Urzsum
| Urzsum (Уржум) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kirovi terület | ||
| Járás | Urzsumi | ||
| Irányítószám | 613530, 613531 | ||
| Körzethívószám | 83363 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9919 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Urzsum
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′Koordináták: é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′ | |||
Urzsum
Pozíció a Kirovi terület térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urzsum témájú médiaállományokat. | |||
Urzsum (oroszul: Уржум) város Oroszország Kirovi területén, az Urzsumi járás székhelye.
Lakossága: 10 213 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 195 km-re délre, az Urzsumka (a Vjatka mellékfolyója) torkolatától 10 km-re fekszik. Területe a Vjatkai-uvalok (dombság) karsztos vidékéhez tartozik. A legközelebbi vasútállomás a 160 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–Agriz vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Írott forrás először az 1554. évvel kapcsolatban említi, amikor Urzsum a vjatkai marik települése volt. 1584-ben már orosz erőd állt a helyén. 1647-ben fából új erődöt építettek, és sánccal, árokkal vették körül. 1796-ban a Vjatkai kormányzóság egyik városa és ujezd székhelye lett.
A 19. században kereskedők városa és a kézművesség egyik központja volt. Urzsumon át nagy mennyiségben szállítottak bőröket, kenyérgabonát, lisztet, egyéb mezőgazdasági termékeket a Volga menti városokba. Az 1861. évi reform előtt kb. kétezer lakosa közül 190 mesterember dolgozott a legkülönbözőbb szakmákban. Az ipari korszak eljöttével a kézműipar jelentősége erősen visszaszorult.
Mint a Vjatka vidékének sok más helysége, Urzsum is száműzetések helyszíne volt.
Közlekedés[szerkesztés]
A járáson vezetett át egykor a forgalmas kazanyi útvonal (Kazanszkij trakt). Ma Urzsumot országút köti észak felé Nolinszkkal és Kirovval, délkelet felé Malmizzsal és Vjatszkije Poljanival. Északnyugat felé aszfaltozott közút teremt kapcsolatot Szovjetszkkel.
A Vjatka a vízi szállítás fontos útvonala, Cepocskino folyami kikötő 12 km-re fekszik a várostól. Urzsum repülőtere negyven éven át, 1992-ig fogadott, illetve indított gépeket, azután lezárták. Még a 2010-es évek elején sem működött. Vasútvonal nincs a környéken.
A mai város[szerkesztés]
A gazdag kereskedők, gyárosok 19–20. század fordulóján épített házai sajátos stílust képviselnek és nagy számban maradtak fenn. A városnak számos műemléke van, köztük a városi hivatal (19. század) és a mozi épülete is (utóbbi 1912-ben nyílt meg). Helytörténeti múzeuma 1924-ben, Kirov – a város szülötte – emlékmúzeuma 1935-ben nyílt meg.
Központi temploma, a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) 1895–1900 között épült. Harangtornya valószínűleg a korábbi, 1811–1822. években emelt templomból maradt fenn. 1930 közepén a székesegyházat bezárták (bár egy részében tovább is tartottak misét) és raktárnak használták, berendezéseit kifosztották. Miután visszakapta az orosz ortodox egyház, a 21. század elején kívül teljesen felújították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Urzsum (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Urzsumi járás járás (orosz nyelven). Kirovreg.ru. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Poszjolok Lebjazsje (Lebjazseszkij rajon) (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. január 18.)