Vita:Kockázatelemzés

Kockázatlista

Addig egyetértek, hogy a kockázatokat össze kell gyűjteni. Az, hogy ez milyen technikákkal történik, nyilván szakterület függő. Az én szakterületemen (projekt menedzsment) a folyamat a következők szerint zajlik - általában -:

1. Összegyűjtjük a lehetséges kockázatokat, és azokat dokumentáljuk
2. Megpróbáljuk becsléssel, tapasztalatok alapján, stb. meghatározni, hogy milyen a bekövetkezés valószínűsége, illetve a várható hatása egy adott kockázatnak. (kitöltjük a kockázatot jellemző mátrixot).
3. Ha nem kezelendő a kockázat, akkor semmi sem történik, feljegyezzük, hogy megvizsgáltuk, és nem igényel kezelést.
4. Ha igen, akkor eldönjük, milyen jellegű - preventív vagy aktív - beavatkozás kell, ki, mikor és milyen határidővel végzi, ezt is feljegyezzük.
5. Rendszeresen felülvizsgáljuk a listát, ha már nem kell foglakozni egyx kockázattal - pl. túlléptünk rajta - akkor inaktívvá teszzük, ellenkező esetben megnézzük, változott-e a besorolása: ha nem, akkor semmi, ha igen, akkor 2-es vagy 3-as lépés.
6. Ellenőrizzük, hogy a kiadott tervet (kockázat hatásának csökkentése) végrehajtották-e a megadott időben, és kell-e egyéb módosítást tenni.

Szóval a kockázat értékelést és csoportosítást és más tartalommal és sorrendben írnám, de biztosan megvan az oka, hogy Te ebben ezzel a tartalommal és sorrendben írtad... Kíváncsi lennék reá.

Még egy megjegyzés: a veszélyforrások és kockázatok között - szerintem - nagy különbség van: egy ismert veszélyforrás ellen lehet és persze kell védekezni, azaz: ha a körülmények, technológia olyan, akkor tudom, hogy ilyen és ilyen veszélyek fellépnek, és védkeézésre szükség van. Ezzel szemben a kockázat valami olyasmi, ami ezen a területen kívül esik, és vagy bekövetkezik, vagy nem... Egy veszélyforrás adott helyzetben mindig van...

User:Beginner_25bg_25 2006. augusztus 29., 08:00 (CEST)

Te a kockázatmenedzselés gyakorlatát írtad le, aholis a 4. lépésig kizárólag kockázatelemzés, utána pedig részleges kockázatkezelés történik, majd szükség szerint visszatérés a kockázatelemzéshez, oda-vissza iterálva. Én a címszóban csak az elemi lineáris sort (elemzés->kezelés) írom le, amely a projektmenedzsmentben csak részlegesen lineáris, de pld. a munkavédelemben, vagy az egészségügyben már inkább az, amikor pld. egy veszélyes munkahelyen előbb felmérik a kockázatpotenciált, majd intézkednek a kockzatpotenciál csökkentése érdekében.

Ahhoz, hogy egy veszélyforrás kockázat legyen, nem szabad 100%-osnak lennie. Ha tudom, hogy ilyen és ilyen veszélyek fellépnek, akkor az már nem kockázat, hanem bizonyosság. Ezért különböztettem meg a kockázat címszó definíciójában a kettőt.

Slemi 2006. augusztus 29., 18:05 (CEST)

Kedves Beginner, megjegyzésed hatására pontosítottam a címszót ;-)

Slemi 2006. augusztus 30., 16:33 (CEST)

Csoportosítás

Kedves Slemi, inkább itt írnék, nem keverném meg a szócikkedet.

A kockázatok - szerintem - a következő nagy csoportokba sorolhatók: 1. Humán kockázatok (ide tartoznak a saját embereink, a szállítók, a közreműködők, az érdekeltek, az ellenérdekeltek, stb.) 2. Technikai jellegű kockázatok (berendezések meghibásodása, beszerzés késedelme, maga a technológiai folyamat, egyebek) 3. Környezet (jogi, igazgatási, társadalmi, környezet (igazán, amit védeni kell), távolság, kiterjedés, stb.) 4. A szakterület (pénzügyi, jogi, orvosi, projekt, gazdasági, földrajzi, stb.)

