Verebélyi család
A Bars vármegyei és Verebélyi széki Verebély mezővárosáról vették nevüket, és az érseki nemesek közé tartoztak. Valószínűleg a szék más családai is felvették e nevet másodnévként, például egyes Cherebo családbeliek.[1]
Verebélyi Boldizsár fia György 1462-ben a Trencsén vármegyei lieszkói birtokát 200 magyar aranyforintért eladta Kamenieci Miklósnak.[2] 1492-ben Bajnai Both János és András birtokolták Hrussó várát, de azt családjaik nevében 4 ezer arany forintért örökössen eladták a Verebélyi testvéreknek, Györgynek (és fiának Jánosnak), Simonnak és Pálnak, biztosítékot vállalva hogy megvédik őket néhai laki Kis Tamás rokonainak követeléseivel szemben.[3] Az eladás ellen többek, sőt Bajnai Both András is tiltakozott.[4] 1501-ben Malcza-i László hrussói várnagy az ura Werebel-i György nevében előadja, hogy azt az 1000 forintot, melyért a nyitra vármegyei Zelchen birtokot Keselwke-i Maytheny Jánosnak és Ráfaelnek elzálogosította, hajlandó letenni és a birtokot visszaváltani, azért Majthényi Jánost és Ráfaelt eltiltotta Szolcsány további használatától.[5] 1502-ben Hrussó várát Verebélyi György és családja 5200 aranyforint örökáron radnai Holi (Holy) Pál nagyszombati lakosra és Ákosházi Sárkány Ambrusra, pozsonyi ispánokra ruházta át.[6]
1569-ben Verebélyi János és Demeter mentességet kérvényeztek a Verebély mezővárosában lévő házukra.[7]
1754-ben Csáky Miklós érsek a verebélyi határban egyháznemesi részbirtokot adományoz Verebélyi Pálnak.[8]
Verebély Pál 1791. július 13-án az érseki széktől nemesi bizonyítványt kapott, és azt Krassó vármegyében 1792. április 30-án kihirdették. Krassó vármegyében azonban a családnak úgy tűnik nem volt folytatása.
Más Verebélyi családdal való összetartozásuk vizsgálatra szorul.[9]
Neves családtagok[szerkesztés]
-
Verebélyi Mihály szolgabíró pecsétje 1698-ból
- Verebélyi Mihály a verebélyi szék szolgabírója 1698-ban[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ethey 1941, 276 1562 nemesítés.
- ↑ DLDF 282990 (?); Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 53.
- ↑ DLDF 19792; Botka Oklevéltár LXXXIV; Haiczl 1929, 45
- ↑ DLDF 19853.
- ↑ DLDF 95448; monasterium.net
- ↑ DLDF 21120; Botka Oklevéltár 110–112; Haiczl 1929, 45-46; Ethey 1936, 67.
- ↑ HU - MNL - OL - E 21 - 1569.03.17. - a
- ↑ Ethey 1941, 276.
- ↑ Vö. Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI; wikibooks Címerhatározó/Verebély címer.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, Residua Fragmenta, p. 107.
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XII. kötet [Vachott - Zichy]. Pest: Ráth Mór. 1865.
- Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom, 123. (2020, 78)
- Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1941/12, 276.
További információk[szerkesztés]
- Haiczl Kálmán 1929: A Zelchéniek. Turul 1929/1-2