Szlávics Ernő
Szlávics Ernő, anyakönyvi bejegyzés szerint Slavits Ernő (Budapest, 1902 január 19. – Győrszentiván, 1983) magyarországi lakatosmester, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja, tisztségviselője, id. Szlávics László képzőművész édesapja.
Élete[szerkesztés]
1902 januárjában született Budapesten. Édesanyja Slavits Irma zalai származású szakácsnő. Édesapja kiléte nem ismert.
Édesanyja egyedül nevelte, majd lakatostanoncnak adta egy mesterhez akinél kitanulta a lakatos szakmát, ami egész életén át kereseti forrása lett.
A családi legendárium szerint fiatalon rövid ideig szerepet vállalt a Magyarországi Tanácsköztársaság eseményeiben ami miatt később bujkálnia kellett.
Az 1920-as évek elején feleségével, Burucs Mária, Zala megyében Henyehegyen családot alapított. Összesen, tizenegy gyermekük született.[1]
A család 1930-ban Győrszentivánra költözött, mert itt kapott munkát. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár-ban helyezkedett el. Emellett alkalmi magánmegrendelésekre továbbra is önállóan dolgozott.
1945-ben, korabeli dokumentum szerint, az MSZDP küldötte-ként a Győri Nemzeti Bizottság titkára volt.
Az MSZDP és az MKP egyesülésekor 1948 kizárták a párt tagjainak sorából. Politikai nyomás ellenére nem lépett be az "egyesült" Magyar Dolgozók Pártjába. Ezt követően a továbbiakban nem folytatott politikai tevékenységet.
Jegyzetek[2][szerkesztés]
- ↑ Szlávics László 1927–1991. Életrajz
- ↑ Szlávics Ernő születési anyakönyvi bejegyzése. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
