Utasi Mária
| Utasi Mária | |
| Élete | |
| Született | 1943. november 11. Vörösmart |
| Elhunyt | 1985. február 20. (41 évesen) Újvidék |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
Utasi Mária (Vörösmart, 1943. november 11. – Újvidék, 1985. február 20.) jugoszláviai magyar költő. Utasi Csaba (1941-2010) irodalomtörténész húga.
Életpályája[szerkesztés]
Szabadkán tanítóképzőt végzett. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem magyar nyelv- és irodalom szakon végezte el. Kopácson és Laskón oktatott. 1975-ben az ELTE-n szerzett magyartanári oklevelet. 1979-1985 között Újvidéken az Új Szó című napilapnál dolgozott.
Munkássága[szerkesztés]
Első verseit Baranya ihlette. Szembenézve a fájdalmas baranyai enyészettel nem a megszépítés, hanem az aggódás, a kétségbeesés útjait járta. Az olvasmányélmények hatására írt versek örömétől eljutott a költészet fájdalmáig. Költői eszközeinek letisztulásával a népköltészet hangulatvilágától eljut a pilinszkys tömörségű versig.
Művei[szerkesztés]
- Hajnali ravatal (versek, 1970)
- Égő ezüstben (versek, 1979)
- Vízmosta jel. Hátrahagyott versek (versek, 1987)
Díjai[szerkesztés]
- Sinkó Ervin-díj (1971)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
