Temesváry János (történetíró)

Temesváry János
Született	1857. február 8. Szamosújvár
Elhunyt	1936. október 15. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész
Tisztsége	múzeumigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Temesváry János (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1857. február 8. – Budapest, 1936. október 15.) történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, gimnáziumi igazgató, múzeumigazgató.

Életútja

A gimnázium négy osztályát szülővárosában, az V. és VI-at 1870-től a nagyszebeni állami gimnáziumban járta. 1872-ben az erdélyi egyházmegye növendékpapjai sorába felvétetvén, tanulmányait a gyulafehérvári főgimnáziumban 1874-ben végezte. Fogarasy Mihály püspök a hittudományok tanulása végett a bécsi Pazmaneumban küldte, ahol négy évig az egyetem hittani karának rendes tagja volt. 1878-ban fiatal kora miatt a gyergyószentmiklósi főelemi iskolának tanítója lett; 1879-ben az erdélyi püspök irodájában nyert alkalmazást. 1880. február 25-én áldozópappá szenteltetett. 1882 őszén a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tanárává neveztetett ki és miután a kolozsvári egyetemen a bölcseleti tanulmányokat is elvégezte, 1886-ban tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert. Mint okleveles tanár Gyulafehérvárt nyert alkalmazást, egyszersmind az alsó-fehérmegyei történelmi társulat főtitkárának is megválasztották; (ezen tisztéről 1888. november 9-én lemondott). 1890-ben állami szolgálatba lépett és előbb az aradi, 1891-től a zombori főgimnázium tanára lett. 1895-ben szülővárosába helyeztette át magát, ahol főgimnáziumi rendes tanár volt. 1907-ben a szamosújvári örmény múzeum igazgatói tisztje is reá ruháztatott.

Cikkeket írt az Archaelogiai Értesítőbe (1895., 1897.), a Közművelődésbe, Armeniába, Pesti Naplóba és a Magyar Államba.

Szerkesztette a szamosujvári örmény múzeum-egyesület hivatalos Közlönyét, az Armeniát 1908-tól.

Munkái

• II. Gejza magatartása a pápaság és császárság második küzdelmében. Bölcsészettudori értekezés. Szamosujvár, 1886.
• Az alsó-fehérmegyei tört., rég. és term. tud. társulat Évkönyve. I. évf. Kolozsvár, 1888. (Ebben czikke: Hol verte meg Hunyadi János 1442-ben Mezid béget.).
• A magyar örmény családok czímerlevelei. 50 czímerrajzzal. Szamosujvár, 1896.
• A szamosujvári Rubens-kép. Uo. 1900. (Különny. a szamosujvári áll. főgymnasium Értesítőjéből.)
• Öt erdélyi pp. rangemelése. Kolozsvár, 1910.
• Czikmádifalvi Szentandrássy István erdélyi pp. Uo., 1912.
• Erdély vál. pp-ei (1618-1695). 1-2. köt. Szamosújvár, 1913-14.
• Erdély kk. pp-ei. Kolozsvár, 1922. Az erdélyi pp-ök címerei. Bp., 1930.
• Manzador Pius erdélyi pp. élete és irod. működése. Bp., 1931.
• Hét erdélyi pp. végrendelete. Kolozsvár, 1931.
• Adalékok az erdélyi jezsuita rendházak eltörlésének tört-éhez. H.é.n.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 100. l.
• Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Bp.-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009.
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935.