Wikipédia-vita:Tíz dolog, amit érdemes tudni a Wikipédiáról

ez tök jó, csak a linkeket javítani kell majd, mert most mindegyik az enwikire mutat, még a "járőr" is :D – Timish ^levélboksz 2009. augusztus 12., 20:36 (CEST)

no... a naggyát megoldottam, de a linkeknél kéne egy kis segítség, némelyiknél fogalmam nincs, hol van a magyar megfelelő (keresgélni meg most épp lusta vagyok :))... És ha valahol hibá(ka)t vétettem a sietséget okoljátok... én szent és ártatlan vagyok :)...

UFF! – Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 12., 21:20 (CEST)

A magyar wikit olvasók hány százalékának van a szomszédságában Internet-óriás?– lacihobo ^{felült a laci a hátadra?} 2009. augusztus 12., 21:55 (CEST)

Fogalmam sincs, de azér' azt se írhattam, hogy megveszik a szocialisták (na jó ők inkább eladnak)... bár lehet, hogy egy politikai hasonlatot Magyarországon jobban értenének :P... – Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 12., 21:58 (CEST)

A „friendly neighborhood”-ra mi mit szoktunk mondani? De akár azt is írhatnánk hogy „a Google vagy a Microsoft” és így le is fedtük a történetet (jó, tudom, hogy még vannak… nálunk meg a Telekom) - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. augusztus 12., 22:04 (CEST)

Arra nem tudom mit szoktunk mondani... de a la Gálvölgy a következő szöveg is lehetne (csak hoty ércse a magyar): megveszi a szomszédba költözött újgazdag ("Azt is megvesszük vazzeg! Há' mivan?") – Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 12., 22:18 (CEST)

Távlatosan v. távlatokban

Távlatosan = hosszú távra optimalizálva. Távlatokban nem lehet gondolkodni: én pl. jóformán csak fürdőkádban tudok, még soha, egyetlen távlatban sem sikerült. No de ott (mármint a fürdőkádban) aztán nagyon sok mindenről tudok, akár még távlatokról és más, fogas kérdéseken is, mint pl. hogy hogy is írta ezt a költő:

„Egész úton hazafelé / Abban gondolkodám…” — ejnye no, nem is így írta. Akkor viszont ez a szerkezet csak az újkori nyelvrontás egyik típuspéldája:

P/c ^vita 2009. december 23., 15:30 (CET)

Én soha az életbe nem használtam és nem is hallottam azt a a kifejezést hogy "távlatosan"... Szerintem totál magyartalan... – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. december 23., 15:34 (CET)

Esetleg azt, hogy perspektivikusan? A „távlatosan” ennek a magyar alakja (perspektíva = távlat):

P/c ^vita 2009. december 23., 15:41 (CET)

Egy áranyalattal jobb... – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. december 23., 15:43 (CET)

Hosszútávon? – CsGábor^{megbeszélés} 2009. december 23., 15:45 (CET)

Ne tessék olyan szigorúnak lenni. A nyelv rendkívül sok mindent fejez ki helyviszonyokban, alkalmasint azért, mert fizikai testben élünk, és a fizikai létezésnek van tere.

Ezen belül azonban már messze nem igaz, hogy a különféle helyhatározói viszonyok mindig csak egyetlen szempontra volnának lefoglalva, ahogyan fent P/c kolléga véli, miszerint is a -ban/-ben csak konkrét helyviszonyt jelölhetne. Tessék ízlelgetni a következő példákat, és kitalálni, vajon miért helyviszonnyal van kifejezve a vonzat, és konkrét-e:

• félek tőled;
• haragszom rád;
• tornában ügyes vagy;
• a szavalásban rémesen teljesített;
• magabiztosságban volna még mit fejlődnie;
• osztályvezetőből léptették elő főosztályvezetővé;
• mire mennénk nélküle?

