Vita:Tudományos megközelítés
Új téma nyitásatörölve:
A tudományos megközelítés a megismerésben keletkező hiányok eltüntetésére tett azon kísérlet, amelynek során a globális ismerethiányok apróbbakra oszlanak, a kis részlethiányok pedig általánosakká állnak össze.
Ettől eltér a művészi megközelítés
Nana!
A tudományos megközelítés a tudomány intézményesült szereplőinek előírása, normatív ajánlása egyrészt saját tagjainak, másrészt az új belépőknek és amatőröknek - az utóbbi azzal a következménnyel, hogy a tudomány, a tudósok és eredményeinek elismerése a tudomány képviselőinek, művelőinek a privilégiumává válik és ellenkezik a nyitottság elveivel.
Hogy a szócikk következtetése mekkora marhaság (However, many people believe that the idealized scientific method captures the essence of how science operates. The elements of this method are described in more detail below.), és hogy nem kötelezően követendő, az abból is látszik, hogy a legtöbb tudományos eredményt lelkes amatőrök, sokszor autodidakták, feltalálók újítók, intuitiv alkotók érték el, ha keservesen is, továbbá hogy e mögött érdekellentétek húzódnak meg. Ha még azt is meggondoljuk, hogy a politika és a gazdasági érdek miként szól bele abba, hogy mi számít legitim tudománynak, tudományos módszernek vagy megközelítésnek, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet a tudományos módszert egyetlen, ráadásul egyetlen üdvözítő módszernek tekinteni a megismerés eléggé kiszámíthatatlan, kanyargós útján.
Hopp egy alma! Ezt megeszem, mondta Newton. De ezt a szócikket nem. Mondta:
firk 2004. augusztus 31., 09:35 (CEST)
Newton almája valószínűleg legenda. :-) Gubb
Egyébként az egész szócikk úgy hülyeség, ahogy van. Egy olyan felhasználó írta, aki nem volt hajlandó lexikoncikkeket írni, s ezért a wikipédisták kiutálták innen. De ha meg tudod írni jobban, próbáld meg, bár én nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyen szócikknek feltétlenül van értelme. Inkább a "tudomány" szócikket kellene megírni, de az bizony nem egyszerű.
Newton almája ezenkívül trivia is, akárcsak az, hogy vmelyik fr. költőnek rothadt almaszagtól jött meg az ihlete.
Egyelőre a félkész, és mástól valószínűleg nem várható néhány cikket (pl. Bartos Tibor magyar szótára, Siklaky István közgazdász) kellene megírnom (de én nem kutatok, még teelfonálni sem vaygok hajlandó, márpedig amit tudok róluk, abban kevés az adat, több a leírás), a tudományon nem szeretnék gondolkodni, hacsak "készen" ki nem esik egy másik szál kifejtése kapcsán.
- a szócikkek tényleg nem a gondolkodásra valók, ezt lehetőleg kerüljük; bár persze előfordul, de ne ez legyen az általános és a követendő. Épp az a baj, hogy a kutatásaid nem adatokon alapultak, hanem filozofálgatáson, ami kell, de nem elegendő, de még ez sem lenne akkora baj, ha mindazt mások által is érthetően írtad volna le (kerülve pl. az angol beköpéseket, melyek ráadásul tele voltak szójátékkal, így meglehetősen nehéz volt értelmezni őket, meg a végtelen hosszúságú, száz soros ki-tudja-kit-érdekel mire való szövegek bevágását a cikkekbe). Az adatok legyenek az elsődlegesek. Ráadásul akit egyszer beskatulyáznak, annak általában már minden megmozdulását reflexszerűen fogják a többiek értelmezni: ez nem helyes, de sajnos így szokott lenni. Gubb
Ilyen spinoff-okat is összeszedhetek, ha a csonkok szaporítása segítség. De ugye kérdés, hogy a userlapon gyűjtögessem-e őket, vagy kockáztassunk.
- Nem, a csonkoknak nem örülünk, mert ezeket is nekünk kell megírogatni. Ha több csonkod van, azt tényleg gyűjtögesd addig userlap/kiterjesztésként, amíg nem gyűlik össze la. 10 érdemi sor (vagy mondjuk inkább 10-20 kognitív sémányi mennyiség).
- Pl. a Bartos szótárról azonban biztos lehet egy jó cikket írni, úgy képzelem (nem feltétlenül pontosan a lenti sorrendben): mi ez, röviden (mondjuk 1 bek.) az íróról, adatok (hol adták ki, mikor, hány szavas, ára mennyi kb.); mi benne az új; AZUTÁN az új jelentéselmélet hosszabb-rövidebb összefoglalása (azaz hogy miért különbözik ez a szótár a többitől); de úgy, hogy nagyjából egyensúlyban legyen a szótárról és az újdonságáról szóló ismeretmennyiség (ti. ne a szótár ürügyén írj Bartosról vagy az elméleteiről 2500 oldalt, hanem mondjuk mindegyikről teszem azt 100-100 sort, ellenben inkább írj még egy szócikket). Ezt általában meg szokták érezni az emberek, ha olvasnak egy-két lexikont. Ja, és persze, ha jogtiszta az ügy, akkor nem ártana egy-két szótári bejegyzést példaként bevágni, sőt esetleg egy beszkennelt oldalt, ez belefér, ha a szerzők megengedik). Gubb