Ezeket aztán tetszés szerint lehet alábontogatni... Nekem, mint gyakorló projekt menedzsernek más kockázat fogalmam van, mint Neked, így mások a releváns kockázat forrásaim, de tapasztalataim alapján ez a négyes beosztás alapnak megfelelő. Bocs a terjengősségért....

Ettől még persze nagyon jó, amit írtál!

User:Beginner_25 2006. dec. 13

Igazad van, a projektmenedzsmentben ez egy kiváló csoportosítás, hasonlóak léteznek mindenhol. Viszont

• a cikkben én nem csak a projektmenedzsmentben használatos kockázatfogalmat próbálom körbejárni, hanem pld. a politikai, bűnügyi, környezetvédelmi stb. kockázatfogalmat is, ezért próbálok olyan felosztást használni ami - szerintem - a lehető legáltalánosabb
• figyelek arra, hogy a projektkockázatok mellett ideérthető legyen az üzemeltetési kockázat is - mondjuk, amikor a tulaj mindenáron bele akar szólni az üzemeltetésbe, vagy amikor csak igényeket, de nem célokat fogalmaz meg stb. stb.
• sőt, arra is ügyelek, hogy akár az egyéni, magánéleti kockázatokat is átfogja a cikk.

Ha gondolod, nyugodtan csonkítsd a felosztást, az a lényeg, hogy a legáltalánosabb szinten a lehető legátfogóbb csoportokat kapjuk, és hogy ne maradjon ki semmi. Arra nagyon kell ügyelnünk, hogy a felosztást ne a lehetséges projekttárgyak sokasága határozza meg, mert abból aztán télleg soktízezer van, gyakorlatilag bármi, ami mozdítható ;-)

Slemi 2006. december 14., 14:04 (CET)

Szia!

Kicsit utána néztem a témának, és nagyjából a következőket találtam:

• az elsődleges kockázatforrást a "szakterület" határozza meg. Szakterület alatt értem pl.: pénzügy, orvostudomány, projekt menedzsment, közlekedés, távközlés, energetika - tehát minden olyan területet, aminek sajátos, mondhatni különleges kockázatforrásai lehetnek, amelyek másutt nem, vagy csak másodlagosan jelentkezhetnek.
• ezen a adott, speciális területen belül viszont már lehet csoportokat kialakítani: 1. maga a folyamat, 2. a folyamat külső környezete.
• A folyamat aztán tovább bontható: technikai/technológiai forrásból származó kockázatok, illetve emberi tényezők.
• Ugyancsak bonthatjuk tovább a külső környezetet is, mint pl. a folyamattal közvetlenül kapcsolatban állók vagy közvetlen hatások, és ennek ellentétei. Hogy aztán pontosan milyen kockázatok is ezek, az már külön elemzések kérdése.

Ilyen jellegű csoportosítás elfogadható számodra?

User:Beginner_25 bg_25 2006. december 19., 08:19 (CET)

Hááát... nem értek Veled egyet teljesen. A szakterület persze, hogy meghatározza az elsődleges kockázatforrást, nade csak a konkrét projektben. Amikor a megbízó megmondja, hogy miről van szó. Erre írtam én fönt, hogy a projekttárgyból soktízezer van - a megbízó megmondja, hogy mi a projekttárgy. E soktízezer lehetséges projekttárggyal persze, hogy szakterületek foglalkoznak, és akkor a megbízó már eleve a pénzügy, az orvostudomány, a közlekedés, a távközlés, az energetika stb. területén jelöli ki a projektet.

Nade ebben a szócikkben éppen úgy kell leírnunk a kockázatmenedzselést, hogy az szakterületfüggetlen legyen, a szakterület szerinti meghatározás tehát nem az első, hanem a nulladik lépés, mielőtt a menedzselés még egyáltalán elkezdődhetne.

