Szerkesztő:Samat/Wikimánia 2017

2017. augusztus 9–13-án, Montréalban volt a 2017-es Wikimánia, melyen a Wikimédia Alapítvány ösztöndíjasaként vettem részt. A Wikimánia a Wikimédia-mozgalom legnagyobb, éves konferenciája, fesztiválja, találkozója, melyen a világ minden részéről nagyjából 1000 fő vesz részt, osztja meg tapasztalatait vagy éppen tanul a másiktól. Az első két nap ún. előkonferencia volt, ahol különböző képzéseken lehetett részt venni, valamint helyet biztosított tematikus konferenciáknak és megbeszéléseknek is, ezt követte a konferencia háromnapos programja.

Odaút (kedd)

A Wikimánián való részvételhez több más magyar wikipédistával együtt már januárban beadtam egy ösztöndíjpályázatot a WMF-hez, de április elején kiderült, hogy egyikünk sem nyerte el a pályázatot, és egyedül én kerültem fel a várakozólistára. Ez számomra eleinte bizakodásra adott okot, de ahogy teltek a hónapok, egyre inkább elkönyveltem magamban, hogy az előző évekhez hasonlóan az idei Wikimániát is kihagyom. Aztán két héttel a konferencia előtt kaptam egy levelet, hogy amennyiben két napon belül elfogadom az ajánlatot, akkor kapok mégis ösztöndíjat (ez részben várható volt, mivel a megelőző hetekben kiderült, hogy az afrikai és ázsiai országokból jelentkezők vízumigényléseit szinte kivétel nélkül elutasította a kanadai hatóság). Ez gyors szervezést igényelt, mert a munkahelyemet váratlanul érte, hogy két hét múlva szabadságra mennék (ráadásul a konferencia után még maradtam pár napot, így összesen majdnem két hétre utaztam el), és a kedvező feltételekkel elérhető szállások is már megfogyatkoztak addigra. Végül sikerült megszervezni és elintézni mindent, és augusztus 8-án reggel felszálltam a repülőre. A konferencián a magyar közösségből (szándékosan nem azt írtam, hogy Magyarországról) rajtam kívül még Dami és Tgr volt ott, előbbi azonban saját költségén vett részt, utóbbi pedig a WMF fejlesztőjeként (munkaköri kötelességként :)).

Előkonferencia (szerda és csütörtök)

Az érdeklődők már az előkonferencia alatt is számos program közül választhattak. Pl. a Québec-i Nemzeti Könyvtár és Archívum a Wikimánia időtartama alatt nyílt hetet tartott számos érdekes, saját programmal, például a lehetőség volt a könyvtár és archívum végigjárására vagy régi dokumentumainak helyben történő szkennelésére és Commonsra való feltöltésére. Emellett a McGill Egyetemmel együtt helyet biztosított az Észak-Amerikai Wikikonferenciának, illetve az észak-amerikai könyvtárosok többnapos találkozójának, több szerkesztőmaratonnak és egyéb, hasonló programnak. Ezek a programok és helyszínek és a Wikimánia saját programja a különböző napokon eléggé összefolytak, így nehéz is róluk külön-külön beszélni.

Az angol Wikipédia igen aktív és wikipédiás mércével magas szakmai elvárásokkal rendelkező, illetve színvonalat előíró, orvosi témákkal foglalkozó műhelye az előkonferencia idejére szervezett egy már szokásosnak nevezhető találkozót, ami lassan egy orvosi (orvostudományi) konferenciává növi ki magát.

Az előkonferencia alatt kapott helyet a már hagyományos Wikimánia-hackathon (vagyis fejlesztői találkozó), ahol a világ különböző részein élő fejlesztők találkozhattak személyesen, beszélhették meg a közös projektekkel kapcsolatos kérdéseket, jövőbeli fejlesztéseket, irányokat, és foglalkozhattak egy-egy kiválasztott saját projekttel a konferencia alatt, amit az utolsó napon mutattak be az érdeklődőknek.

