzenet 2006. október 29., 12:18 (CET)

Ez nem lenne jobb? Bár nem biztos, hogy kicsiben is jól mutat... - Serinde üzenet 2006. október 29., 13:10 (CET)
Szerintem az vagy túl széles, vagy túl pici lenne.. – kdano 2006. október 29., 14:33 (CET)
Cseréltem a képet, ehhez mit szólnátok? --Hkoala 2006. október 30., 17:03 (CET)



Feröer (46. hét)

Szóljatok hozzá, itt egy bevezető és kép javaslat vitaindítónak. További képötletek: Klaksvíki halászember, Klaksvík kikötője, a háttérben Kunoy szigete --Antissimo 2006. október 19., 14:52 (CEST)

Viðareiði temploma

Feröer vagy Feröer szigetek (feröeriül Føroyar, dánul Færoerne) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.

A feröeriek – a grönlandiakhoz hasonlóan – külön nemzetnek számítanak a Dán Királyságon belül. Feröer 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik, és két képviselőt delegál a dán parlamentbe. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Hagyományosan kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal, a Shetland- és az Orkney-szigetekkel valamint a Hebridákkal.

Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn; nemzetközi repülőtere a Vágar szigetén található Vágari repülőtér.

A szigetcsoport területe 1399 km²; 18 szigete egy kivétellel mind lakott. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.



1956-os forradalom (45. hét)

Már volt egynapos ünnepi szócikk, de az évforduló még mindig aktuális, ezért jelölöm a kezdőlapra! --Adapa 2006. november 3., 15:52 (CET)

1956. október 23-án forradalom, majd szabadságharc bontakozott ki Magyarországon a diktatúra és a szovjet meg­szállás ellen. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődő forradalom hamar fegyveres felkeléssé vált. Ez a kommunista kormány bukásához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. Az új kormány tárgyalásokat kezdett a Szovjetunióval a szovjet csapatok kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet vezetés azonban november 4-én mégis háborút indított Magyarország ellen, amely az aránytalan túlerővel szemben végül is elbukott. A harcokban 2652 magyar és 669 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957 januártól a forradalom résztvevőit tömegesen tartóztatták le, majd sokukat kivégezték és bebörtönözték. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján Magyarországon és világszerte megemlékeztek az eseményekről.


Nemi szelekció (44. hét)

Lehet még javítani. NCurse üzenet 2006. október 15., 20:06 (CEST)

Egymással küzdő szarvasbikák.

A nemi szelekció (szexuális szelekció, vagy szexuális kiválasztódás) fogalmát Charles Darwin vezette be A fajok eredete című korszakalkotó művében a természetes szelekció mellett. Olyan, fajokon belüli eltéréseket próbált megmagyarázni vele, amelyek „nem járnak sem közvetlen, sem közvetett haszonnal” az egyedek számára. Darwin szerint a nemi szelekció a felelős a nemek közötti morfológiai különbségekért (pl. a pávakakasok díszesebb tollazata és a szarvasfélék hímjeinek agancsa). A természetes és a nemi szelekció között az a különbség, hogy míg az előbbinek a hajtóerejét az egyedek „létért folyó küzdelme” adja, addig az utóbbi viszont az egyedeknek a szaporodás jogáért folytatott küzdelmét jelenti.



A matematikafilozófia története (43. hét)

Igaz, hogy nemrég volt kint Gauss, de eddig olyan kevés matematikai tárgyú cikkünk került a kezdőlapra, s ez a cikk szerintem megérdemli. --Lily15 üzenet 2006. október 13., 20:45 (CEST)

René Descartes, Értekezések a módszerről, az optikáról, a meteorológiáról és a geometriáról (1637)

A matematikafilozófia története azokat az eseményeket, elméleteket öleli fel, melyek a matematikáról mint tudományról való gondolkodással kapcsolatosak. A matematikafilozófia története nem a matematika története, hanem alapvetően a matematika tudományfilozófiájának, a matematikában felmerülő filozófiai kérdéseknek a története. Vannak olyan matematikatörténeti események, melyek nem játszanak fontos szerepet ebben a tekintetben és természetesen a fordított helyzet is előfordul. A szócikk alapvető kérdése az, hogy vajon a különböző korokban hogyan vélekedtek a matematikáról, milyen kép élt erről a tudományról művelői, a matematikusok elméjében.