De amikor elkezdődik, na, akkor első csoportosítási lépés a folyamatszakaszok szerinti csoportosítás - itt már egyetértünk. Namármost a projektszakasz után az üzemeltetési szakasz következik, ezért a projektfolyamat és az üzemeltetés számomra egyenrangú felosztási szempont, ezért írtam a szócikkben azt, hogy az első csoportosítás az előkészítési -> lebonyolítási -> üzemeltetési szakaszok szerinti csoportosítás. Ha úgy tetszik, ez az idősor szerinti bontás. (Arra törekszem, hogy a lehető legáltalánosabb, legátfogóbb csoportosítási szempontokat adjam meg a szócikkben, amibe aztán tényleg minden kockázatfajta besuvasztható, és csak utána bontsak. Márpedig a legalapvetőbb felosztás számomra a létesítés és az üzemeltetés közti különbség, ennél általánosabbat nem ismerek.) Aztán jöhet a "térbeli", pontosabban: a rendszerszemléletű: külső-belső, objektív-szubjektív stb. Utóbbiak átmetszhetik egymást, és akkor pld. a külső objektív kockázatok lehetnek a természeti és jogszabályi, külső szubjektívak a megbízói és szállítói stb. alfajtái a kockázatoknak.

Slemi 2006. december 26., 01:05 (CET)

Szia és Kellemes Ünnepeket!

Úgy látszik, nem sikerült pontosan fogalmaznom: nem akartam projekt szemléletű kockázatforrás kategorizálást... Felejtsük most el a PM-et! Szerintem elsődleges forrás a szakterület - az meg egyáltalán nem kell, (nem is szabad) hogy projekt függő legyen - pl. orvosi beavatkozás, pénügyi művelet, stb. A PM egy speciális "szakterület". Nem tudok most hirtelen jobb szót rá, pedig biztosan van. Ui. a szakterület már önmagaában kizár vagy kijelöl bizonyos kockázatforrásokat. Viszont: az adott szakterületen belül már van - pontosabban: lehet - értelme a környezetnek, lehet értelme az erőforrásoknak (emberi, egyéb), technikai/technológiai kockázatoknak, stb. Hiszen gyakorlatilag bármilyen tevékenységet valaki (ember(ek)) végeznek, hajtanak végre, valamilyen környezetbe illeszkednek, hacsak nem egészen elvont ügyről van szó... Persze, most elsődleegs forrásokra gondolok főleg. Kicsit sarkítottan: egy orvosi beavatkozás esetében nem elősdleges kockázat egy törvényi környezet változás (feltéve, hogy nem eleve törvényszegő célból tervezik végrehajtani), vagy egy földrengés, de pl. a beavatkozó szakismerete, a közreműködők ismeretei, az eszközök állapota, korszerűsége elsődleges forrás, míg pl. egy pénzügyi tranzakciónál az árfolyamváltozás elsődleges, szintúgy az információk megbízhatósága, míg nem nagyon kell feltételezni, hogy nem kellő tudással hajtották végre. Nem értem ide azt az esetet, ha pl. én egy nem megfelően képzett brokertől kérek tanácsot, és a tanács alapján indítok valamilyen pü-i műveletet, de az más kategória... Viszont itt másodlagos kockázatforrás lehet már technikai (félbeszakad a tranzakció, leáll valamelyik könyvelő program, lehallgatják, stb... Egy gazdasági döntésnél a gazdasági/jogi környezet változása elsődleges kockázatforrás, a végrehajtók ismeretei - általában - nem feltétlenül elsődleges kockázati tényezők... Szóval valami ilyesmi kategorizálást képzelek el, de el tudom fogadni a Te közelítésedet is. Ha viszont úgy okoskodok, hogy - elvileg - mindent projektnek, vagy folyamatnak tekintek, akkor persze igaz a környezetek, végrahajtók, technia/technológia alapú közelítés. persze, mi van a politikai, gazdsaági, jogi, környezetei forrásokkal - ezek vagy mindenütt szeerpelnek (persze, nem elsődleegsen feltétlen, vagy valami spec. kategóriába "szakterületbe" sorolandók?

Usr:Beginner_25bg_25 2006. december 26., 15:13 (CET)