Vita:2010. évi CLXXXV. törvény

Források a kontextus leírásához

Ezeket majd bele lehet szőni a cikkbe a kormányzati kommunikációban történt fordulat kapcsán, de csak akkor, ha már említi a leginkább kritizált passzusokat és a főbb kritikákat:

• Martonyi arra utalt, nem kizárt a médiatörvény megváltoztatása (Index, 2011. január 6.)
• Orbán mégis változtatna a médiatörvényen (Index, 2011. január 6.)
• Orbán Viktor: Magyarország semmilyen diszkriminációt nem fogad el (Inforádió, 2011. január 6.)
• Ha a kormány úgy látja, hogy bármilyen politikai aggály valósnak bizonyul, akkor készen állnak a módosításra (Origó, 2011. január 7.)
• Orbán jelezte, hogy ésszerű érvek vagy jogi ellenvetés hatására bármilyen módosítás lehetséges (Index, 2011. január 7.)

Ádám ✉ 2011. január 6., 11:11 (CET) és 2011. január 7., 16:04 (CET)

Így van, köszönöm. – Malatinszky ^vita 2011. január 6., 13:50 (CET)

• Orbán engedett Európának (2011. január 19.): „Orbán Viktor szerdai fellépésének sikere lényegében eldőlt, még mielőtt belépett volna az Európai Parlament üléstermébe. Addigra megígérte ugyanis, hogy az Európai Bizottságra bízza a magyar médiatörvényt. (…) Mint a magyar elnökségről szóló vita utáni sajtótájékoztatóján elmondta, nem várja meg, hogy eljárást indítson a bizottság Magyarország ellen. Ha a bizottság módosítani akar a médiatörvényen, akkor a magyar kormány fenntartások nélkül, gyorsan engedelmeskedni fog. A bizottság pedig megígérte, hogy gyorsan eldönti, hogy mit akar változtatni, nem húzzák az időt. Így akár már február végére leállhat a magyar médiatörvény körüli hisztéria. Mostantól az Európai Bizottság lesz a hunyó, ha valami kifogás éri még a törvényt, hiszen a brüsszeli testületnek lényegében teljes felhatalmazást adott Orbán a módosításokra.” Ádám ✉ 2011. január 19., 23:24 (CET)

• Magas labdát kapott a magyar kormány azzal, hogy a médiatörvényt nem a sajtószabadság, hanem az „audiovizuális médiaszolgáltatások” szempontjából vizsgálja az Európai Bizottság. A testületnek van olyan felelőse, akihez a sajtószabadság kérdése is tartozik, ő azonban egyelőre nem szólalt meg a nagy vihart kavart jogszabály ügyében, és hivatalosan nem is foglalkozik vele. (Origó, 2011. január 24.)

Ádám ✉ 2011. január 24., 17:31 (CET)

• Keményebb a brüsszeli levél, mint amilyennek a kormány beállította (Origó, 2011. január 24.)

Ádám ✉ 2011. január 25., 15:44 (CET)

• Megállapodott az unió a kormánnyal a médiatörvényről (MTI/Index, 2011. február 16.), valamint a cikkbeli hivatkozás

Ádám ✉ 2011. február 16., 19:11 (CET)

• Elfogadta a parlament a médiatörvény módosítását, amelyet az Európai Bizottság felszólítására javasolt a kormány. Neelie Kroes uniós biztos, aki korábban vizsgálta a médiatörvényt, személyesen vett részt a módosítás megszavazásán, majd üdvözölte a döntést. (Origó, 2011. március 7.)
• Az Európai Parlament a módosítás után is elítéli a médiatörvényt (Index, 2011. március 10.)

• Kimaradtak a sajtószabadságról szóló Petőfi-versszakok az állami ünnepségen (Origó, 2011. március 17.) Ádám ✉ 2011. március 17., 14:53 (CET)

Egyeztetés a címszó tartalmi kérdéseiről

Kedves Adam,

Szeritem a cimszonak a torvenyrol kell szolnia es nem a torveny torteneterol vagy eppen politikai felhagjairol. hoi^Hoi 2011. február 4., 07:51 (CET)

Szerintem viszont okvetlenül említeni kell a politikai vonatkozásokat, három okból:

• egyrészt mert a törvény egyik legfőbb kritikája éppen az volt, hogy lehetővé teszi a vélemények politikai alapon való korlátozását, illetve nincsenek ennek elkerülésére vonatkozó garanciák benne,
• másrészt mert felmerült egy olyan alapjog, a sajtószabadság korlátozásának kérdése, ami Magyarországon (a kommunizmust leszámítva) 1849 óta jelen van,
• harmadrészt pedig mert igen kiterjedt, több héten át elhúzódó európai sajtóvisszhangot kapott, nem kis részben amiatt, hogy Magyarország egyben az EU soros elnöki tisztét is betölti.

