Vita:Határozó

Nem tudom: gondolt arra a cikk szerzője valaha, hogy ezt a cikket valaki majd egyszer el is akarná esetleg olvasni?… A hátam borsódzik az ilyen szócikkektől. Persze lehet, hogy csak ízlés kérdése az egész; ki tudja… Ádám ✉ 2012. március 20., 15:13 (CET)

Igen, gondolt erre a szerző, de úgy lászik, gondolata illúzió volt. Még szerencse, hogy ez itt a Wikipédia, és Ádám úr javíthat rajta, sőt, átírhatja az egészet, és akkor majd nem fog borsódzani a háta, ha újra elolvassa. Amator linguarum ^vita 2012. március 22., 09:30 (CET)

Elnézést kérek a kifakadásomért. Köszönöm az önkritikus és konstruktív hozzáállásodat. – Hogy kicsit konkrétabb legyek: ennek a cikknek szvsz olyan a stílusa, hogy bárki, aki nem eszeveszetten megszállott, leblokkol az első sorok olvastán, mert úgy érzi, hogy ehhez neki semmi köze, ez valami idegen, amiben csak az idióták lelhetnek örömet. Így lehet 100-ból 99 gyerekkel megutáltatni a nyelvtant. Igazán sajnálom. Annyi érdekeset lehet írni: miért kellene pont a fűrészport lenyomni az olvasó torkán? – Emberközelibbé kéne tenni: rámutatni, MIÉRT épp arról beszélünk, amiről beszélünk, hogyan kapcsolódik ide, mitől válik érdekessé és fontossá. No meg valami definíció: a határozót onnan ismerjük meg, hogy… „Bővítményi funkciót betöltő mondatrész”: és hol a megkülönböztető jegy? És akkor már beszélhetünk róla, hogy ez is határozó, az is határozó, meg amaz is. „A határozók fajtái számosak.” Jaj, mindjárt megpukkadok az izgalomtól. Vagy: „Például a francia és a román nyelvtanokban a helyhatározó, az időhatározó, a számhatározó, a társhatározó, a módhatározó, az okhatározó, a célhatározó, a fok-mértékhatározó, az eszközhatározó és a hasonlító határozó egy nagy osztályhoz tartoznak” – még szerencse, hogy csak a tagmondat végén derül ki, hogy mi a fenét akarunk ezzel a felsorolt tucatnyi határozóval… Jobb lenne azzal kezdeni, hogy az illető nyelvekben létezik egy külön alosztály, és utána meg lehet adni (leginkább zárójelben), hogy mik tartoznak ide. Összességében tehát a szöveg felépítésével van gond: bizonyos fajta elrendezéseket kognitíve könnyebb befogadni, bizonyos fajta elrendezéseket nehezebb vagy majdhogynem lehetetlen. – De hogy valami pozitívat is mondjak: vázlatnak, kiindulásnak éppenséggel jó. Csak ebben a formában még nem a szócikkek közé való. Ádám ✉ 2012. március 23., 20:11 (CET)

Az első válaszom továbbra is érvényes. Amator linguarum ^vita 2012. március 24., 08:46 (CET)

Igen, szeretném is újraírni. Csak nem akartam, hogy puszta vádaskodásnak, vagdalkozásnak, öncélú kritizálásnak tűnjön, amit írtam, és halványan reménykedem benne, hogy pár dolognak talán hasznát veheted még más cikkek írásakor, bár – bevallom – elég vitriolosan fogalmaztam. Mindezzel együtt nem szeretném elvenni a kedved a cikkírástól. Ádám ✉ 2012. március 24., 12:33 (CET)

Az angol hiperhivatkozás hibás, az object, amire átvisz az angol wikin a tárgy megfelelője. A határozószók, mint adverbiumok az angolban adverbs, a mondatrész az angol izoláló jellege miatt nem egy szó lesz: https://en.wikipedia.org/wiki/Adverbial_phrase --Seagerd ^vita 2015. február 15., 13:55 (CET)Seagerd ^vita