Csak számomra teljesen ismeretlen matematikusokról. Azért választottam ezt, mert Descartes neve a mat-tól idegenkedőeknek is mondhat valamit.--Lily15 üzenet 2006. október 15., 17:54 (CEST)




1956-os forradalom (október 23. ünnepi szócikk)

Hatalmas cikk, rengeteg munkát végeztek el a szerkesztők, mindenképpen kiemelt szintű, szépen ábrázolt, talán egy kicsit lehetne hosszabb a bevezető. Az aktualitás figyelembe véve javasolom kezdőlapra.

  • "mindenképpen kiemelt szintű", hát azért :
  • rövid bevezető
  • lektor sablon
  • számtalan szakaszcsonk
  • 15 hivatkozás, referencia? :)
  • ilyen mondatok: "Az összegyűlt tömegben egyre inkább elszabadultak az indulatok.", "Napjainkban sem nagyon lehet politikamentes '56-os megemlékezésről hallani."

Messze van a státusztól. NCurse üzenet 2006. október 19., 17:00 (CEST)


  • Értem a célt, de minek alkotunk szabályokat, ha nem tartjuk be őket? Fentebb lehet kiemelt betűkkel olvasni, hogy csak kiemelt cikket lehet itt jelölni. Előbb jelöljétek a kiemelt szavazáson, aztán ott meggyorsítjuk a folyamatot. NCurse üzenet 2006. október 19., 16:28 (CEST)
Kedves NCurse! A szabályok, amiket alkotTUNK azért vannak, hogy kivételes esetekben felrúghassuk őket. Az angol wikin a leírtak szerint lehetett kivételt tenni a szabály alól. Abban az országban, amelynek ez a legfőbb ünnepe, amelyből elindult a forradalom szelleme a szatelitállamokban, abban nem lehet? Csütörtök van, vasárnap éjfélkor a címlapon kéne lennie. Van időnk bürokratáskodni? Hangsúlyozom: a helyzet kivételes! --Burumbátor társalgó 2006. október 19., 16:43 (CEST)
Nem tettek kivételt az angol wikin. Kiemelt volt a cikk, így lehet kezdőlapos. Ez nem kiemelt cikk és nem is érett rá. Tudhatnád, hogy nem a cikk ünnepi részével van gondom, én is megértem a célt. De az én feladatom, ezzel bízott meg a közösség, hogy a szabályok betartására törekedjek. Ha ezt itt fel kell rúgnom, nem sok szükség van rám. Erre bárki képes. Ha lesz majd Mendel évfordulója, nem haragszotok meg, ha kiteszem a genetika cikket, bármilyen állapotban is van? Nem kiemelt, nem is lesz, de mindegy ez, lehet kivételt tenni. Tudom, kukacoskodom, de hát ezért "fizetnek". NCurse üzenet 2006. október 19., 16:57 (CEST)
  • Valóban. De nincs megfelelő gyorsított eljárásra lehetőség, viszont a téma egy héttel később nem lesz aktuális... Vagy van?? --Burumbátor társalgó 2006. október 19., 16:03 (CEST)
  • feltételes támogatás, ha létezik vmi kiskapu. Megjegyzem az angol wikin a címlapon lesz a cikk angol változata (némi bürokratikus huzavona után kivételt tettek nekünk)--Dami razgovor s korisnikom 2006. október 19., 16:09 (CEST)
  •  támogatom Még ugyan nem kiemelt, biztos lehet javítani, de az egyértelmű hogy színvonalas cikk és most aktuális. Nagyon jó lenne kitenni. - Totya (vitæ) 2006. október 19., 16:11 (CEST)
  •  megjegyzés A cikk nem lehet még kiemelt, mert még eléggé nincs készen. Ha címlapra csak kiemelt cikk kerülhet (a címlapon is ez a felirat olvasható a cikk fölött: kiemelt cikk) akkor ez a cikk nem ott lesz kint. A kronológiában viszont benne lesz. Iller 2006. október 19., 16:36 (CEST)
  •  támogatom, de erre az időre írjuk át a cikk felett megjelenő "Kiemelt szócikk"-et valami egyébre, pl. "Ünnepi cikk". --Hkoala 2006. október 19., 16:52 (CEST)
  •  támogatom Sziasztok! Még mindig érvényes a múltkori felhívásom, hogy fogadjuk örökbe a szócikket. Én vállalom, hogy egy-két napon belül elkészítem, de nyugodtan más is bővítheti, és akkor 23-ig kész lesz és szép lesz! :-) Pl. jó lenne, ha valaki kikeresgélné az irodalomjegyzékben szereplő könyvek ISBN számát. --Adapa 2006. október 19., 18:42 (CEST)
  •  támogatom - nov. 4-én már nem lesz igazán aktuális. Ez a cikk közelebb van a kiemelt cikk színvonalához, mint II. János Pál, ő annak idején mégis kikerült a kezdőlapra aktualitása okán. Ne maradjunk már szégyenben a többi Wiki előtt! Mindenesetre elkezdem kikeresgetni az ISBN számokat:). --Lily15 üzenet 2006. október 19., 20:45 (CEST)
    Rossz példa, mert az még a kiemelt státusz reformja előtt jóval lett kiemelt. Ez a cikk messze van a kiemelt státusztól (l. fentebbi érveim). Nem a cikk ellen vagyok, de szégyen lenne egy ilyen állapotban lévő cikkel a kezdőlapon villogni. NCurse üzenet 2006. október 19., 20:49 (CEST)
 ellenzem egyelőre. NCurse-nek és Illernek igazat adok. De van egy kompromisszumos javaslatom! A szócikk kerüljön ki november 4. alkalmából, vagyis egy héttel később! Addig pedig helyezzük át ezt az egész vitát a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre oldalra és egy hét alatt csináljuk meg kiemelt szintűre, hogy közmegegyezéssel kikerülhessen a kezdőlapra. Addig pedig érjük be azzal, hogy a kezdőlapon az Ezen a héten történt rovatban szerepeljen kiemelt sorként, és a hozzá tartozó kép is 56-ról legyen! A javaslatomat megnézhetitek itt: Wikipédia:Évfordulók#43. hét: október 23–29. --Adapa 2006. október 19., 19:04 (CEST)
Tökéletes kompromisszum-javaslat. :) NCurse üzenet 2006. október 19., 20:36 (CEST)
Nem tökéletes. Ez olyan, mintha a világosi fegyverletétel napján ünnepelnénk március 15-öt. OsvátA. 2006. október 19., 20:50 (CEST)