Az egyszerűség kedvéért dőltté tettem az összes helyviszonyos vonzatot (egy csalás van benne). No? Hölgyek-urak, tényleg mindig olyan konkrét az a helyviszony? Bennó^fogadó 2009. december 23., 17:29 (CET)

Már vénülő szememmel nézegetem, és nálam a "mire" a csalás, mert a "mi?" kérdőszó nehezen értelmezhető pontos helyszínt jelentő kifejezésként. Nem? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2009. december 23., 17:33 (CET)

Nem, az osztályvezetőből a csalás, mert az az állapoti típusú határozók közé tartozik, csak a ragját meríti a helytípusuakéból. Az összes többi rendes helyféle. Bennó^fogadó 2009. december 23., 17:57 (CET)

Vajon hogy jutott eszedbe pont az osztályvezetőből'? – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. december 23., 18:29 (CET)

Nagyon ügyes dolog szememre vetni, hogy abból a konkrét esetből, amiről beszélek, nem lehet általános érvényű szabályt levezetni, én azonban nem nyelvészkedem, csak egy egyszerű mérnökember vagyok. Nem találok ki elméleteket mexabályokat: amivel én foglalkozom, az (Sztálin et. szavaival) a „konkrét helyzet konkrét elemzése”. Tehát a „tornában ügyes vagy” (ami SZVSZ nagyon ronda szófosás ahelyett, hogy „ügyesen tornázol”) nem érv az ellen, hogy nem gondolkodunk népben-nemzetben, távlatban stb., kizárólag fürdőkádban (mások vécén, megint mások egy oszlop tetején stb.). Érv az lenne, ha hoznál egy ilyen példát Petőfitől, Aranytól, Adytól stb., tehát nem Áder Jánostól, Aczél Endrétől, Csurka Istvántól, Pilhál Györgytől vagy Gyurcsány Ferenctől — szóval bárkitől, aki tudott magyarul és megérdemelte az érettségijét.

De nem:

P/c ^vita 2009. december 23., 20:21 (CET)

Nézd, engem igazán nem lehet plebejus szimpátiákkal vádolni, na de a nyelv az, amit beszélnek. Ha beszélnek ilyet, és mások megértik, akkor az része a nyelvnek. Azért igyekszem neked más példákat hozni, de lehet, hogy csak ünnepek után. ;) Bennó^fogadó 2009. december 23., 23:41 (CET)

Amiről Te beszélsz, az egy (angol-latin-magyar keverék) rétegnyelv, méghozzá társadalmunk

• legostobább,
• legműveletlenebb és
• legerőszakosabb

csoportjaié,, azaz

• az újságíróké,
• a politikusoké és
• a zöldeké.

Természetesen tele van az ország suksülölőkkel meg olyanokkal, akik nagybetűkkel írják a holland aranykort — ezeket azonban szorgosan kijavítjuk, pedig csinálják, tehát része a nyelvnek. Nemde kettősen tetszik méricskélni itten?

Gyere el egyszer valahol nálunk a Galyaságban egy kocsmába, és minden vonatkozásábanért, minden kapcsánért és minden történőért fizetek Neked egy sört. Minden olyan órában, amelyben egy ilyen se hangzik el, Te fizetsz egyet, O.K.?

Tönkre fox menni:

P/c ^vita 2009. december 24., 01:22 (CET)

Meg fognál lepődni, hogy mennyi jó latin-német-egyéb idegen szóból lett pirospozsgás szép magyar szó az idők során, és történt ez a nyelvi alakulatokkal is. Pusztán attól, hogy egy szerkesztés nem volt szokásos, még nem lesz nyelvidegen, többek közt épp azzal mutatja a nyelv erejét és elevenségét, hogy integrál magába különféle ötleteket, mik addig nem voltanak szokásban.

Én készséggel elismerem, hogy az ember füle súg olyanokat, hogy ez vagy az a megoldás szebb, kerekebb, csínosabb, amaz meg bikfább, ügyetlenebb, értelmetlenebb, undokabb, csíntalanabb, de azért a józan eszünk közbe csak-csak súgja azt is, hogy ez nem éppen nyelvészeti kritérium.