Egy csoport önkéntes a New York-i múzeumokat látogatta meg még az előkonferenciát megelőző napokban, majd együtt utazott vonattal Montréalba. A 11 órás vonatút kiváló közösségépítő alkalom volt. A csoport (részben más összetételben) Montréalban is folytatta a városfelderítő és dokumentáló tevékenységet.

Én szerdán a WMF Tanulónapjainak (Learning Days) első napján vettem részt, mely a résztvevők képzéséről, ismereteinek bővítéséről szólt. A párhuzamos programok egyik fele elsősorban azok számára szólt, akik különböző közösségi programok, wikiprojektek szervezésével foglalkoznak (programtervezés, pályázati lehetőségek, programszervezés, későbbi kiértékelés, jelentéskészítés, közösség bevonásának kérdései), másik fele pedig inkább a különböző Wikimédia-szervezetek munkatársainak/önkéntes tisztségviselőinek próbált segíteni (munkatársakkal illetve az önkéntes közreműködőkkel való kapcsolattal, vezetéssel, irányítással és közösségépítéssel kapcsolatos kérdésekben). Ezt a képzést az elmúlt 1-2 évben elérhetővé tették a nagy nemzetközi konferenciákon, és az ezek során felhalmozódott tapasztalatok egy része strukturáltan is elérhető a Meta-Wikin; akit érdekelnek az ilyen kérdések, érdemes lehet böngészni ezeket az oldalakat.

Csütörtökön a berlini Wikimedia Conference 2017 utókonferenciáján vettem részt, ahol a tavasszal megkezdett megbeszéléseket lehetett folytatni, illetve a konferenciával kapcsolatos tapasztalatokat lehetett megosztani annak érdekében, hogy a következő konferencián ezeket a szervezők figyelembe tudják venni. Először a kommunikációs bizottság megbeszélésén vettem részt, mely egy informális csoport az amerikai alapítvány és a különböző társszervezetek külső kapcsolattartással kapcsolatos munkatársai között, az információmegosztás, a PR, sajtóközlemények, sajtómegkeresésekre adott válaszok, Wikipédiával vagy a Wikimédia-mozgalommal kapcsolatos hírekre való reakciók összehangolása érdekében. A következő részben Dimitar Dimitrov, a Wikimédia-mozgalom hivatalos brüsszeli „lobbistája” tartott egy megbeszélést a legújabb fejleményekről, elsősorban az éppen aktuális EU-szintű szerzői jogi reformról, illetve arról, hogy melyik közösség hogyan tudja segíteni ezt a munkát. Emellett egy másik megbeszélésen arról beszélgettünk, a Wikimédia-szervezetek hogyan tudják az önkénteseket támogatni: milyen támogatási formák vannak, melyek mennyire szükségesek vagy hasznosak, melyiknek milyen hatásai és mellékhatásai lehetnek. A délutáni megbeszélések egyik fele a Wikimédia-mozgalmon belüli és azon kívüli, különböző típusú együttműködéseket gyűjtötte össze, értékelte közelmúltbeli konkrét példákon, tapasztalatokon keresztül. A másik részben pedig az elmúlt években a Wikimedia Conference előprogramjaként Frans Grijzenhout, a holland társszervezet elnöke által, a különböző Wikimédia-szervezetek elnökségi tagjai számára szervezett képzés jövőjéről beszélgettünk. (Egy ilyenen én is részt vettem idén tavasszal, és a két nap alatt nagyon sok hasznos ismeretre, tapasztalatra tettem szert.) A felmerülő kérdések között szerepelt, hogy milyen gyakorisággal, kinek, mikor, hol és milyen formában érdemes (érdemes-e) ezt a programot a jövőben meghirdetni, megszervezni.