Én megértem mindkét oldalt, azt is, aki szeretné a címlapon látni az évfordulón, meg azt is, aki ragaszkodik a szabályokhoz és/vagy még nem érzi késznek a cikket (azt még én se, mert nem bírtam lemászni kutatni a könyvtárba, hogy még valami miskolci eseményt is lopjak bele), de lehetne valami kompromisszumos megoldást találni? Pl. ha eddig úgy volt, hogy egy hétig kell szavazgatni, hogy valami kiemelt cikk legyen, akkor ezt változtassuk meg, hogy ne csak időtől függjön, és hamarabb is lehessen valamiből kiemelt cikk, ha pl. elért 15 szavazatot és kevesebb, mint 3 ellenszavazata van, vagy ilyesmi. Így gyorsított eljárással kikerülhetne. – Alensha üzi 2006. október 20., 17:35 (CEST)

A kiemelt szavazást már úgy változtattuk meg, hogy nem kell megvárni a két hetet. Viszont a konszenzushoz ragaszkodom. Akár 20 mellette, de egy megválaszolatlan ellene érvnél nem adom meg a státuszt. Ha jelölné végre valaki kiemeltnek, lenne esélye legalább arra, hogy vasárnapig éjfélig kiemelt legyen. Mert így esélye sincs, innen nem fog kikerülni a kezdőlapra (pontosítok, én biztos, h nem rakom ki). Ezt tratom a legkompromisszumkészebb megoldásnak. NCurse üzenet 2006. október 20., 17:55 (CEST)
Jelöltem. --Hkoala 2006. október 20., 18:04 (CEST)

Ha elkészül

Ha elkészül, és megkapja a kiemelt státuszt, akkor ugye kikerülhet még hosszabb időre is? Iller 2006. október 24., 13:03 (CEST)

Akkor igen, egy hétre, de akkor újraindul ez a szavazás is. És egyelőre még nem áll túl közel a státuszhoz. NCurse munka 2006. október 24., 14:04 (CEST)
Fájl:Hungarians atop stalin boots 1956.jpg
Forradalmárok kitűzik a magyar zászlót a „Sztálin-csizmára”

1956. október 23-án forradalom, majd szabadságharc bontakozott ki Magyarországon a diktatúra és a szovjet meg­szállás ellen. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-11-én. A forradalomban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint elesett 3652 magyar és 640 szovjet állampolgár. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg orosz oldalon 1251 fő. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugati országokba menekülve.


