Trebesing
| Trebesing | |||
 | |||
| Altersberg katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Spittal an der Drau-i járás | ||
| Irányítószám | 9852 | ||
| Körzethívószám | 0 47 32 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1158 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 735 m | ||
| Terület | 73,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 13° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 13° 30′ 38″ | |||
| Trebesing weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trebesing témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Trebesing osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1186 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Trebesing Karintia középső részén fekszik, a Lieser (a Dráva mellékfolyója) völgyében; keleten a folyó, nyugaton a Magas-Tauernhez tartozó Reißeck-csoport hegyei határolják. Az önkormányzat 13 falut és egyéb települést fog össze: Aich (123 lakos), Altersberg (139), Großhattenberg (75), Hintereggen (11), Neuschitz (55), Oberallach (62), Pirk (27), Rachenbach (19), Radl (79), Trebesing (175), Trebesing-Bad (71), Zelsach (95), Zlatting (286).
A környező települések: északra Malta, keletre Gmünd in Kärnten, délkeletre Seeboden am Millstätter See, délnyugatra Lendorf és Mühldorf, nyugatra Reißeck.
Története[szerkesztés]
Trebesinget valószínűleg a von Lurn grófok alapították a 10. században, majd tőlük a salzburgi érsekhez került. Első írásos említése 1206-ból való Trebozingen formában. A 16. század közepén kezdődött el az arany, ezüst és vas bányászata. A 19. század elejétől a bányászható vasérc mennyisége fokozatosan csökkenni kezdett, 1930-ban pedig végleg felhagytak a kitermelésével. A helyi gazdaság helyette a 19. században a faiparra, majd a turisták kiszolgálására állt át.
1830-ban megkezdődött a helyi gyógyforrás kiaknázása; emellett a községben három másik, magántulajdonban lévő ásványvízforrás is található. 1900 körül Johann Reinhard Bünker néprajzkutató - aki testvérénél, a trebesingi lelkésznél nyaralt - részletes leírást készített a trebesingi házakról, hegyi kunyhókról és a népi munkaeszközökről.
1850-ben megalakult a községi önkormányzat, amelynek területe azóta alig változott.
Lakosság[szerkesztés]
A trebesingi önkormányzat területén 2016 januárjában 1186 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1263 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár. 62%-uk evangelikusnak, 32,1% római katolikusnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók[szerkesztés]
- a trebesingi Szt. Margit katolikus templomot már 1307-ben is említik. A 17. században már romos volt, 1829-ben pedig egy tűzvész tovább pusztította. 1959-ben helyreállították.
- az evangélikus templom 1842-ben épült.
- a négyemeletes Mallenthein-kastélyt a 16. században építtette vadászkastélynak a Mallenthein nemzetség (1604-ben tulajdonosa Georg von Mallenthein).
- egy 18. századi rézolvasztó kohó maradványai.
- a Trebesingből Gmünd felé, a Lieser mentén vezető valamikori római út három kőhídja.
- Altersberg katolikus temploma
- Altersberg evangélikus temploma
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 20638 – Trebesing Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Trebesing témájú kategóriát.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Trebesing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
