Wallenstein Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wallenstein Zoltán
Született1898. február 19.
Tárkány
Elhunyt1944. szeptember 24. (46 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaWida Borbála
SzüleiWallenstein Ignác
Krausz Riza
Foglalkozásarabbi
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Wallenstein Zoltán (Tárkány, 1898. február 19.[1]Budapest, Józsefváros, 1944. szeptember 24.)[2] komáromi, majd pécsi főrabbi, bölcsészdoktor, teológiai író.

Élete[szerkesztés]

Wallenstein Ignác (1870–1940)[3] önálló vegyeskereskedő és Krausz Riza (1874–1938) fia. Tanulmányait a komáromi főgimnáziumban és a budapesti Rabbiszemináriumban végezte, majd a berlini Rabbiner Seminar für das orthodoxe Judentum, a Hochschule für die Wissenschaft des Judentum és a Friedrich Wilhelm egyetem hallgatója volt. A Budapesti Tudományegyetemen 1921-ben avatták bölcsészdoktorrá, a Budapesti Rabbiképző Intézetben pedig ugyanebben az évben rabbivá. 1920-ban, tanulmányainak befejezése előtt a komáromi hitközség egyhangúlag papjává választotta. Az installációt azonban csak lelkészi felavatása után tartották meg. Már működésének első éveiben több nagyobb hitközségtől kapott meghívást és 1923-ban elfogadta a pécsi hitközség meghívását, ahol főrabbinak választották. Országosan elismert szónoki képességeivel és papi működésével felekezetközi népszerűséget szerzett.

Súlyos betegsége miatt hónapokon keresztül ápolták a pesti Szent Rókus kórházban. Itt hunyt el 1944-ben 46 éves korában.

Művei[szerkesztés]

  • Péchi Simon Psalteriumának forrásai (Budapest, 1921)
  • Az izraeliták Rómában a császárság első idejében a héber tradicionális irodalom megvilágításában (Budapest, 1921)
  • A pápai izraelita nőegylet történetéhez (Pápa, 1925)
  • Adalékok a pécsi izraelita hitközség történetéhez (Pécs, 1926)
  • Emlékkönyv a pécsi Chevra Kadisa centenáriumára (Pécs, 1928)

Egyéb írásai a Blau Emlékkönyvben, a Szemináriumi Emlékkönyvekben, az Egyenlőség, Komáromi Lapok, a Magyar-Zsidó Szemle, Múlt és Jövő, a Pécsi Lapok, Pécsi Napló, Remény, Országos Egyetértés, Szigetvár és Vidéke, Unser Weg című lapokban és a Zsidó Év­könyvben jelentek meg. A Magyar zsidó lexikon munkatársa és revizora volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]