Összességében: szerintem igen fontos az eseményeket kontextusba helyezni (az még nem lexikonszócikk, hogy pusztán beidézzük a vonatkozó jogszabályokat), és ennek lényegi része a kialakulásának története és a politikai reagálások együttese is. Ádám ✉ 2011. február 16., 19:11 (CET)

Néhány érdekes link

A jelenlegi szövegből néhány aspektus kimaradt.

• Szerető Szabolcs: Száz pofon meg egy lórúgás - elemzés arról, miért vallot kudarcot a médiatörvény elleni baloldali támadás (MN)
• Mádl Ferenc: A médiatörvény körüli vita túl van dimenzionálva
• MSZP-s kommunikációs anyag próbálta lejáratni a kormányt Brüsszelben (fidesz.hu)
• Der Tagesspiegel: [Az egyhangú elmarasztalást nem érdemelte meg Magyarország] [1]
• Tóth Gy.: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=158042 Valójában nem a sajtószabadságot féltik; Fricz Tamás: A Mo. elleni támadás valódi oka. (fidesz.hu)

Fricz-Kiszelly: Álszentek és átlátszóak ...

• Jan Maika (Bp. Times, Bp. Zeitung): Nyílt levél a médiatörvényről, A tájékozatlanság aláássa a rangos lapok tekintélyét

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu (vitalap | szerkesztései)

A címe?

Első eset, hogy egy jogszabály teljes címe a szócikk címe. Nem örülnék, ha ez szokásossá válna egy közismereti lexikonban.

Létrehoztam én is egyetlen jogszabályra koncentráló szócikkeket, de csak a jogszabály számát használtam címként.

Azért van a 2010 a jogalkotásban lap, hogy a jogszabály teljes címe - a cikk szövegén kívül - onnan is kiderüljön.

A cím azért túl hosszú, mert az olvasók vélhetően más címen fogják keresni pl. Médiatörvény v. Médiatörvény Magyarországon v. 2010. évi magyar médiatörvény. A jelenlegi címről valamelyikre át lehetne irányítani.--Linkoman ^vita 2011. január 7., 14:36 (CET)

A Neue Zürcher Zeitung cikke és a Magyar Nemzet recenziója

Eléggé helytelen módon a szerkösszefoglalókon keresztül üzengettünk egymásnak Gubbubuval a médiatörvény nemzetközi visszhangját taglaló részben említett Neue Zürcher Zeitung-cikk kapcsán, pedig az a cikk, meg az, hogy hogyan használjuk fel a Wikipédiában, megér egy kis megbeszélést.

A cikk szerzője Andreas Oplatka, aki korábban ennek a vezető svájci napilapnak a szerkesztője volt, most meg Budapesten tanít. Oplatka komoly koponya, nem párthuszár. Ha ő valamit ír, azzal lehet nem egyetérteni, de nem lehet legyinteni rá, hogy ez egy bértollnok pártos hülyesége. Szóval, Oplatka írt a tegnapi NZZ-be egy cikket Ungarn, die Mitte und das Augenmass (Magyarország, a centrum és a mértéktartás) címmel, amelyben összefoglalja a magyarországi helyzetet és elmondja, hogy az Orbán-kormány csinált néhány bírálható lépést (például azt, hogy „az állam ráteszi a kezét a magánnyugdíjpénztárak vagyonára” meg hogy az új médiatörvény „ködös megfogalmazásai [...] lehetőséget teremtenek az állami beavatkozásra” a sajtó területén. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy miközben Nyugat-Európában Magyarország fasizálódásáról beszélnek, az Orbán-kormány visszaszorította a Magyar Gárdát, a sajtószabadság konkrét sérülésére ezidáig nem volt példa, a magánnyugdíjpénztár-vagyont pedig azért kellett einstandolni, mert Brüsszelből csesztetik Orbánékat, hogy nyomják lejjebb a költségvetési hiányt. „Akinek egy megörökölt trágyadombot kell eltakarítania, annak nem fog tisztán maradni a keze.” És különben is, volt már egyszer Magyarországon Orbán-kormány, aztán mégse lett a dologból diktatúra. Oplatka ezután kiosztja a nyugat-európai meg a hazai ellenzéki sajtót, amire szerinte ráférne egy kis mértéktartás. Szerinte túlzás az, hogy Magyarországot a totalitárius diktatúra felé masírozó államként, az európai antiszemitizmus központjaként és vezéri államként (Führerstaat) ábrázolják. Mindent összevetve a cikk nagyon kiegyensúlyozottan bírálja a Magyarország körüli politikai vitában résztvevő valamennyi felet, és szerintem teljesen józanul értékeli a tényeket.

