Vita:Bodrogszerdahely

A történelmi részt osszegyújtötte, es feldolgozta:

• Jozsef Nagy, kronikás
• Steele Katarina
• Bodnar László

Jóska

Földtörténeti rész kitörölve

Az alábbi passzusokat kitöröltem a cikkből, mert bár Bodrogszerdahely történetéről kellene szólniuk, ehhez képest mégis a zempléni táj, tágabban a mai Északkelet-Magyarország földtörténetéről szólnak, semmi közük a község történelméhez, de természetrajzához sem. Pasztilla 2007. április 7., 17:19 (CEST)

Őskor

• 18-15 millió év: A harmadidőszaki miocén kor badeni emeletében még sekély sós tenger borította a területet.
• 14 millió év: A szarmata emeletben erőteljes vulkáni tevékenység kezdődött, létrehozván a Tarbucka csoportját, a Szomotori-hegyet, valamint a Zempléni-szigethegységet körülvevő vulkanikus maradványokat (Újhelyi-hegy, Borz-hegy Szőlőskén). A vulkanikus eredetű rétegek felhalmozódása miatt a terület nagyobb része szárazulattá vált.
• 11,5 millió év: A pannóniai emeletben süllyedni kezdett a Bodrogköz területe és a Pannon-tó (brakkvíz) fokozatosan elborította.
• 10,5–3,5 millió év: A felső pannon emeletben, főképpen a folyók deltái részén a Pannon-tó teljesen elsekélyesedett és megkezdődött a hordalékkúpsíkság kialakulása. Ebben az időszakban az akkor még a Nyírség irányába tartó folyók, a Tapoly, Ondava, Laborc és Ung munkája volt jelentős.

Kőkorszak

• 600-100 ezer év: A negyedidőszak utolsó harmadában Bodrogköz számottevően süllyedt, és ekkor jelentős üledék halmozódott fel (helyenként 100 m) és kezdett kialakulni a mai felszín.
• 50 000-45 000 év: A würm közepe táján a korábbinál erősebben kezdett süllyedni a Bodrogköz, a Beregi- és a Szatmári-síkság, ugyanakkor a Nyírség délkeleti része emelkedett.
• 28 000-22 000 év: Jelentősen megváltozott az éghajlat. A korábbi melegebb és csapadékosabb időjárás hideg és igen száraz lett (júliusi középhőmérséklet 10-12 C, az évi csapadékmennyiség 180-250 mm lehetett). A gyér növényzet nem tudott kellő védelmet nyújtani az erős északias szelekkel szemben, így a védtelen felszíneken megindult a futóhomok képződése, és így alakultak ki a Bodrogközre jellemző homokdombok és buckák (futóhomok).
• 20 000év: A felső pleninglaciális fázis első szakaszában, korábban a mai Nyírség területén folyó Tisza elérte a mai Bodrogköz területét, Záhonytól indulva, megkerülve a helmeci magaslatokat, a mai határ Karcsai-tavi szakasza irányába.
• 13 200-12 000 év: A homok mozgásának második szakasza. Ezután a felmelegedés hatására lassan kifejlődő összefüggő növénytakaró megkötötte a felszínt.
• 7000–5000 év: Ebben az atlantikus fázisban a Tisza egy nagyobb áradás alkalmával kilép a medréből és a mai Ticce mederben, Zemplén község irányába folyik. Innentől a mai Bodrog völgyében folytatja útját /Bodrogszerdahely mellett is, és valószínűleg a Tajba őrzi emlékét/ Tokaj felé. Ezt a szakaszát csak kb 5 000-2500 évvel ezelőtt hagyta el, és ettől kezdve folyik mai irányában, kialakítva így Bodrogköz sziget jellegét, amely telis-tele van szőve a régi medrek, morotvák és erek maradványaival

Lektor sablon indoklása

Feltettem a lektor sablont, mert bár elkezdtem javítani, de elfogyott a cérnám. Egyrészről rengeteg helyesírási hiba, elütés, a központozás teljes hiánya jellemzi a cikket (nagyjából a rézkorig nagyjából rendben van). Emellett azonban ellentmondások is bőven feszülnek a cikkben, egy kiragadott példa:

Egy helyütt ezt olvassuk:

A vidéken később a péceli csoportként behatárolható népesség élt. A rézkor utolsó szakaszában egy újabb műveltségű, délkeletről érkező nép lépett ezek helyébe. A szlovák régészet nyírség–zétényi csoportként tartja őket számon.

Egyetlen bekezdéssel lejjebb viszont már ezt:

A péceli pásztornépet kiszorította egy délkelet felől érkező földműves csoport, egy harcias lovas nép, amelyeket a füzesabonyi műveltséghez soroljuk.

Azt sem egyszerű elképzelni, hogy egy harcias lovas nép hogy foglalkozott földműveléssel i. e. 1000 körül, de azt végképp nem lehet megtudni, hogy ez most füzesabonyi, vagy nyírség–zétényi kultúra?

Ilyenek.

Pasztilla 2007. április 7., 17:43 (CEST)