A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (42. hét)

Szépen megírt cikk, még ha az egyedi forrásjelölések ki is maradtak belőle. Szerintem mehet a kezdőlapra, elég olvasmányos - Serinde üzenet 2006. október 4., 14:48 (CEST)

Ádám teremtése
Ádám teremtése

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója Michelangelo egyik műve, a világ egyik legismertebb alkotása és a 540 m2 területével legnagyobb egybefüggő freskója. A Vatikánban található mű egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése, amelyet feldolgoztak már a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé ezt a művet.

Az eredeti tervek szerint a nagy területű és üres mennyezetet csupán ornamentális elemekkel kellett volna tagolni és az ablakok fölé az apostolok képmásait festetni, ám Michelangelo ragaszkodott a különleges műhöz, amelyet végül a megrendelő, II. Gyula pápa is elfogadott.


Space Shuttle (41. hét)

Jó helyen lesz ez a kezdőlapon :P – kdano 2006. szeptember 24., 22:25 (CEST)

A Discovery űrrepülőgép az indítóállványon

A Space Shuttle (hivatalos nevén: Space Transportation System) a NASA jelenlegi ember szállítására is alkalmas űrprogramja. Ez a világon az első és jelenleg egyetlen konstrukció, amelynek bizonyos részei újrafelhasználhatóak. A szárnyakkal rendelkező űrrepülő (Orbiter) felszálláskor függőleges állásban, rakéta módjára hagyja el a Földet, visszatéréskor viszont siklórepülő módjára száll le.

Feladatai közé tartozik az állandó személyzet cseréje a Nemzetközi Űrállomáson, a különböző űrállomáselemek és utánpótlás odaszállítása, műholdak pályára állítása és karbantartása, illetve különböző kísérletek és mérések végrehajtása alacsony Föld körüli pályán.

Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek, melyek közül öt repült a világűrben. Az 1981-es első bevetés óta száznál is több repülést hajtottak végre, a legutóbbi utazásról az Atlantis 2006. szeptember 21-én tért vissza. A tervek szerint 2006 decemberében, a Discovery fog legközelebb repülni.

A program várhatólag 2010-ben ér véget, amikoris az űrrepülőgépeket az új Orion (Crew Exploration Vehicle) űrjármű váltja majd fel.



Pannonhalmi Bencés Főapátság (40. hét)

Szépen kidolgozott cikk egy magyar Világörökségi helyszínről - Serinde üzenet 2006. szeptember 19., 08:20 (CEST)

A főapátság madártávlatból

A Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.

Pannonhalma városban található a magyar történelem egyik kiemelkedő becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ. Az „ezeréves apátság” nem csak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

A település és az apátság története a 996-ban alapított bencés kolostorral kezdődött. I. István által kibocsátott adománylevél alapján 1002-ben szentelték fel az első épületet, aminek egy falmaradványát 1994-ben ásatások során megtaláták. A monostor levéltárában az eltelt 1000 év alatt nagyon sok adománylevél és egyéb értékes irat felhalmozódott, itt található a tihanyi apátság alapító levele, amely az első magyar nyelvű írásos emlék. Az apátságot III. Béla hiteles hellyé nyilvánította.


Duna (39. hét)

A Dunakanyar Visegrádnál

A Duna a második legnagyobb folyam Európában (a Volga után). Ez az egyetlen fontosabb európai folyó, amely nyugatról kelet felé folyik.

A Duna Németországban, a Fekete-erdőben ered, két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányba 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, a vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint.

Fontos nemzetközi hajóút. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A folyó neve az ős-indoeurópai nyelv *dānu (jelentése „folyó, folyam”) szavából ered. A mai oszét nyelv don (jelentése „víz, folyó”) szava hasonlít hozzá.

A szócikkből is kikerült az utolsó bekezdés, kitöröltem innen az összefoglalóból is. --Hkoala 2006. szeptember 3., 20:45 (CEST)


Carl Friedrich Gauss (38. hét)

Gauss
Gauss

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (1777. április 30. – 1855. február 23.) német matematikus és természettudós.

Kíváló tehetségű tudós volt, aki a tudományok számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. A gyakran „matematika fejedelmé”-nek is nevezett Gaussnak olyan komoly hatása volt a matematika és a tudomány több területén, hogy Euler, Newton és Arkhimédesz mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.

Gauss csodagyerek volt, akinek kisgyermekkori meghökkentő koraérettségéről anekdoták keringenek, s még csak tinédzser volt, mikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 24 évesen fejezte be fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, amely döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és ezt a területet a mai napig formálja.


