Vita:Hunor és Magor
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Nem túl fényes, de azért nem azonnali[szerkesztés]
Levettem az azonnali sablont, ez szerintem nem felel meg az azonnali törlés kritériumainak.
-- nyenyec ☎ 2007. július 13., 17:10 (CEST)
Bármilyen furcsa: MAGYOR[szerkesztés]
Át kéne nevezni a cikket. Ma már evidencia, hogy a krónikákban g-vel írt hang gy olvasatú is lehet, ahogyan Anonymusnál a mogerii népnév is mogyeri. Teljesen világos, hogy Hunor és Magyor a helyes olvasat, csak amikor a krónikai hagyományok először terítékre kerültek a 17-18. században, már nem tudták, hogy gy-t kéne olvasni. – LA
pankuš 2019. október 20., 12:32 (CEST)
Nem a tárgyhoz tartozó bekezdések[szerkesztés]
A "Történeti körülmények" fejezet a harmadik bekezdéstől kezdve nem a tárgyhoz tartozó, meglehetősen összefüggéstelen (ám tendenciózus) bekezdések sora. A harmadik bekezdés talán a tárgyszerűség hiányát pótlandó van vastag- és dőltbetűvel kiemelve. Az idézet szerzője, Czakó Gábor nem jól emlékszik (megbízható szerzőkkel is előfordul, de ők ilyenkor újra megnézik a forrást), a "madzsar" szó nem szerepel Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról (DAI) c. művében. A tudós császár egyébként gondosan meg szokta adni, ha egy nép más neveken is ismeretes, ám itt kizárólag a tourkoi ('türkök') szót használja azokra, akiket a történészek magyarokként azonosítanak. Nyilvánvalóan azért, mert informátorai, Termacsu és Bulcsú is ezt a szót használják. Inkább ezt kéne megmagyarázni, miért nem a magyar szót használják, és hogyhogy egyáltalán nem ismeri ezt a szót Konstantin. A Megeré ('Megyer') ugyan szerepel a DAI-ban, ám csupán egy törzs neve, amit ráadásul a mogyer(i) törökös alakjának tartanak. A témáról részletesen ld. Takács Zoltán Bálint: "A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában", in: Savaria, 28, 317–333. (online is megvan).
Aztán hogy jön a Hunor-Magor legendához a "Szintasta-andronovói kultúra, amelyet őseink még a bronzkorban alapítottak a III-II. évezred fordulóján"? Nem tudjuk meg, csak azt (szintén csupa kurzívval), hogy "Szerénytelenségem [Czakó Gábor] Nyelvédesanyánk, Szabir titok és más könyveiben tett közzé számtalan adatot – szöveget és képet – ősműveltségünk e szakaszáról."
Nagyszerű dolog, hogy "Kasler Miklós professzor a 2012 és 2017 között lezajlott genetikai kutatása III. Béla esetében a kelet-eurázsiai sziung-nu hunokkal talált kapcsolódást, a finnugorokkal nem" és hogy erről "a genetikai tudományok egyik legnevesebb fórumán, az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban számolt be", de hogy jön ez Hunor és Magor történetéhez?
Stb. Ugyanakkor olyan forrásokból, amelyek tényleg foglalkoznak a történettel magával is, és a lehetséges történelmi háttérrel is, semmit sem látunk viszont.
Beraktam ezt a képet, hadd gondolkodjanak rajta a nyájas olvasók és szerkesztők[szerkesztés]
Van egy olyan érzésem, hogy a szarvasvadászat motívuma már nagyon régen megvolt más népeknél is. Ez nem csoda, hisz a szarvashúst szerették más ókori emberek is. A két férfi vadászata Hunor és Magor legendája előtt létezhetett a szkítáknál, és - íme a bizonyíték! - a görögöknél biztosan létezett. Nagy Sándor és hűséges társa szintén országokat hódítottak meg, biztos vadásztak is együtt. Amúgy, szerintem sokan nem tudják, de Attila hun király Nagy Sándor örökösének tartotta magát. (Kopirájt stb.!) – Mazarin(itt meggyónhatsz) 2021. január 31., 18:42 (CET)