Na, ezt a cikket elolvasta Lóska Márton, a Magyar Nemzet újságírója, és mindjárt írt is róla egy tartalomismertetőt. Ez jó is lenne, hadd tájékozódjanak azok is, akik nem tudják vagy nem akarják a német nyelvű lapokat olvasni. A baj csak az, hogy Lóska ismertetője kihagy Oplatka valamennyi szereplőt bíráló cikkéből mindent, ami Orbánra nézve kritikus, és csak az ellenzéket illetve a nyugat-európai sajtót bíráló kitételeket osztja meg a magyar közönséggel. Már a cikk címe is („Hiába liheg a baloldal, Orbán széttöri a posztkommunista hálót”) ellentétben áll az Oplatka-cikk mértéktaró hangnemével, noha a „széttöri a posztkommunista hálót” fordulat az eredeti cikkben is benne van. A jelen szócikk szempontjából leginkább releváns bekezdés az eredetiben így szól:

„Den eigentlichen Skandal ausgelöst hat indessen das Ende 2010 verabschiedete Pressegesetz. Dessen Text enthält schwammige, auf manche Art interpretierbare Formulierungen, welche die Möglichkeit staatlicher Eingriffe und harter Bussen einschliessen; sie sind in einer Demokratie inakzeptabel. Orban versicherte zwar vor dem Europäischen Parlament, dass das Gesetz keine Meinungsdelikte kenne und dass begründeter Kritik der Brüsseler Kommission Rechnung getragen werde. Parteipolitisch motivierter Zensureingriff in die Pressefreiheit erscheint im Ungarn von heute schwer vorstellbar. Klartext aber, der, gesetzlich festgeschrieben, jede Ungewissheit ausschliesst, tut not. Und not tut, um einen Schritt weiter zu gehen, dass sich der Fidesz – eher heute als morgen – von Mitläufern reinigt, welche die nun entbrannte Diskussion über das Pressegesetz mit rassistischen Anwürfen begleiten.”

Magyarul (jobb híján az én fordírtásomban):

„A valódi botrányt azonban a 2010 végén elfogadott sajtótörvény keltette. Ennek szövege tartalmaz olyan ködösen megfogalmazott kitételeket, amelyeket lehet úgy értelmezni, hogy azok az állami beavatkozás és a súlyos bírságok lehetőségét is magukban foglalják; az ilyesmi egy demokráciában elfogdhatatlan. De Orbán biztosította az Európai Parlamentet, hogy a törvény előtt nincs üldözendő vélemény, és hogy a brüsszeli bizottság megalapozott kritikáját számításba fogják venni. Ma nehezen elképzelhetőnek tűnik Magyarországon a pártpolitikailag motivált cenzúra. Hiány van viszont olyan világos, törvénybe foglalt szavakból, amik minden kétséget eloszlatnának. És, hogy eggyel tovább lépjünk, hiányzik az is, hogy a Fidesz megtisztítsa magát -- inkább még ma, mint majd csak holnap -- azoktól a támogatóitól, akik a most fellángolt sajtótörvény-vitát rasszista vádakkal kísérik.”

Ezt Lóska így foglalja össze a Magyar Nemzetben:

„A tényleges botrányt a médiatörvény fogadtatása okozta, melyeket rasszista hangok is kísértek, így lett hazánkból Führer-állam. A lap kiemeli, hogy a mai Magyarországon a sajtószabadság pártpolitikailag motivált cenzúrája elképzelhetetlen.”

Mi ebből a tanulság? Az NZZ cikk említést érdemel a Wikipédiában, mert egy mértékadó lap mértékadó munkatársának nagyon gondosan megfogalmazott véleménye, de ha lehet, az említés alapja és forrása ne a pártpolitikailag súlyosan elfogult Magyar Nemzet pártpolitikailag súlyosan elfogult, az eredeti írást eltorzító recenziója legyen.