A konferencia ideje alatt (beleértve az előkonferenciát is) hangsúlyos helyet kapott a Wikimédia-mozgalom következő 15 évének stratégiai megbeszélése: minden nap, a nap minden részében volt valaki, aki várta az érdeklődőket, hogy erről a témáról beszéljenek, ötleteket, javaslatokat gyűjtsenek, ki mit tart fontosnak a következő évekre vonatkozóan, mit szeretnénk közösen elérni. A hónapok óta tartó munkát éppen a Wikimánia előtt próbálták tömören összefoglalni a Wikimédia iránya nevű dokumentumba: hova tartunk és milyen fő céljaink vannak 2030-ig, milyen fontosabb elvek mentén. A szövegezéssel kapcsolatos észrevételeket még augusztus 31-ig várja az Alapítvány, majd ezek alapján szeptember elején fogják véglegesíteni azt. Ezután már az ezen célok eléréséhez szükséges konkrét lépésekről fog szólni a globális megbeszélés.

Az előkonferenciát követően csütörtök este volt a Wikimánia fogadása vacsorával és egy mohikán táncossal, Barbara Diabóval.

Pénteki nap

A Wikimánia megnyitóját az őslakos indiánok hagyományos dobos éneke előzte meg, majd Benoit Rochon, a Wikimédia Kanada elnöke köszöntötte franciául és angolul a megjelenteket. Ezután Maureen Clapperton, a Québec-i Nemzeti Könyvtár és Archívum igazgatója tartott egy francia nyelvű beszédet a könyvtárak és a Wikimédia közösségéről; majd a Harout Chitilian, Montréal város 21. századi technológiájáért (administrative reform, smart city, information technology and youth) felelős bizottságának alelnöke mondott egy köszöntőt. Végül Katherine Maher, a WMF ügyvezető igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ezután megemlékeztünk Bassel Khartabilről, aki a szabad kultúra mozgalom vezéralakja volt Szíriában, és akit még 2015-ben végzett ki a szíriai kormányzat, de erről csak a közelmúltban sikerült biztosat megtudni. A megnyitót Gabriella Coleman és Jimmy Wales Evan Prodromou által irányított beszélgetése zárta.

A megnyitó után kezdődött a Wikimánia főprogramja, melyben 10-12 program futott párhuzamosan, és a legnagyobb igyekezettel is csak a töredékükön tudott valaki ott lenni. Ezért érdemes megnézni a beszámoló mellett a programot, a feltöltött jegyzeteket, előadásfóliákat és az elérhető felvételeket. A délelőtti szekcióban két, a Wikipédia-szerkesztés (és szerkesztő, tágabban értelmezve a szerkesztői felület) jövőjéről szóló előadásra/workshopra ültem be, de egy megbeszélés miatt késve, már a vita részére érkeztem, és a bevezető hiányában ebből nem sokat értettem: egymás után röpködtek a hibajegyek számai, különböző programnevek, kódrészletek és technológiák. Ami keveset mégis: a korábbi parsert (ami a wikikódot a böngésző által érthető html-lé alakítja, és fordítva) fokozatosan szeretnék teljesen kivezetni és az új, 2012-ben bevezetett parsoidra cserélni (ezt használja a VisualEditor, az új, béta állapotú WikiTextEditor, az éppen bevezetés alatt álló Flow, a tartalomfordító eszköz vagy pl. az androidos Wikipédia-alkalmazás); teljesen átállni HTML4-ről HTML5-re (ez várhatóan okoz kisebb változásokat a cikkek megjelenésében is); más lesz a képek beillesztésének módja (kódszinten); vagy módosítanák a több sablonból álló blokkok kezelését. A fejlesztői csoport éves tervéről szóló bemutatóból kiderült, hogy míg a most zárult 2016/17-es évben a már létező eszközök fejlesztésére, javítására, a különböző szerkesztői felületek integrálására és új technológiák (mint gépi tanulás, strukturált adattárolás) bevezetésére, implementálására koncentráltak; addig a most induló 2017/18-as évben a mobileszközök támogatása, az új szerkesztők bevonzása és a régi szerkesztők megtartása kerül a fejlesztések középpontjába új eszközök és a szerkesztői élmény javítása segítségével. Jelenleg a mobilfelületekben rejlő lehetőségeket keresik, ezek fejlesztésére koncentrálnak, mivel a Wikipédia-látogatók jóval több mint fele onnan származik, ahogy a szerkesztéseknek is egyre nagyobb része. Illetve olyan technológiák kidolgozásával foglalkoznak, amik különböző eszközökön, környezetben is ugyanúgy vagy hasonlóan alkalmazhatóak, hogy ne kelljen egy tucatnyi különböző felhasználói felületet párhuzamosan fejleszteni, támogatni.