Értem, köszönöm. Akkor most egy piros van benne, ha jól gondolom azt el kéne tüntetni. No, akkor meglátom mit tehetek. Péter ✎ 2006. augusztus 27., 17:08 (CEST)


Esztergom (37. hét)

Villy megdolgozott minden mondatért, tökéletes lenne a kezdőlapra. NCurse üzenet 2006. augusztus 26., 19:10 (CEST)

Az esztergomi vár

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, 1950-ig Esztergom vármegye székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: az itteni repülőtéren alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely.

A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett.




Mamut (36. hét)

Nagyszerű munka és jól mutatna a kezdőlapon. NCurse üzenet 2006. augusztus 26., 19:07 (CEST)

Gyapjas mamut - rekonstrukció.

A mamutok (Mammuthus) az elefántfélék családjának egy mára kihalt nemét alkotják az ormányosok rendjén belül. A nem első képviselői mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg, az utolsók pedig kb. 3700 évvel ezelőtt haltak ki. A nem utolsó fajai a kőkorszak emberének kortársai voltak Eurázsiában és Észak-Amerikában. Legközelebbi élő rokonai a ma élő elefántok, pontosabban az indiai elefánt.

A mamutok elefántszerű állatok voltak és a viszonylag közeli rokonság miatt nagyon sok jegyük igen hasonlított a mai elefántokére. Ezt Ross McPhee, az Amerikai Természettörténeti Múzeum munkatársa így mondja: „Ha adtál volna nekik borotvát, nagyon hasonlítanának az elefántokra.”.

A mamutok pleisztocén végi kihalása, más nagytestű emlősökkel egyetemben, máig heves viták tárgya. Számos elmélettel próbálják magyarázni kihalásukat.

Néhány különösen jó megtartású szibériai gyapjas mamutlelet (a legutóbbit, a „Zsarkov-mamut”-ot 1999-ben találták) során felvetődött, hogy molekuláris biológiai módszerekkel talán lehetséges a gyapjas mamutok feltámasztása.



Prága (35. hét)

A Prága kastély (Hradčany) és a Károly-híd Karlův most) egy része.(

Prága (csehül:Praha) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. A város a Moldva (Vltava) két partján fekszik, Közép-Csehországban. Prága a világ egyik legszebb városa, gyakran hívják "száztornyú városnak", "arany városnak", vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította.

Történelméből fakadóan építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van.

Tradicionálisan Európa egyik fontos kulturális központja. A város több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, ezenfelül azonban a város utcai kulturális élete is kiemelkedő, pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják a nagyérdeműt.

Gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Kelet-Közép-Európában, érezhető a regionális központ kialakítására való törekvés, mely már részben sikerült is, hisz több nemzetközi cég Közép-európai központját Prágában alakította ki.


Miskolc tömegközlekedése (34. hét)

Javaslom ezt a különleges témát, hogy ne csupa történelmi szócikk kerüljön mostanában a kezdőlapra. Igazi lokálpatrióta szócikk, egyszerre szakszerű és praktikus (pl. a járatszámok felsorolásával), több képpel, sok hivatkozással.

Villamosok Miskolc bevárosában

Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) egymaga látja el. A városnak 45 autóbusz- és 2 villamosvonala, 2 vasúti pályaudvara és egy kisebb repülőtere van. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik. Jelenleg naponta 430 000-en utaznak a városban.

1862-től omnibuszok közlekedtek Miskolcon. Az 1860-as években felmerült egy földalatti vasútvonal építésének a terve, amely a világ első földalattija lett volna, a terv azonban anyagiak hiányában meghiúsult. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrendszerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (Magyarországon elsőként). Jórészt a fejlett tömegközlekedésnek volt köszönhető, hogy 1945-ben Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével létrejött Nagy-Miskolc. A miskolci közlekedési vállalat az 1980-as években érte el maximális teljesítményét. Újabban felmerült a trolibuszok bevezetése, illetve az Avasra közlekedő siklóvasút ötlete.


Normannok (sikertelen jelölés)

Alaposan, sokoldalúan megírt szócikk és érdekes téma.

Hódító Vilmos két testvérével. Részlet a bayeux-i faliszőnyegről

A normannok skandináv eredetű nép, amely nagy szerepet játszott Európa 10-13. századi történelmében. 911-ben egy Rollo nevű viking vezér nagy területet kapott a Szajna alsó folyásánál, amelyet ettől fogva Normandiának neveztek. Normandia jól szervezett állammá vált, a normannok felvették a kereszténységet, és átvették a francia nyelvet.

