Varsányi család
A nemespanni Varsányi család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki család.
A környékbeli Varsányi nevűeket a kutatás nagy általánosságban a Bars vármegyei Simonyi családtól származtatja.[1] Nemespannon korán megjelenhetett a család, hiszen 1570-ben mindkét alakban találkozunk velük,[2] ezen kívül a szomszédos Dicskén is éltek már ekkor Simonyiak.[3] 1596-ban Varsányi Miklós szőlőt zálogosít Ürményben.[4] 1664-ben három családtagjuk szerepel a török adóösszeírásban,[5] sőt a párkányi csatában is elesett egy Varsányi Mihály nevezetű panni predialista.[6] 1699-nél korábbi nemespanni adományukról egyelőre nincs tudomásunk.
1699-ben Nemespannon a Fölső és Alsó osztályra kaptak adományt Kollonich Lipót esztergomi érsektől.[7] Ebben ugyan csak Mihály szerepel,[8] de a későbbi iratokból ismert, hogy az adományért többen jártak közre és fizettek, azonban takarékossági okokból általában csupán egy személyt irattak be. Így maradhatott ki abból Ádám, az idősebbik fivér.[9] Mihály felesége Balogh Katalin volt, ezzel is jelezve birtokjogukat, hiszen a Balogh testvérek női ágon az 1608-ban adományos Kristóff családtól származtak[10] és 1653-ban már birtokosok voltak a faluban. Az adományszerző Mihály a Rákóczi-szabadságharcban is részt vett, míg öccse Ádám otthon, Nemespannon gazdálkodott. Varsányi Ádám az őket illető részek után irtott és így irtványföldeket szabadított fel, de mivel fia János ezt nem akarta megosztani, így ebből később pereskedés támadt.[11]
1716-ban Cétényben birtokolt nemespanni Varsányi János.[12] Az 1752-es dikális összeírásokban János és András szerepelnek.[13] Ez azért is furcsa, mivel 1755-ben Csáky Miklós érsek adományában nem ők, hanem ifj. Mihály szerepel az újabb adományban. Később a család az 1755-ös adomány révén bizonyította nemesi szabadságjogait.[14] Később a család egyes tagjai Kiscétényben is megtelepedtek, illetve Szentmihályúron[15] is felbukkannak. 1822-ben a királyrévi Varsányiak (Ferenc, József, Imre, János és Ferenc) folyamodtak a verebélyi székhez nemesi bizonyságlevél kiadatására. Ugyanebben az évben Verebélyről Varsányi Mihály és Sándor kért a széktől bizonyságlevelet.[16] 1822-ben összeírták ifj. Varsányi Ferenc árváinak nemespanni földjeit.[17]
A 19. század végén Nemespannon a Frommer és Schik családok mellett a legtehetősebb családok közé tartoztak.[18] A 20. század elején falubírók kerültek ki a soraikból.
A többi helyi családhoz hasonlóan ők is elsősorban Nyitrán,[19] illetve a nyitrai piaristáknál végezték tanulmányaikat.
Neves személyek[szerkesztés]
-
Magyar színjátszócsoport Nemespannon. A kántortanító alatt az ifjú Varsányi László -
Zsittnyan István és Varsányi Edit sírja Komáromban
- Varsányi Mihály 1717 körül lehetett Nemespann bírója.[20]
- Varsányi Ferenc a verebélyi szék esküdtje volt az 1830-as években,[21] illetve 1843-ban,[22] 1837-ben a kéri járás esküdtje[23]
- Varsányi Pongrác Móric Pál (1828-1889) nyitrai piarista szerzetes-pap, tanár, néprajzi gyűjtő.
- Varsányi Imre (1877-1934) komáromi ügyészségi irodafőtiszt.[24]
- Varsányi László (1921-1985) pedagógus, kultúrszervező.
- Zsittnyan István (1916-1997) felesége Varsányi Edit tanítónő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy XII, 66-67; Kempelen IX, 372 a 13. századi comes Simon de Wossian-tól; Reiszig 1899, 702; 1903, 547-548; 1906, 418-419, 448; 1911, 619; Wertner 1911, 183-184; Nagyemőkén Simon alakban (Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce - Dejiny obce od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 320). Vö. Reiszig Ede: Bars vármegye nemes családai. XVII. századi birtokosok.
- ↑ Fekete 1943, 65-66 Varsán Damján és Simonyi Jakab.
- ↑ Fekete 1943, 152 Simonyi János fia György.
- ↑ Peter Keresteš 2008: Najstaršie dejiny Mojmíroviec. Nitra, színes melléklet.
- ↑ Blaskovics 1993, 282-283 János legény, Ádám és Mihály.
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), jelöletlen doboz, Residua Fragmenta könyv, 590; 2009 Családban marad I/1, 14.
- ↑ PLE, Protocollum L Kollonich, 116-117 1699. aug. 1. Fölső Osztály; 169-172 1699. aug. 10. Közép Osztály; 176-179 1699. aug. 9. Alsó Osztály.
- ↑ 2010 Csal. mar. II/1, 74, 78-79.
- ↑ 2010 Csal. mar. II/1, 72, 74; 1718-ban már nagyon idős lehetett Vö. 2009 Családban marad I/2, 45-47.
- ↑ Kempelen III, 23
- ↑ SAP 22, acta 865 (1732)
- ↑ PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, F/3. csomó, Partiale Regestrum 1716.
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, NŽ-I, Dicalia, okr. Nitra 1752, 180 (786. mikrofilm).
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, NŽ, kongregačné zápisnice (közgyűlési jegyzőkönyvek), 1755; Nobilitaria, fasc. XV/1160 Varsányi.
- ↑ Reško 2008, 105-106.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, Új Rend. 31. doboz (1822), No. 1-2
- ↑ ŠA Nitra, SAP, Új Rend. 31. doboz (1822), No. 36
- ↑ 1897 A Magyar Korona Országainak gazdaczimtára. Budapest, 38-39 Archiválva 2017. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Frommer Ármin, Volf Joel, Csiffáry János örökösei, Berger Jakab, Varsányi Károly és neje, Szánthó J.-né, Csernyánszky őr. stb.
- ↑ Vö. Szántó Jakab 1911: A Nyitrai Államilag és Községileg Segélyezett Szántó-féle Nyilvános Polgári Fiú- és Leányiskola XXIX-ik Értesítője Az 1909/1910. és 1910/1911. Tanévről. Nyitra, 43 Varsányi Sándor
- ↑ SAP, 3a. doboz, 111. irat, No. 11.
- ↑ ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 84/2 (1834); Ethey IV, 183.
- ↑ Közhasznu Honi Vezér - gazdasági, házi és tiszti kalendáriom 1843, 240.
- ↑ Hirnök 1/35, 1 (1837. október 31.)
- ↑ A magyar közalkalmazottak almanachja. Budapest, 407.
Források[szerkesztés]
- Szerémi 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 9-10.
- Szerémi - Ernyey József 1912: A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 27.
- Alexander Reško 2008: Michal nad Žitavou. Nové Zámky.