Vita:Cirák
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Az ókori Szirák népről[szerkesztés]
Ejtsünk azért pár szót a Szirák nevű népről is, melyet a cikk elfelejt megemlíteni. A 'Szirákok' a Meótisz-vidék egyik ókori népe voltak, közvetlenül a 'sziki' vagy 'szigoly' népek területének, Szíkiának szomszédságában. Az i.sz. I. századig ezen a néven (sirak - ejtsd: szirák) ismerték őket, pár évszázaddal később hunok foglalták el területeiket és elhunosodtak. A hivatalos nyelvészet szerint - mint olvasom - a település neve nem kicsit dehonesztáló, ráadásul szláv eredeztetést kapott, hiába a teljes névalak-egyezés a meótiszi szirák néppel, ez szerintük csak véletlen műve lehet...csakúgy, mint ahogy a szigolyok sem székelyek, az is véletlen. Így a most leírt magyarázatom nyilvánvalóan csak egy újabb "délibábos" eredeztetésnek minősülhet. Azért mégis ideírtam, hátha eljön még az az idő...178.48.177.1 (vita) 2016. október 17., 16:33 (CEST)
A Kárpát-medence települései gyakorta örökölték nevüket birtokosaiktól. Valószínűleg Cirák, Czirák is ezek közé tartozik. A „cirák” szó egyik jelentése pedig a magyarban: csíra, ivadék, sarj. (Lásd: Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára; czirák.) E szó minden további nélkül lehet tulajdonnév is.
A szláv eredet is elfogadható – mert miként Hérodotosz mondta, minden megtörténhet hosszú idők folyamán –, de csak mint egyike a lehetőségeknek. Meggyőződésem szerint – a forrás megjelölésével, valamint a megfelelő magyarázattal – a magyar eredet lehetősége is helyet kaphat a cikkben.
A szirákok – ókori szkíta nép – nevezhették magukat ciráknak. Ha görögös nevük (sirakoi) végéről lenyessük a görögben kötelező toldalékot (a névszó, illetve a többes jelét), akkor előáll a sirak betűsorozat. Ha az első hang eredetiben cé volt, ezt a görögök (nem lévén ilyen hangjuk) szigmával helyettesíthették. S máris előáll a kikövetkeztetett szkíta szó: cirak, cirák. Az efféle okfejtés azonban, forrás híján, saját kutatásnak minősül, ennélfogva csak vitalapon szerepelhet.
A „sziki”, „szigoly” név – gondolom – itt a szkítákat van hivatva jelölni. Ezzel kapcsolatban a következőket érdemes megfontolni.
A kelet-európai szkíták szövetségének neve különböző forrásokban Isqigulu (urartui), Askuz (arameus), Askuza, Iskuza (akkád), Skythoi (görög), Scythae (latin). Ezek egyike sem hasonlít túlságosan „szik” szavunkhoz s a „szigoly” betűsorozathoz sem. Hitetlenek és tudni vágyók pedig megkérdezhetnék: mi a „szigoly” kifejezés jelentése?
A kikövetkeztetett szóalakoknak hasonlítaniuk kell az eredetihez. Lényeges a szótagok száma, és a szavak értelmét hordozó mássalhangzóknak is egyezniük kell. Zöngés mássalhangzó zöngétlen párjával felcserélhető, illetve fordítva stb. Hosszadalmas volna azonban folytatni. Egy szó, mint száz, lehet ugyan a megfejtendő betűsorozatot tetszés szerint gyúrni-gyömöszölni, az eredmény azonban, esetleg, nem lesz meggyőző. Jebusaeus vita 2016. október 21., 00:58 (CEST)
Beszúrtam a megfelelő helyre a magyar eredeztetés lehetőségét is. Meglátjuk, mit szól hozzá a közönség. A Wikipédia tudniillik mindenki által szerkeszthető tudástár. Ha valakinek nem tetszik a magyarban vagy a szlávban gyökerező magyarázat, törölheti egyiket is, másikat is, vagy akár mindkettőt. S beszúrhat egy harmadik változatot (mondjuk a szkíta cirákot), ha talál hozzá forrást.
Nem szerencsés minden megnyilvánulásban magyarellenességet keresni. Meglehet, a Földrajzi nevek etimológiai szótára célzatosan hivatkozik szláv eredetre. (A tudomány hazai képviselőinek művei – nem vitatom – csüggesztően egyoldalúak, ha nyelvünkről és őstörténetünkről van szó.) A Wikipédia szerkesztőiről azonban nehezebb ilyesmit feltételezni. Sokan nem beszélik idegen nemzetek nyelveit, s ebből következően jószerével csak magyar forrásokból tájékozódnak. S amilyenek a kútfők, olyanok lesznek a rájuk alapozott szócikkek is. Jebusaeus vita 2016. október 21., 12:58 (CEST)