1059-ben megszerezték a dél-itáliai Apulia és Calabria hercegségét, majd meghódították Szicíliát. A 12. században, a normann királyok uralkodása alatt Szicília a legmagasabb színvonalat érte el mind a kultúrában, mind a művészetekben. A normannok katonai sikereit azonban Anglia meghódítása tetőzte be. Hódító Vilmos Hastingsnál 1066. október 14-én legyőzte az angolszászokat. Ezzel Anglia új uralkodóházat, új arisztokráciát, új művészetet kapott.

A normannok európai hírű oktatási intézményeket hoztak létre, a normann stílusban épült székesegyházak Európa legnagyszerűbb építészeti alkotásai közé tartoznak. A 13. század végére eltűntek a történelem színpadáról, angolokká, franciákká vagy éppen olaszokká váltak.

Kis módosítás után már csak 1 piros link maradt, de a Normandia szót már bajos lenne kihagyni. --Adapa 2006. augusztus 13., 07:38 (CEST)


A hobbit (33. hét)

Fájl:Hobbitszövkrit.JPG
A könyv címlapja

A hobbit (angol eredetiben The Hobbit, Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) J. R. R. Tolkien angol író elsőként kiadott regénye, melyet műfajilag általában az ifjúsági irodalom, azon belül a meseregények közé szoktak sorolni. A regény A Gyűrűk Ura előzménykötete.

A több mint 300 oldalas regény a hobbitok népébe tartozó főhős, Zsákos Bilbó (korábbi fordításokban: Bilbo Baggins) nagy kalandját meséli el, amelyben Gandalf, a vándor varázsló és tizenkét nemes törp meghívására részt vesz az utolsó élő sárkány, a Magányos Hegy törp-termeit és kincseit bitorló gonosz Szmóg sárkány legyőzésében.

A hobbit első angol kiadása 1937 szeptember 21-én jelent meg az Allen&Unwin kiadónál. Fogadtatása kedvező volt a közönség és a kritikusok nagy többségének körében.

A hobbit folytatása az író későbbi regénye, a háromkötetes A Gyűrűk Ura, mely számtalan szállal kapcsolódik a megelőző regényhez. A legfontosabb, hogy a törpök társaságában megtett utazás során találja meg Bilbó láthatatlanná tévő varázsgyűrűjét (később, A Gyűrűk Urában: az Egy Gyűrűt), ezenkívül megszerzi a később életmentőnek bizonyuló mithril-páncélzatot, és kardját, a Fullánkot.


Nándorfehérvári diadal (32. hét)

Kitűnő szócikk, amely éppen az esemény 550. évfordulójára (2006. július 4-22.) készült el!

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte az ostromzárat, és csatlakozott Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését, és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. 2006. július 22-én a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára emlékezünk.

A vár piros hivatkozás fontos bele? NCurse üzenet 2006. július 22., 17:32 (CEST)


Mátyás-templom (31. hét)

Profin megírt, érdekes cikk magyar témáról, gazdag forrásanyaggal


A Mátyás-templom Budapest I. kerületében, a Várnegyedben álló műemléktemplom.

A középkori Buda fő temploma volt. A IV. Béla által emelt korábbi bazilikát a 14. század második felében Nagy Lajos király és Luxemburgi Zsigmond alatt gótikus csarnoktemplommá alakították. Mátyás király emeltette a templom két harangtornyát, amelyek közül ma már csak az egyik áll. Buda török megszállása után a törökök itt rendezték be a város fő mecsetjét. A Buda visszafoglalása (1686) során félig lerombolt templom barokk stílusban épült újjá. 1867-ben, a kiegyezés csúcspontjaként itt koronázták meg Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ebből az alkalomból, itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. 1874-1896 között Schulek Frigyes a középkori formájában építette újjá a templomot, kialakítva az épület mai képét. Az általa hűen rekonstruált, kisebb részben pedig méltó módon újraálmodott templom neogótikus építészetünk legigényesebb alkotása, belső díszítése az európai szecesszió egyik csúcsteljesítménye. Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károk helyreállítása csak 1970-re fejeződött be. 2005-ben megkezdték a templom teljes felújítását.

