Vita:Fertőrákos
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
A turisztikai prospektusokra jellemző szöveget nagyjából kihúztam belőle, egész korrekt cikk lesz, egy bővítéssel/forrásokkal kiemeltre is esélyes.
Amit még bele kéne szőni:
- Fertő–Hanság Nemzeti Park
- mikor minősítették vissza faluvá
- több infót a Mithrász-szentélyről
- milyen napistenkultuszuk volt a rómaiaknak
- kőfejtőhöz geológiai vonatkozású adatok (milyen kőzet, miért bányásszák)
- meg még raktam néhány HTML megjegyzést a történet részbe, nagyrészt forrásokhoz kapcsolódóan.
- térkép a környékről
Szóval munka van még vele, de megéri! VT 2007. március 20., 11:10 (CET)
Kiegészítés[szerkesztés]
Tisztelt VT|VT!
Jobb lett volna a jeligéd, ha VT|TV-t használnál! Ez jelentene is valamit! O-:)) Ez válasz a Te "prospektusizű" véleményedre. Amennyiben a Források cimű fejezetre pillantanál akkor már észre is vetted volna azt. (Egyébként még tudnák néhány forrást feltenni.) A wikiben az a szép, hogy bárki szerkesztheti. TE IS. Igy a feltett kérdéseidre a választ is megkeresheted.
Kérdéseket én is tudnék feltenni.
- A község és a világörökség viszonya?
- Hány éves a polgármester? (58)
Véleményem szerint a kérdéseid nagy része más szócikk témája lenne. Azt bebizonyítottad, hogy törölni tudsz. Ez olyan, mint a kezdő informatikus, aki azt mondja, hogy virust már tudok csinálni. Azt, hogy tudsz-e alkotni, azt még nem bizonyitottad be? Nosza rajta! A kiemelt cikkekről, pedig annyit, hogy azokat néhány önjelölt és társasága szavazza meg. Ezt mondom azután, hogy nekem is van kiemelt cikkem. Sóhivatal 2007. május 19., 10:21 (CEST)
Mithrász-szentély[szerkesztés]
Úgy látom, valaki rendszeresen reklámcélra kívánja felhasználni a szócikket. Előbb (név nélkül) a teljes szócikkhez képest túldimenzionált kiegészítést készítettek a szentélyről, gyakorlatilag szó szerint bemásolva a A Mithras-szentély honlapjának anyagát, úgy, hogy közben két linket is elhelyeztek e honlapra (ahol egyébként nem éppen helyes átiratban szerepel a napisten neve). Miután ezt a részt átszerkesztettem, wikisítettem és a linkeket a lábjegyzetbe helyeztem, valaki (ugyancsak név nélkül) ismét közvetlenül beszúrta a hivatkozást. Gyanítom, hogy egyfajta (on)reklámról van szó…--Fekist 2007. október 11., 20:50 (CEST)
Adatok Rákos lakosságáról[szerkesztés]
Hogy mennyi és milyen származású nép lakott itt a középkorban, arról nincsenek adatok.Néhány uradalmi prokurátor, várnagy nevén kívül más név nem ismert, csak egy Kasztner János nevű rákosi lakóról tudunk, akit valamilyen okból 1470-ben a soproni bíró börtönben tartott.
Az első nevekkel igazában a XVI. században találkoztunk.
A Draskovitch-féle urbáriumba szerepel Osvald János, Teter Ambrus, Spreizenbart, Schneider, Spahr és sok más, de szinte kivétel nélkül német nevek ezek, jeléül annak, hogy Rákos lakossága már a középkortól kezdve a német nyelvhatárhoz tartozott. Ez az egyöntetű németség egyáltalán nem valami nagyszabású telepítés eredménye, hanem régen is, mint késöbb szórványosan kínálkozó alkalommal vagy a szükségtől hajtva telepedtek meg itt a közeli német nyelvterületről emberek, akik megélhetésüket hasonló nemzetségűek között látták biztosítva. Ahogy az urbárumban feltüntetett adatokból következtetni lehet, a XVI. és XVII. század folyamán 500-600 közt ingadozhatott a lakoságg száma.
Az 1690-es évek anyakönyve egyszerre rengeteg új családnevet tüntetet fel, ami arra mutat, hogy a törökök és a tatárok itt járása 1683-ban végzetes lett a községre nézve. Akkor tűnnek fel a Schaller, Winkler, Pöltz, Zollner, Pfeiffer, Halvax, Haas, Radler, Hoffer és más családok, vegyülnek közéjük Windisch, Filipits, Kikovatz nevű horvát családok és a cigány Bódosi család is. Ezek a családok részben a bécsi kormányzat nyilvános felszólítására Ausztriából és Morvaországból telepítették ide 6 évi adómentesség és különféle kedvezmények ígéretével az elhagyott jobbágytelkekbe. A lakosság áramlása 1848-ig nem erősen ugyan, de állandóan tartott.
A békésebb viszonyok beálltával a XVII. században a lakosság száma emelkedni kezdett és 1770-re elérte az 1000 főt. - 89.104.11.30
- A fentiek Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története c. művéből kerültek bemásolásra. --Fekist vita 2012. december 19., 12:40 (CET)