Malatinszky ^vita 2011. február 12., 19:25 (CET)

Nem értem a problémádat. Abban az egy bekezdéspáros mintában, amelyet a MN összefoglaló "súlyos elfogultságának" bizonyításához választottál, én semmiféle különös "torzítást" nem tudok felfedezni, az egyetlen különbség, hogy Lóska szövege rövidebb. Ami pedig a kihagyást illeti, az azért természetes, mert Lóskát nyilvánvalóan csak a médiatörvény körüli hercehurce ihlette meg, és nem teljeskörű politikai elemzést kívánt írni. Szerintem te egy cikk alapos lefordítását összekevered a "summary" ill. a "sajtószemle" műfajával (a magyar szó sajnos most nem jut ezsembe), a Lóska-cikknek már a bevezetőjéből is világos, hogy szerzője célja nem egy teljeskörű fordítás volt. Ami pedig a "pártpolitikailag súlyosan elfogult Magyar Nemzet" kifejezésedet illeti: mondj nekem olyan politikai napilapot, amely nem (súlyosan) elfogult pártpolitailag. A Népszabadság is ugyanolyan elfogult, természetesen megfelelő kritikával használható mind. Mindennek fényében a szerkesztési összefoglalóidat és az itteni véleményedet továbbra is érthetetlennek tartom. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. február 12., 19:53 (CET)

Igazán? Oplatka azt mondja, a botrányt a sajtótörvény keltette. Lóska ezt úgy adja vissza, hogy az igazi botrányt a sajtótörvény fogadtatása keltette. Oplatka azt mondja, a Fidesznek meg kéne szabadulnia azoktól a támogatóitól, akik a sajtótörvény-vitát rasszista vádakkal kísérik. Lóska ezt úgy adja vissza, hogy a médiatörvény fogadtatását rasszista hangok is kísérték. Oplatka azt mondja, a sajtótörvény ködös megfogalmazásai lehetővé teszik azt, hogy az állam beavatkozzon a sajtóba, ez pedig egy demokráciában elfogadhatatlan, és bár a cenzúra nehezen elképzelhető, hiányzik ennek egyértelmű, törvénybe foglalt kimondása. Lóska ezt úgy adja vissza, hogy „a mai Magyarországon a sajtószabadság pártpolitikailag motivált cenzúrája elképzelhetetlen”. Neked ez valóban pártatlan összefoglalónak tűnik? Malatinszky ^vita 2011. február 12., 20:09 (CET)

A baj nem azzal van, hogy Lóska összefoglalót vagy tartalomismertetőt írt fordítás helyett. A baj azzal van, hogy Lóska összefoglalója tendenciózus, elfogult, és az Orbánra nézve kritikus kitételeket rendre elmulasztja ismertetni.

Malatinszky ^vita 2011. február 12., 20:13 (CET)

Lóska szövege a tömörebb - és úgy tűnik, sietős - megfogalmazás miatt homályosabb - természetesen - a két szöveg között azonban nincs lényeges tartalmi különbség. Pártpolitikai manipuláció feltételezése helyett itt valószínűleg ügyetlen fordításról van szó. Ami a "Fidesz tisztítsa meg magát a támogatóitól" szövegrészt illeti, azt nem csodálom, hogy Lóska nem fordította bele az összefoglalójába, ugyanis kapitális marhaság (hogyan tudná egy párt megtisztítani magát a saját támogatóitól, ilyenkor Besenyő bá már mondaná, hogy "nooormális"?). De ez az egyetlen bekezdés, amellyel gondod van? Mert ha egyetlen egymondatos bekezdésbe kapaszkodunk bele és azon vitázunk oldalakat, szerintem attól még Lóska cikke lehet értékes. Az pedig, hogy egy politikai napilap cikke tendenciózus, nem egy hatalmas meglepetés számomra. Ha szerinted nem támasztja alá azt a mondatot, aminek a forrásául használtam (nevezetesen, hogy a führerezést túlzó hisztériának minősíti, ha nem is ezzel a szóval), akkor inkább ennek átfogalmazására tegyél javaslatot, ahelyett, hogy értelmetlen vitát folytatsz arról, hogy Lóska jól végzi-e a dolgát. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. február 12., 20:19 (CET)