Akár töccik, akár nöm, a nyelv az, amit beszélnek, amit írnak & mindkettőből az, amit megértenek. Ha egy nyelvi megoldás idegenül cseng, de tökéletesen érthető, az épp annak az izmos bizonysága, hogy ilyesmi elő tud állni a nyelvben. ;)

Te pedig gonoszul kevered a rétegnyelveket meg a nyelvjárásokat az egésszel, de hőn remélem, nem állítod, hogy a galyasági kocsma nyelve volna azonos magával a nyelvvel, mert akkor minden valószínűség szerént az irodalmi nyelv jó részét is ki kéne hagyítanunk az ablakon, a vonatkozó szerzőkkel egyetemben. A sokféleség az élet éke. Bennó^fogadó 2009. december 30., 22:40 (CET)

Sajna, elfelejtettem, mi volt a címe annak csodálatos angol filmnek, ami arról szólt, hogy van egy roppant befolyásos és összetartó család, amelynek számos tagja a vasútnál van mindenféle felelős beosztásokban, és van a családban egy buta és tehetségtelen fickó, aki éppen ezért sehova se kell, ám a család összetart, ezért elhelyezik a vasútnál sorra mindenféle állásokba, amíg mindegyikben meg nem bukik. Történetünk kezdetén éppen kerékkopogtató, és mivel ez aztán végképp nem egy olyan munka, amihez feles számban kellenének agysejtek, a menő rokonok boldogok, hogy most aztán megvan a mi pancserünk nyugdíjas állása.

Ekkor azonban újságírók érkeznek a pályaudvarra, és mit tesz isten, éppen a mi szorgos kopogtatónkat kezdik faggatni arról, hogy mire is jó az, amit ő itt csinál…

— Hát amikor olyan szépen, egészségesen szól, akkor tudom, hogy minden rendben van, Amikor meg olyan tompán, repedten szól, akkor tudom, hogy a kereket ki kell cserélni.

— És mi van akkor, amikor nem szól?

— Akkor tudom, hogy elment a vonat.

Naszóval, a nyelv nem pályaudvar és a toldalékok nem vonatok: itt harmadlagos, hogy miként szól. Nem ez számít, hanem az, amint erre szíveskedtél rámutatni, hogy mennyire érthető, azaz mennyire segíti a közlést. Nomármost az újkori nyelvrontás lényege éppen a közlés redukálása, horribile dictu: megsemmisítése. Ennek egyik alapvető vonulataként a cselekvő szerkezeteket történéseket és létezéseket kifejező szerkezetekkel váltják fel, másik fő vonulataként az eseményeket időrendben, oksági viszonyokkal elhelyező, „magyaros” mondatszerkezeteket az eseményeket térben elhelyező, „indoeurópaias” mondatszerkezetekkel váltják fel. Ennek része a „valamiben gondolkodni” nyelvi ocsmánysága, amit egyaránt használnak a

• valamin gondolkodni,
• valamiről (el)gondolkodni,
• valami miatt gondolkodni,
• valamiért gondolkodni,
• valamire gondolni

drasztikusan különböző jelentésű szerkezetei helyett. Köv.képpen egész egyszerűen nem igaz, amit arról írsz, hogy aki ezt hallja, annaxámára ez „tökéletesen érthető”. Egy frászt: egyáltalán nem érthető. A szövegösszefüggésből megpróbálhatja kitalálni, hogy az öt (ha csak ki nem hagytam még vmit) szerkezet melyikéről van szó, és ha a szöveg többi része nem efféle katyvasz, akkor esetleg még sikerülhet is neki — egyébként azonban csak vmi képzettársításokra lesz képes: némely szubjektív benyomásai támadnak a közlő esetleges szándékáról.

Mind az öt felsorolt kifejezésről pontosan el tudom Neked mondani, hogy mit jelent — no de ezek benne vannaxótárainkban is. Mit jelent a „valamiben gondolkodni”?

P/c ^vita 2009. december 31., 00:13 (CET)

A suksökölőkről viszont mindenki egészen pontosan tudaj, mit akarnak mondani. Tehát akkor a Te „logikáddal” ez „annak az izmos bizonysága, hogy ilyesmi elő tud állni a nyelvben”, szükségképpen hagyni kell. Nos, nem:

P/c ^vita 2009. december 31., 07:48 (CET)