Vita:Méhpempő

Tartalmi probléma

Eléggé gáz így ez a szócikk! Nézzük például ezt a gyöngyszemet:

„A méhpempő több mint 150, biológiailag aktív összetevőt: fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket és még számos egyéb bioaktív anyagot tartalmaz. Összetétele: víz 70%, protid 15%, glucid 12%, lipid 3%. ”

1. Listaelem

Mi a nyavaja az, hogy protid és glucid? Nem költői a kérdés. Nyilván valaki német nyelvű szöveget próbált megérteni, kevés sikerrel. A német proteide szó olyan molekulák gyűjtőneve, amelyek egy fehérjemolekula és egy egyéb molekula (szénhidrát~, lipid~, nukleotid~, foszforsav, stb) kovalens kötésével keletkezett. Magyarul ezt nem protidnak mondjuk.

1. Listaelem

Minden sejt NAGYSÁGRENDEKKEL több, mint 150 db olyan molekulát tartalmaz, amelyeknek van valamilyen funkciója a sejtben. Szóval, miben van még „több, mint 150 biológiailag aktív összetevő”? Hát, az ég világon mindenben, amit kajának nevezünk! A szalonnától a salátáig...

1. Listaelem

De nem is a fentiek a legnagyobb probléma, Hanem az élettani hatásáról szóló résszel. Törölni kell minden olyan állítást, amelyekhez nincs forrásként peer-reviewed publikáció megadva! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.143.78.160 (vitalap | szerkesztései) 2019. július 25., 21:28‎

Magyarul ezt nem protidnak mondjuk. - Kivettem ezt a mondatot. misibacsi*^üzenet 2019. július 26., 07:21 (CEST)

Szuper, akkor most már nem tűnik annyira gáznak a szócikk.
Már csak azt kell eldönteni, mivé akar a wikipédia válni? Mindenféle áltudományos hülyeség reklámozójává; vagy korrekt enciklopédiává.
Ha az utóbbivá, akkor nincs helye az olyan PR/marketing bullshitnak, mint »több mint 150, biológiailag aktív stb« nincs helye a szócikkekben. Egyrészt az a baj vele, hogy a »biológiailag aktív« csak annyit jelent, hogy VALAMIT kezd vele az élő szervezet/valamilyen (nem feltétlen pozitív hatása van. Nézd, még egy közönséges élesztőgomba genomja is néhányszor 10 millió fehérjét kódol, amit persze elő is állít. És ezek csak a fehérjék... DE ettől nem lesz az élesztőgomba valami szuperegészséges kaja. Nem tudom, hogy ki írta eredetileg ezt a »több mint 150 biológiailag aktív összetevő« dumát, de az tuti, hogy az illetőnek fingja sincs a biokémiához (meg a kémiához)!
Ami pedig az élettani hatásról szóló részt illeti: Nem tartod problémásnak, ha mindenféle ezo-bio oldalokról összeollóznak ide egy csomó hülyeséget? Nem kéne inkább csak olyan állításokat a cikkbe írni, amelyek komolyabb (magas impakt faktorú) folyóiratokban jelentek meg? (És az eredeti publikáció után, más kutatók is megerősítettek... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.143.53.221 (vitalap | szerkesztései) 2019. július 26., 22:53‎

• Már csak azt kell eldönteni, mivé akar a wikipédia válni? Mindenféle áltudományos hülyeség reklámozójává; vagy korrekt enciklopédiává. - Kimondatlanul, de a bulvárosodás felé halad. A cikkek tartalmának nagy része ellenőrizetlen, mint ezé is. Én szeretném, ha ez nem így lenne, de egy ember kevés ennek megváltoztatásához.

• több mint 150, biológiailag aktív... - Kiveszem ezt is.

• Nem tartod problémásnak, ha mindenféle ezo-bio oldalokról összeollóznak ide egy csomó hülyeséget? Nem kéne inkább csak olyan állításokat a cikkbe írni, amelyek komolyabb (magas impakt faktorú) folyóiratokban jelentek meg? - Ez csak részigazság. Egyrészt ilyen források állnak rendelkezésre, másrészt kívülállóként azt feltételezem, hogy "magas impakt faktorú folyóiratokban" nem foglalkoznak ilyen témákkal, tehát a cikkírók kénytelenek olyan külső forrásokat idézni, amikhez hozzáférnek. Ha tudsz ilyen kutatási eredményről, amit hiányolsz (és az nyilvánosan hozzáférhető), akkor add meg az adatait, az alapján lehetne korrigálni a cikket. Egyébként mézzel foglalkozó, élelmezési vonatkozású könyvben utána tudok nézni az élettani hatásoknak, de valószínűleg ugyanazok lesznek felsorolva, mint amik most a cikkben vannak. misibacsi*^üzenet 2019. július 27., 06:43 (CEST)

Szia, egy kissé magasra teszed a források terén a lécet. Tudományos folyóiratokhoz nehéz hozzáférni, és vannak olyan témájú cikkek, amelyekhez más források is szükségesek. Méhészet területén Örösi Pál Zoltán: Méhek között könyve sem egy sokat idézett tudományos folyóirat, de azért higgyük el a docens úrnak, hogy a méhészkedés így működik. Szalakóta ^vita 2019. július 27., 15:45 (CEST)