Az ebéd utáni programot késve kezdtem, mert fél órányi mászkálás után sem sikerült megtalálnom a termet, amit kerestem. A konferencia ebből a szempontból nem volt ideális, mert a hotelben voltak emeletek A, B, C, valamint 1, 2, 3, 4 típusú számozással is, de a szervezők eleinte csak a termek neveit írták ki a programok mellé, amiből nem volt könnyű kitalálni, vajon melyik emeletre kell menni hozzá. Emellett a nagyobb termeket felosztották keleti, középső és nyugati részekre, de kiírás csak franciául volt, és műveletlenségem miatt elsőre nem igazán sikerült azonosítanom a különbséget a kelet (est) és a nyugat (ouest) között (előbb a keletre gondoltam, hogy a west, csak leesett az w betű az elejéről; majd a nyugatra hittem, hogy biztos east, csak errefelé így írják). Bónusz, hogy kiderült, hogy vannak olyan megbeszélések és találkozók, amik valamelyik felső szállodai emeleteken kaptak helyet tárgyalókban, de ezek teljesen hiányoztak a konferencia hivatalos programjából, és csak a csetablakba írt (percenként több tucat) üzenetekből lehetett értesülni róluk. Végül több próbálkozás után a jogi ügyekkel foglalkozó szekción maradtam bent, aminek az első részében a WMF jogászai tartottak összefoglalót az elmúlt év fontosabb ügyeiből, de csak a végére értem oda, és abból inkább úgy tűnt, hogy itt a jogászok beszélgetnek egymással úgy, hogy pontosan ismerik az egyes ügyek tartalmát, hátterét, ami rám nem volt igaz. A következő, konzultációval kombinált bemutató arról a dilemmáról szólt John Weitzmann, a német szervezet jogásza és Dimi, a brüsszeli lobbistánk felvezetésében, hogy a Wikimédia-mozgalomnak vajon meddig kell elmennie a jogi ügyekkel kapcsolatos lobbitevékenységében. Mert a mozgalomra, az általa előállított vagy elérhető tartalomra alapvető hatással van jogi környezet, tehát érdekünk részt venni ezekben az ügyekben. Azonban mire a nemzeti szintre eljut a jogszabályalkotás, addigra ezek már valamilyen nagyobb, nemzetközi egyezményi keretbe illeszkednek, és nem sok tér van a módosításukra. A nemzetközi egyezményi keretek kidolgozása azonban az egész világra kiterjedő, hosszú éveken keresztül általában különböző kormányzatok között, zárt ajtós megbeszélések keretében történik, amire a civil szervezeteknek nincs rálátásuk vagy beleszólásuk, mire pedig a szavazás előtt megismerhetővé válnak, már olyan bonyolult, nem nyilvános egyezségrendszer van mögöttük, amik merevvé teszik a döntéshozókat az érveléssel szemben. Pontos választ nem találtunk, de érdekes beszélgetés, hasznos ötletek, hozzászólások és nézőpontok jelentek meg.

