Vita:Sztálinista építészet

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt OsvátA 3 évvel ezelőtt

Hüjaj, az a baj, hogy ez a cikk már meg van írva Szocialista realizmus címmel. A két építészeti stílus ugyanaz, csak többféle névvel illetik. Szóval valahogy össze kellene dolgozni a kettőt úgy, hogy lehetőleg a szocialista realizmus maradjon meg. Palotabarát vita 2018. július 19., 22:08 (CEST)Válasz

@Palotabarát: A szocialista realizmus tágabb fogalom, ez a cikk az építészetről szól. Az angolban is külön cikk tárgyalja őket, lásd: Socialist realism és Stalinist architecture. De ha gondolod kérd ki a közösség véleményét. – XXLVenom999 vita 2018. július 19., 22:11 (CEST)Válasz
Egyetértek. Őszintén szólva én a szocialista realizmust elsősorban irodalmi irányzatnak gondolom, amiből abban a cikkben gyakorlatilag semmi sincsen. Szóval meg kellene ezt rendesen vitatni vagy itt, vagy a kocsmafalon. – Pagony foxhole 2018. július 19., 22:13 (CEST)Válasz

Igen, ebben igazatok van. Akkor azt javaslom, legyen szocialista realista építészet a szócikk címe. Ha már az ideológiai háttér neve szocialista realizmus, akkor legyen az ebben az eszmében fogant építészeté is az (lásd: barokk, Barokk építészet Magyarországon, barokk zene stb.) Palotabarát vita 2018. július 19., 22:22 (CEST)Válasz

Nem akarok kukacoskodni, de (habár nagyon erős, 99%-os az átfedés), de mégsem jelenti 100%-ban csak a szocreál építészetet a "sztálinista" jelző, mert (ahogy írtam is a cikkben), sok esetben átvettek más építészeti mintákat is. A "sztálinista" jelző (jó, tudom hogy nem szép ez így a szemnek, leírva, de pl. az angol szaksajtó is ezt a kifejezést használja) az konkrétan azokra az épületekre, illetve a metróra vonatkozik, amit abban a korban, Sztálin égisze alatt, bizonyos emberkék tervei alapján felhúztak, lásd a Hét nővért. Volt pl. amelyikben neoklasszicista elemek is voltak. Ha minden kötél szakad nem fogok ágálni az átnevezés ellen, de kicsit még rágni kéne ezt, mert nem egészen fekete-fehér a dolog. – XXLVenom999 vita 2018. július 20., 00:19 (CEST)Válasz

A klasszicizmushoz való visszanyúlás valójában általános jellemzője volt a szocreálnak, tehát nem csak a Szovjetunióban épültek így az épületek. Magyarországon 1951-ben indult ez az eszme, az ún. "Révai-vitával"[1], és 1954-ig tartott (legalábbis a tervezés szintjén, a már megtervezett és a költségvetésbe betáblázott építkezések az 1960-as évek elejéig csúszva még megépültek). 1954-ben, az irányzat egyeduralmának megváltoztatását célzó erőfeszítések során az alábbiak hangoztak el a szocialista realista építészet kritikájaként: "Mesterségbeli tudásukat ily módon szélesítették ugyan, de gyakran letértek a hagyományokat helyesen felhasználó építés útjáról a klasszicizmus egyszerű formautánzásának, az archaizálásnak, eklektizálásnak vagy formalizmusnak útjára.[2] Szóval a klasszicista elemek (pl. timpanonok) teljesen általános, országfüggetlen kísérői voltak a szocreálnak. Már csak az én véleményem, hogy a szabad országokban persze akárhogy hívhatták ezt az építészetet, de a Szovjetunióban és Magyarországon legalábbis 1953-ig biztos, hogy nem hangzott el pl. a Sztálin-barokk kifejezés, de úgy gondolom, hogy a sztálinista építészet sem, hiszen a szocialista realista volt az ideológiai háttérrel megtámogatott hivatalos elnevezése a korszak architektúrájának (vö.: "tartalmában szocialista, formájában nemzeti" /nemzeti = realista/[3]) Palotabarát vita 2018. július 20., 09:32 (CEST)Válasz

@Palotabarát: Ez így mind rendben van, valóban, de én továbbra is azt mondom, azért hoztam létre ezen a címen, mert manapság legfőképpen így lehet róla olvasni. De mondom, nem zárkózom el az átnevezéstől, de szerintem szerencsésebb lenne megvitatni valamelyik kocsmafalon. De ha nem, úgy is jó, ha gondolod nevezd át nyugodtan. Viszont akkor botmunka is lesz, sok helyen kell majd javítani a linkeket. – XXLVenom999 vita 2018. július 20., 20:56 (CEST)Válasz
Az én fülemben sztálinbarokk volt, és marad. OsvátA vita 2020. szeptember 3., 09:29 (CEST)Válasz

  1. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, 36. o.
  2. Szendrői Jenő: Magyar építészet 1945-1955, - A magyar építészet tíz éve o. n.
  3. Bolvári-Takács Gábor: Művészetpolitika a Rákosi-korszakban