A templomban látható síremlékben nyugszik feleségével együtt III. Béla, az egyetlen középkori magyar király, akinek földi maradványai túlélték a magyar történelem viharait.

ez már volt kiemelt cikk. nem baj? Nikita 2006. július 15., 09:53 (CEST)

Nik, leírom megint, a kimelet szavazást és a kezdőlapra kerülést különválasztottam. Ez a cikk megkapta a kiemelt státuszt. Most arról szavazunk, h mehet-e a kezdőlapra. NCurse üzenet 2006. július 15., 10:08 (CEST)

ohh.. nekem úgy rémlett, h már volt a kezdőlapon :-) bocsi, de még új vagyok itt! Nikita 2006. július 15., 10:42 (CEST)

Megjegyzés: A bevezető utolsó mondata magyartalan (...hamvai...síremlékként...találhatók) is és téves is. III. Béla és Antiochiai Anna hamvai 1848 után kerültek Székesfehérvárról (először a Nemzeti Múzeumba, majd) a Mátyás-templomba és ekkor készült síremlékük is. --Csanády 2006. július 15., 15:15 (CEST)
Jócskán rövidítettem és csak 1 pirost hagytam benne. ... Hátha be-ki-megkékül! --Adapa 2006. július 15., 21:37 (CEST)
Köszönöm!  támogatom! NCurse üzenet 2006. július 15., 21:53 (CEST)


Neandervölgyi ember (30. hét)

Szép téma, és könnyedén illusztrálható. Számtalan kép közül válogathatunk, én ezt választottam:


A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) az igazi emberfélék (Hominina) egy kihalt faja. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen.

A neandervölgyi emberek a németországi Düsseldorf melletti Düssel folyócska egyik völgyéről kapták nevüket, amely németül Neanderthal, újabb helyesírással: Neandertal. Csontjaikat azonban nem itt találták meg először, hanem Belgiumban (1829) és Gibraltáron (1848). A névadó, neandervölgyi leleteket 1856-ban fedezték fel egy kőbányában, ahonnan egy tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Karl Fuhlrott-hoz kerültek. Fuhlrott gyanította a maradványok emberi jellegét és elküldte őket a bonni egyetem anatómusához és antropológusához, Hermann Schaaffhausen-hez, aki „primitív emberfajtaként” írta le azokat. A Homo neanderthalensis fajnevet 1864-ben adta neki William King angol természettudós. Sok más, ma már nem érvényes név mellett (mint pl. Homo primigenius, Homo antiquus, Homo incipiens, Homo europaeus és Homo mousteriensis), mivel a rákövetkező évtizedek hasonló leleteire volt szükség ahhoz, hogy belássák: ugyanarról a fajról van szó.

Csak a tisztázás érdekében: ez egy kiemelt cikk. Most arról szavazunk, h kezdőlapra való-e a bevezető, a téma,a kép alapján. NCurse üzenet 2006. július 8., 13:05 (CEST)


Petőfi Sándor (29. hét)

Petőfi Sándor (ősfénykép, 1844)

Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, mint Petrovics Alexander. A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, közben verseket kezdett írni. 1844-től Pesten élt. Amikor 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot próbált szervezni, már országos hírű költő volt. Kevés olyan költő van a világirodalomban, akinél az élet és költészet olyan tökéletes egységet alkotott, mint Petőfinél. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a jelképévé vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A történészek mai álláspontja szerint 1849. július 31-én esett el a segesvári csatában.

Petőfi addig ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelenik meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza. Ő ír először verseiben a „világszabadságról”. Petőfivel teljesen új hang szólal meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba. A versek külső formája helyett a gondolatot állítja középpontba.

Számos költeménye minden magyar előtt közismert. Külföldön is ő a legismertebb magyar költő, a Szeptember végén című versét például a világ szinte összes irodalmi nyelvére lefordították. János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm is készült. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.


Goldberg-variációk (28. hét)

A mű címlapja.

A Goldberg-variációk (magyarosabban Goldberg-változatok) (BWV 988) Johann Sebastian Bach által írt variációk csembalóra vagy más billentyűs hangszerre. Manapság zongorán hallhatjuk a legtöbbször. A művet megjelenése után csak egyszerű gyakorlatnak tekintették, értékét csak később ismerték fel. Manapság – A fúga művészete mellett – Bach művészete egyik csúcspontjának tartjuk.

A mű a hagyomány szerint 1741 környékén készült báró Hermann Karl von Keyserlingk részére. A gróf gyakran volt beteg és ilyenkor álmatlan éjszakái voltak, ezért a házában lakó Goldbergnek ilyenkor a szomszéd szobában kellett éjszakáznia, és a bárónak valamit játszania. A gróf egy beszélgetésében megemlítette Bachnak, hogy szeretne néhány művet Goldberg számára, amely kellemessé tehetné álmatlan éjszakáit. A mű sikerét jelzi, hogy később a gróf ezeket mint saját variációit emelgette.