A délutáni szekciók közül a Wikipédia-kutatással foglalkozóra ültem be. A több előadó által felvezetett bemutató azt vizsgálta, hogy az elmúlt évben a tudományos élet képviselői által szakmai folyóiratokban megjelentetett, Wikipédiával foglalkozó vagy azt, mint eszközt felhasználó kutatások milyen témákkal foglalkoztak, és ezek közül választottak ki szubjektív módon néhány érdekeset, amikből a Wikimédia közösség is hasznos információkhoz juthat. Ilyen volt a nemi egyenlőtlenség vizsgálata a résztvevők vagy a tartalom tekintetében; az álhírek hatásának vizsgálata a Wikipédiára és fordítva; az egyes Wikipédia-cikkek látogatottságának felhasználása külső jelenségek (pl. választások eredményének) előrejelzésére; hogy a Google tartalomszolgáltatása milyen mértékben függ a Wikipédától és a Wikipédia látogatottsága milyen mértékben függ Google-tól; a Wikipédiától független külső jelenségek (pl. a 2008-as gazdasági válság vagy az NSA megfigyelésének nyilvánosságra kerülése) milyen hatással vannak a Wikipédia (vagy annak egyes cikkcsoportjainak, témáinak) látogatottságára, szerkesztésszámára; a Wikipédia oktatásban való felhasználásának hatásairól, hasznosságáról; vagy a szabadon elérhető adatok, tartalmak hatása a kutatásra.

A késő délutáni programot Katherine Maher, a WMF ügyvezető igazgatójának és Christophe Henner, a WMF kuratóriumának elnökének közös előadása vezette fel a mozgalom előtt álló kihívásokról, a 2030-ig kitűzendő célokról, az ehhez szükséges irányról, összefoglalva a stratégiai konzultáció során az elmúlt fél évben szerzett tapasztalatokat. Ezután egy panelbeszélgetés következett, melyre kiválasztott résztvevőkkel igyekeztek minél szélesebb területet lefedni nyelvi, kulturális, földrajzi és szakmai szempontból. A beszélgetés során az ő nézőpontjukat, (sokszor lényegesen különböző) prioritásaikat ismerhették meg a hallgatók.

Ezt követően volt lehetőség a konferencia posztereinek megismerésére, illetve a konferencián kiállítókkal való ismerkedésre.

Az esti program keretében a különböző tematikus találkozókra került sor. Én a közép- és kelet-európai wikipédisták találkozóján vettem részt, ami a szokásoknak megfelelően éjszakába csúszott. A sokszor „kelet-európai hangulatú” megbeszélésen az idei regionális találkozó programjának véglegesítése, a jövő évi találkozó szervezésének kérdései (senki sem jelentkezett a szervezésre a több hónapos felhívási időszak ellenére), a Wikimédia frissen közzétett stratégiai irányával kapcsolatos (helyi sajátosságokra, igényekre vonatkozó) visszajelzések, és a különböző regionális, közös projektekkel kapcsolatos megbeszélés, ismertető volt a középpontban.

Szombati nap

Szombaton a reggeli programot Susan Herman, az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű jogvédő szervezet elnökének előadása indította. A kiváló előadás egy összefoglaló volt arról, milyen ügyekkel foglalkoztak az elmúlt években (illetve foglalkoznak még mindig), milyen trendek és folyamatok figyelhetőek meg, és ezeknek milyen hatásai lehetnek az egyes egyénekre, a különböző szervezetekre vagy a teljes társadalomra. A teljesség igénye nélkül a következő témákat emelte ki a különböző valós példákon (jogi eseteken) keresztül: szólásszabadság és szabad beszéd, véleményszabadság, sajtószabadság; (titkos) megfigyelés, adatgyűjtés, magánélethez, magánszférához való jog. Az előadás után számos érdekes, megfontolandó kérdés érkezett, melyek az elhangzottakat a Wikimédia-mozgalomra vagy a Wikipédia közösségére vonatkoztatták, pl. a közösségnek meddig kell tűrnie, tolerálnia a „máshogy” viselkedő, más véleményen lévő szerkesztőtársakat, megengedhető-e a gyűlöletbeszéd annak különböző formái stb.