Külföldi sajtó

Münchenben élek 1972 óta. Figyelek a Magyarországgal kapcsolatos német hírekre. A németeknek egy "távoli, kis ország", ennek megfelelően sokszor hónapokig semmi. Hirtelen, az elmúlt félévben elindult egy nagyméretű, gusztustalan német sajtóhadjárat a magyar helyzetről. Mi történt? Élvonalbeli német újságíróknak fontosabb dolguk is van, nem ők voltak most sem. Mindig ugyanazok a nevek a "koronatanúk", csak egy maroknyi, külföldön élő, magyar származású, megzavarodott öregember. Elsősorban Paul Lendvai és Konrád György gyártanak sorozatban rémtörténeteket, visszaélnek a német nyelvterületen szerzett érdemeikkel, ismertségükkel. A magyar baloldal bukását és Konrád liberális pártjának feloszlását, a polgári párt győzelmét tudatosan keverik a Jobbik képviselőinek szélsőséges megnyilatkozásaival. Veszélyt jósolnak a magyar demokrácia számára. A Jobbikot hatalmasra felnagyítják, a Gárda menetel az utcákon. Elavult Gárda fényképpel, ismételten a régi, a Hősök terén készült felvétel vezeti be cikkeit a német sajtó, hamisitás, mintha ma történt volna. A Lánchídnál egy Hitler-bajuszos alak fényképe látható. Állitólag Budapesten rettegnek az emberek. A Budapestinél brutálisabb fényképeket a német szélsőjobbról Drezdában is lehet készíteni. Konrád György mégis inkább Németországban él, nem mer Magyarországra utazni. Paul Lendvai lemondott egy könyvbemutatóról Frankfurt/Main-ban, állitólag félti a bőrét a németországi magyaroktól. Csodák-csodája, Lendvai csak pár héttel késöbb Budapesten tart könyvbemutatót, ahol a kutya sem bántotta őt. Félelem alegjobb könyvreklám, a Frankfurti lemondás "félelem" miatt minden médiáben megjelent, a békés magyar könyvbemutató a német médiában senkit sem érdeket.

Lendvai és Konrád a hamisitott "rémálmok fővárosa félelemmel" sok naiv túristát elijeszthet budapesi látogatástól, ezzel milliós károkat okozhat a magyar idegenforgalomnak, csak azért, hogy néhány könyvvel többet adjanak el a saját nevük reklámozásával. db007 ^vita 2011. július 19., 12:13 (CEST)

Én 1970 óta élek Budapesten. De mi következik mindebből a cikkre nézvést? --Peyerk ^vita 2011. július 19., 22:40 (CEST)

"A törvény elfogadását követően az európai sajtó több lapja – általában elítélő hangnemben – naponta cikkezett az új magyar médiatörvényről." Németországban csaknem minden alkalommal Konrad vagy Lendvai volt a koronatanu, pánikkeltés és szenzációs hangnemben. 89.134.198.132 (vita) 2011. július 20., 03:49 (CEST)

Értem, ez is egy vélemény, de mi következik ebből a véleményből? --Peyerk ^vita 2011. július 21., 13:37 (CEST)

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a cikkek vitalapja arra való, hogy a cikkel kapcsolatos teendőket, esetleges hibákat vitassuk meg, nem pedig arra, hogy a cikk témájáról nyilvánítsunk véleményt. Különösen nem megfelelő fórum ez mindenféle politikai állásfoglalásokra. – Malatinszky ^vita 2011. július 21., 14:42 (CEST)

Külföldi reakciók

Miért írok a vitalapra? Sablon van a "Külföldi reakciók" fejezetben. Idézem a szócikk "Külföldi reakciók" fejezetben "a Frankfurter Allgemeine Zeitung politikai rovatvezetője szerint esztelenség az az állítás, hogy Magyarország a diktatúra felé halad." "a médiatörvény körüli vitában elhangzott, nemcsak a kormányt és kormányfőt, de az egész országot is ért vádakat (melyek Magyarországot a totalitárius diktatúra felé masírozó államként, az európai antiszemitizmus központjaként és vezéri államként – Führerstaat – ábrázolták) erősen túlzónak minősítette"

Németországban szokatlan, érthetetlen rágalomhadjárat volt. Ezt a német sajtóban tapaszataltam, de vannak magyar források is. Ezért fontos tudni, hogy a rágalmazás csak nagyon kevés, külföldön élő, magyar származású egyén munkája, német újságírók nem ellenőrizték a rágalmakat a helyszinen.

http://www.szombat.org/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=3165

http://hvg.hu/velemeny/20101017_spiegel_follath_budapest

http://hvg.hu/velemeny/20101103_lendvai_fidesz_orban

db007 ^vita 2011. július 22., 08:53 (CEST)