Takács Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takács Győző
Született1938. június 23. (85 éves)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiTakács Ildikó, Takács Attila, Takács Nóra, Takács Ágnes
Foglalkozása
  • illusztrátor
  • keramikus
IskoláiSzegedi Tanárképző Főiskola (–1961)
KitüntetéseiMagyar Arany Érdemkereszt (1994)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Győző témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Takács Győző (Szeged, 1938. június 23.–) keramikus, iparművész, tanár. Műveire a népművészet és építészeti tanulmányai hatottak. Fő alkotási profilja a kerámiák széles körben történő alkalmazása. Emellett tollrajzokat és grafikákat, illusztrációkat egyaránt készít. Humor, groteszk szellem jellemzi falképeit, domborműveit.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Derkovits Képzőművészeti Körben Barcsay Jenőnél, Sikota Győzőnél, Lelkes Istvánnál kezdte tanulmányait. A szegedi Tanárképző Főiskolán Fischer Ernő, Vinkler László volt tanára. 1961-ben szerzett diplomát, 15 évig Makón tanított, részt vett a tokaji művésztelep munkájában. Szakkört vezetett, megszervezte a Marosmenti Művésztelepet. 1975-től Békéscsabán élt, 1976-77-ben az Országos Grafikai Művésztelep szervezőtitkára volt. A Vásárhelyi Majolikagyárban ismerkedett meg a kerámiával, tervezett a Mezőtúri Fazekas Szövetkezetnek, a Hollóházi Porcelángyárnak, az Alföldi Porcelángyárnak, a svájci Kuntner Kerámiának. Dolgozott a siklósi, a kecskeméti kerámia- és tűzzománc telepeken, jugoszláv művésztelepeken (Bácska-Topolya, Zrenjanin). Napjainkban Mezőtúron alkot, aktív részese a város művészeti életének.

Mladonyiczky Béla szobrászművésszel és Koszta Rozália festőművésszel karöltve szervezte meg Békés megye hivatásos alkotói számára a Kohán Műhelyt, illetve később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért egyesületet.

Felesége a néhai Martincsek Ágnes, szintén keramikus művész volt. Két gyermekük született, Nóra és Ágnes.

Jelenleg a Mezőtúri Református Kollégiumban tanít.

Munkái képeken[szerkesztés]

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • 1964 • József Attila Múzeum, Makó • Városi Galéria, Mezőtúr
  • 1967 • Mórahalom
  • 1969 • Tokaj
  • 1971 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
  • 1972 • Tokaj
  • 1975 • Dürer Terem, Gyula
  • 1976 • Jókai Színház Galéria, Békéscsaba
  • 1977 • Művelődési Központ, Debrecen
  • 1982 • Művelődési Központ, Szeged
  • 1983 • Munkácsy Terem [Szabó Erzsébettel], Békéscsaba
  • 1985 • FIMCOOP Stúdió, Budapest • Városi Galéria, Zrenjanin [YU]
  • 1987 • Békés • Szeghalom • FIMCOOP Stúdió (kat.)
  • 1988 • G. Novi Sad, Újvidék • Óbuda Galéria, Budapest
  • 1990 • Paletta Galéria, Szeged
  • 2002 • Szarvasi Múzeum, Szarvas
  • 2007 • Art Caffé Galéria, Békéscsaba (A Magyar Kultúra Napja)
  • 2011 • Mezőtúri Múzeum, Mezőtúr

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1960-tól szegedi nyári tárlatokon
  • 1961-től dél-alföldi tárlatokon
  • 1967-től alföldi tárlatokon
  • 1971-től vásárhelyi őszi tárlatokon • békéscsabai művészek cserekiállításain
  • 1976-tól Aradon
  • 1978-ban Écskán (YU)
  • 1984-ben Penzában (SZU)
  • 1966, 1986 • Grafikai kiállítás, Rimini
  • 1993 • Kerámia kiállítás, Zürich
  • 1994 • Csabai művészek kiállításai • Varsó, Łódż, Krakkó.

Köztéri művei[szerkesztés]

  • kerámia (plasztikus, üvegbetétes kerámia, 1968, Makó, Mezőgazdasági Szakiskola)
  • Stációk (korongolt figurális kerámia, 1976, Székkutas, római katolikus templom)
  • Békési mozaik (síkkerámia, 1979, Békéscsaba, Jókai Színház)
  • Életfa (kerámia relief, 1982, Békéscsaba, Tanárképző Főiskola)
  • Virágaink. Vadászat (kerámia relief és síkkerámia, 1984, Békéscsaba, Vendégház)
  • Leány, Család (dombormű, 1984, Szolnok, Gyermekvédő Otthon)
  • Csillagképek (mázas kerámia tondók, 1986, Békéscsaba, Házasságkötő terem)
  • Zodiákus (mázas kerámia, 1987, Mezőberény, Művelődési Központ)
  • 12 hónap. Zenebohócok (kerámiaképek, 1988, Békéscsaba, Barneval vendégház)
  • Csillagkép (festett kerámia, 1990, Szarvas, Iskolai étterem)
  • Zenebohócok (festett kerámia, 1987, Párizs, Építészeti Stúdió)
  • Egzotikus kompozíció (mázas kerámia, 1992, G. Zürich)
  • Justitia (figurális dombormű, 1994, Orosháza, OTP)
  • kerámiakompozíció (1995, Csanádalberti).
  • Balfi ivókút (2008, Balf)
  • Mezőtúri ivókút (2011, Mezőtúr)
  • Mázas kerámia a Kossuth úti Általános Iskolában (2011, Mezőtúr)

Díjai[szerkesztés]

  • 1963, Verso Mexico Világpályázat, ezüst plakett (Rimini, Olaszország)
  • 1965, Makóért emlékérem, arany-fokozat
  • 1969, Rudnay-emlékérem
  • 1970, Marosmenti Művésztelep díja
  • 1971, Mezőtúr, Móricz Zsigmond emlékérem
  • 1971, Országos illusztrátori pályázat, József Attila emlékérem
  • 1981, Békés Megyei Nívódíj
  • 1994, Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt - életműért
  • 2004, A Magyar Szellemi Védegylet Magyarságért Diploma, Budapest
  • 2006, Mezőtúr művészetéért kitüntetés

Források[szerkesztés]

  • Takács Győző, artportal.hu
  • D. J.: Takács Győző kiállítása, Művészet, 1970/3.
  • SZELESI Z.: Takács Győző kiállítása, Művészet, 1971/8
  • Szegedi TV portréfilmje, 1985
  • TÓTH A.: (kat. bev., Szeged, 1987)
  • JÁVOR P.: Takács Győző kerámiái, Dél-Kelet, 1995. március 31.
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. május 12.)