A művet kiváltó okból következik, hogy viszonylag nyugalmas, harmóniát sugárzó művet írt Bach. A szerző úgy gondolta, hogy a gróf kívánságának leginkább egy variációs művel tehet eleget. Ez korábbi gondolataival teljesen ütközik, mivel az állandó, változatlan alap harmóniasor miatt nem tartotta elég mutatósnak a műfajt.



  • Jelölő megjegyzése: ez is volt címlapos, de azóta nagyon sokat fejlődött, ezért megérdemelné, hogy újra kikerüljön. És annyira nem szakmai, törekszik a közérthetőségre. (Utolagos aláírás: NZs, 2006. július 4., 17:13)
  • Kedvenc cikkem (már a nem-sajátjaim közül), támogatok minden vele kapcsolatos kezdeményezést. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 4., 17:33 (CEST) épp ma hallottam a rádióban egy részletet klimpírozni belőle. nekem nagyon tingli-tangli, de a cikk attól még jó.
  • Támogatom --Adapa 2006. július 5., 14:13 (CEST)
  • Megjegyzés - rövidebb bevezetővel, kisebb képpel támogatom. NCurse üzenet 2006. július 5., 18:31 (CEST)
Most? --NZs 2006. július 5., 21:42 (CEST)
Támogatom. :) NCurse üzenet 2006. július 5., 21:52 (CEST)


Szérumfutás (27. hét)

A szérumfutás 1925-ben zajlott Alaszkában. Az év januárjában a nyugat-alaszkai Nome városában kezdődő diftériajárvány jelei mutatkoztak. A tél kellős közepén az oltóanyag ideszállításának egyetlen lehetséges módja a kutyaszán volt. Húsz hajtó és mintegy százötven kutya öt és fél nap alatt teljesítette a Nenana és Nome közötti 1085 kilométeres távot. A szérumfutás résztvevőinek hősiessége a korabeli sajtó és rádió egyik fő témája volt. A médiavisszhang jelentősen hozzájárult a védőoltások elterjesztéséért folytatott kampányhoz.

Az utolsó szakasz egységének vezérkutyája, Balto a New York-i Central Parkban, illetve az alaszkai Anchorage városában kapott szobrot. A szérumfutás emlékére rendezik meg 1967 óta az Iditarod kutyaszánhajtó-versenyt, valamint 1997 óta a kutya- és motoros szánokkal az eredeti útvonalon zajló Serum Run 25 túrát.


Csillagászati színképelemzés (26. hét)

A csillagászati színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó tudományágat spektroszkópiának nevezzük.

A csillagok atmoszférájának az összetételére és a fizikai állapotára vonatkozó ismereteinket a csillagászati színképelemzés eredményei tették lehetővé. (Az általános értelemben vett színképelemzéshez lásd: Spektroszkópia.) A csillagászati színképelemzés során megvizsgálják az egyes hullámhossz-tartományok intenzitását, erősségét ill. fényességét, továbbá az ún. Fraunhofer-vonalak helyzetét és szélességét. Ez utóbbiakat a földi anyagok színképelemzési eredményeivel összehasonlítva bizonyos elemeknek és vegyületeknek a csillag légkörében való előfordulására következtethetünk. A fényintenzitás folytonos színképbeli eloszlása a hőmérséklettől és az anyagi összetételtől függ, így ebből meghatározható a csillagok egyik legfontosabb tulajdonsága, a felszíni hőmérséklet. A színképvonalak Doppler-eltolódásának vizsgálatával információt nyerhetünk a csillag látóirányú (radiális) sebességéről, majd ebből közvetve - kettős vagy többesrendszer esetén - a rendszer tagjainak tömegére és egyéb fizikai tulajdonságaira következtethetünk.

A spektroszkópia tudományág kialakulása Newton 1666-os kísérletére vezethető vissza, amikor napszínképet állított elő prizma segítségével. Felfedezéséről és észrevételeiről az 1704-ben megjelent Optika című művében írt, ahol tisztázta a színek természetét, és az ún. törésmutató hullámhossztól való függését. A XVIII. század elején többen (R. Descartes, R. Hook, Herschel) is elvégezték ugyanezt a kísérletet.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szócikkek_a_kezdőlapon/2006–2007&oldid=13962039”