Vita:Tűz

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A tűz fizikájáról bővebben?

Engem kicsit jobban érdekelne, fizikai értelemben mi is a tűz. Lehetne erről bővebben írni? A szócikk elején az a pár mondat tényleg jó, de pl. meg lehetne említeni, hogy bizonyos hőmérsékletet elérve keletkezik a tűz, éghető anyagoknál, ill bizonyos anyagok "hajlamosabbak" az égésre (pl. gyufa). Az sem tárgytalan, hogy bizonyos anyagok (pl. olaj) kifejezetten terjesztik a tüzet. És léteznek nem éghető anyagok, itt az olvadáspont fogalmát kéne megemlíteni. Szerintem érdemes lenne halmazállapotuk szerint csoportosítani az anyagokat, hogyan viselkednek bizonyos "magas" hőmérséklet elérésekor, és ennek része a tűz. A folyékony halmazállapotú anyagok érdekesek, mert pl. a víz forr, párolog, az olaj meg éghető. A légnemű anyagok hogyan viselkednek "magas" hőmérséklet hatására? A szublimáció fogalmát is érdemes lenne megemlíteni.

Meg én azt sem értettem soha, a láng maga micsoda, honnan van és miért. Bizonyára anyagi természetű, de a maga nemében szerintem egyedülálló jelenség.

És a láng színét mi befolyásolna? – Szipucsu ^vita 2008. február 14., 23:59 (CET)

A láng színét befolyásolja

1. a Wien-féle eltolódási törvény szerint a láng hőmérséklete
2. az égésnél jelen lévő gerjesztett atomok meghatározott hőmérsékleten sugároznak. Ezek közül leginkább ismert a nátriumsárga. MZ/X ^vita 2012. augusztus 29., 21:16 (CEST)

Tűz a háborúban?

Most veszem észre: a tűz a háborúban egyáltalán nem ide való. Át kellene rakni valamelyik haditechnikai szócikkbe. A szócikk címe a kémiai jelenségre utal! MZ/X ^vita 2012. november 7., 21:57 (CET)

Boszorkány

@Piraeus:A boszorkánynak bizony végig kellett szenvednie a tűzhalált. Esetenként az uralkodó a halálos ítéletet kegyelemből azzal enyhítette, hogy a boszorkányt megfojtották, mielőtt kivégezték volna. Így meg is kellett halnia, a máglyán való elégetés is teljesült, de a tűzhalál kínjait nem kellett az elítéltnek végigszenvednie. A történelem más egyéb enyhítési lehetőségeket ismer a halálos ítéletek végrehajtásánál. Például, amikor az akasztást golyó általi halára enyhítették.

Bizony a XX. század nem volt kíméletesebb a régi századoknál. Arra gondolok, amikor a menekültekre rágyújtották a templomot.

Ha a megfojtás módszerét látni akarja valaki, nézze meg a 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmet (igaz, ez ott nem máglyahalállal kapcsolatos). MZ/X ^vita 2018. március 15., 12:15 (CET)

Nem, nem akarom látni. Helyette szeretnék a fentiekre egy forrást a cikkbe, mert először hallok erről, de nem tudom m alapján állítod ezt. És amíg nincs rá forrás, addig csak a levegőbe beszélünk. Piraeus ^vita 2018. március 15., 18:54 (CET)

Most nem keresek forrást, csak jelzem, hogy valóban volt ilyen. Sőt olyan is, hogy ha a hóhért lepénzelték, akkor észrevétlenül megfojtotta már a kötözésnél az áldozatot. Egyébként sokszor a megégetett személy már a füsttől megfulladt, mielőtt elégett volna. Bár ezek nem mentségek a szándékra. – LA^pankuš 2018. március 16., 12:46 (CET)

@Laszlovszky András: Köszönöm, mindenesetre gazdagítottad az ismereteimet. Én eddig csak ez utóbbit tudtam, hogy az áldozat a füsstől, oxigénhiánytól fulladt meg. (Némi kétségem azért van, hogy ez az egész jó helyen van-e a tűz szócikkben. Egy érintőleges elem érintőleges eleme a „tűz” fogalom irányából nézve.) Piraeus ^vita 2018. március 17., 23:54 (CET)