Vita:Somogyegres

Megjegyzés

A lejjebb lévő szakasz egészét kénytelen voltam a szócikkből kiszedni, mert így külön szakaszként kilógott az egészből. Apród ^vita 2019. július 29., 16:08 (CEST)

Egyéb

Az iskolák és a tanítók összeírása Somogyban (1770-1773-1789): "Approbálva. >>Egyszóval semmi sincs, mind mesterház, mind oskola kell.<< Egy tanuló sincs! A hiányzás fő okai: 1. az eke mellett >>ostorosok<<, 2. étel- és vízhordók, 3. házőrök, 4. télen pedig ruhátlanok."

A falu térképe 1772-ből:

Bedeg (Tolna m.) és Németegres (Somogy m.) közötti vitás terület mezőgazdasági térképe 1779-ből:

Németegres kateszteri térkép 1854-ből:

Németegres kataszteri térkép 1859-ből

Somogyegres TSZ újságcikk, Somogyi néplap 1960

Képeslap circa 1930

Mária Terézia úrbéri tabellák, Németegres

Gömbös Gyula díszpolgárrá választása 1938. május 27.

A második katonai felmérés (1806-1869) térképe rajta a falu mellett található kis török erődítménnyel (Türkenhügl)

Hímes tojás a Néprajzi Múzeum gyűjteményében

Halmos János Somogyegres monográfiája 1954-ből (Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum)

dr. Demszky Gábor írásai (1968-1990): a letölthető "01979doc.zip" állományban a "szociologia" mappában található aprofal.doc fájlban találhat további adalékokat a falu történetéhez. A dokumentum címe: Bérmunkák a TK (Tömegkommunikációs Kutatóközpont) a KÖNYVÉRT (Könyvterjesztő nagyker. vállalat) a VILÁGOSSÁG c. folyóirat a Művelődéskutató Intézet a SZÖVOSZ és a Népművelési Intézet megrendelésére (1976 - 1980).

Az ún. „Öregtemetői dűlő"-ről (lásd itt) sisakok, patkók, kardok stb. kerültek elő. (Sm. M. A. lsz.: 375. old.; falumonográfia)

2010-ben egy, feltehetően török megszállás korabeli kis méretű erődítményt, őrhelyet dokumentáltak, illetve annak négyzetes, lekerekített sarkú alaplenyomatát, melyet már a 2. katonai felmérés idején is rögzítettek a térképen (Türkenhügl megnevezéssel ), s amelyet azóta beszántottak. Mintegy 31,5 × 35 m nagyságú területre terjed ki, inkább lekerekített sarkú négyzet alakú, mintsem kerek; árka 5–7 m szélesség közötti, a nyugat felé néző bejárati részt kisebb ároknyúlványok határolják. Továbbá ezen területen középkori templom maradványt és településnyomokat is felfedeztek, illetve római kori cserépdarabok is előkerültek. A hagyomány szerint a "régi Egres' itt helyezkedett el.

1925-ben csiszolt kőbalták kerültek elő. (Sm. M. Szl.: I. 102.. 114.)

A faluból nyolc személyt hurcoltak el malenkíj robotra a Szovjetunióba 1945 telének végén, mindannyian visszatértek 1947 nyara végén.

Hadifoglyokért

Írta: Halmos János somogyegresi kántortanító, 1945. aug.

Magyarország védasszonya, drága Szűzanya,

Tehozzád száll magyar néped bús panasz szava.

Millióiknak sóhaja, tégedet kér Szűzanya,

A fogságban szenvedőket vezéreld haza.

Elnémult az ágyúdörgés, hallgat a fegyver,

Mégis olyan búbánatos sok ezer ember.

Egyik fiát siratja, másik párját sóhajtja,

Szánd meg őket, szenvedőket jézus szent anyja

Oltárodnak zsámolyánál búsan zokogunk,

A fogságban szenvedőkért hő imát mondunk.

Millióknak sóhaja, tégedet kér Szűzanya,

A fogságban szenvedőket vezéreld haza.

Sötét felhők takarják be hazánk szép eget,

Nehéz bánat úgy kínozza mindnyájunk szívet.

Oszlasd el a gyászfelhőt, szüntesd meg a könnyesőt,

Vezesd vissza a rabságból a sok szenvedőt

Elhervad a virág is, ha nem kap harmatot,

Elhervadozunk, lankadozunk árva magyarok.

Szánj meg minket Szűzanyánk, legyen boldog szép hazánk,

A boldogság örömnapja virradjon reánk.

Magyarország védasszonya, drága Szűzanya,

Légy foglyaink pártfogója szép Szűz Mária.

Az anyáknak jó fiát, a hitvesek hű párját

Vezesd vissza! Szent nevedet örökké áldják. [1]

Béresdal, szolgadal:

Somogyegres, Nóvák Gyula, (sz- 1886)

BÁRCSAK MINDIG ÍGY LENNE

Bárcsak mindig Így lenne,

Mindig vasárnap lenne,

Hogy minden szolgalegény

Kedvére tehetne.

Hétfőn mulatni,

Kedden tánculni,

Hej, szerdán délután

Köll azt kifizetni.

Csütörtökön aludni,

Pénteken fölkelni,

Szombaton megkérdezni,

Kedves gazdám, mit fogok dolgozni?

Ráolvasás hideglelésre:

Asu-füösü szomszëidok,

sziëgyellëitek magatokat,

az ëin fijamat a hideg löli!

(Forrás: Pócs Éva: Magyar ráolvasások I. Budapest: MTA Kvt., 1985)