Az előadás után egy megbeszélésen vettem részt a WMF egy munkatársával, aki a társszervezetek jelentési eljárásában jövőben várható változásokat mutatta be. A jelenlegi helyzetben ugyanis eléggé kaotikus és áttekinthetetlen módon készítenek és adnak le jelentéseket a Wikimédia-társszervezetek. A jövőben fokozatosan egységesítenék és áttekinthetőbbé, összehasonlíthatóbbá tennék. Ennek első lépése egy (a korábbi gyakorlattal párhuzamosan alkalmazott) űrlap kitöltése, melyen a jelentés és a szervezet legfontosabb alapadatai jelennek meg (majd kerülnek a Wikidatába, ahonnan tetszőleges táblázathoz vagy elemzésre elérhetőek lesznek).

A megbeszélés után a délelőtti szekcióból meglátogattam egy előadást a Wikidata Commonson való implementációjáról, illetve annak lehetőségeiről, problémáiról és dilemmáiról, valamint egy másikat a Commons strukturált adatokkal való támogatásáról. Ez utóbbi a Sloan Alapítvány 3 millió dolláros célzott támogatásához kapcsolódik, és célja, hogy a Commonsban összegyűjtött, lassan 50 millió szabad médiaállományból álló gyűjtemény valóban használható (kereshető, többnyelvű) legyen a mostani áttekinthetetlen kategóriarendszer és kiszámíthatatlan fájlnévre való keresés helyett, valamint megkönnyítse a külső partnerek (pl archívumok) számára a kétirányú információáramlást. A fejlesztést részben a német, részben az amerikai szervezet fejlesztői végzik majd a következő két-három évben, és az alapvetően technikai jellegű változás eredményeként elsősorban a leírólapok alapadatai kerülnek a mostanitól eltérő módon tárolásra és feldolgozásra (jelenlegi állapotában egy koncepcionális demót lehet kipróbálni).

Ebéd után egy másik érdekes, jövőbeli műszaki fejlesztéseket bemutató, demózó szekcióra ültem be. Az első előadáspár a szerkesztői felület fejlesztésével kapcsolatos két témával foglalkozott. Az első előadás azt mutatta be, hogy a különböző típusú szerkesztői felületek (több beépített és gadgetekből elérhető wikiszöveg-szerkesztő, vizuális szerkesztő, az új, 2017-es wikiszöveg-szerkesztő, valamint ezek különböző eszközökre megalkotott számos változata) miatt milyen káosz van jelenleg ezen a téren, és hogy hogyan szeretnék elérni, hogy ezentúl a Wikipédiával találkozók eszköztől függetlenül egy hasonlóan kinéző és hasonlóan működő felülettel találkozzanak mindenhol. A második előadás azt mutatta be, hogyan próbálják a változásmegjelenítést módosítani a vizuális szerkesztő igényeit is figyelembe véve: a kéthasábos, wikitextalapú összehasonlítás helyett az előnézeti, vizuális cikknézetben egyablakos, színezéses és jelölt módon, illetve ennek során milyen problémákba futottak bele, és ezeket hogyan próbálják feloldani. Nekem úgy tűnt, hogy a műszaki jellegű problémákat jelentős részben már sikerült megoldani legalább a koncepció szintjén, a konkrét dizájn tekintetében még maradtak kérdőjelek (pl. hogyan jelöljenek olyan változásokat, amik nem jelennek meg a szövegben). A szekció második része egy olyan fejlesztési kísérletet mutatott be, aminél a Wikipédia felületén (vagyis a MediaWiki szoftveren belül) lehetne többszereplős szerkesztést végezni, a Google-dokumentumokhoz hasonlóan: egyszerre többen írnak ugyanabba az ablakba, és a szerkesztők látják egymás módosításait. Ez a kollaboratív együttműködés új, szorosabb lehetőségét teremtené meg a mostani, „egymástól függetlenül szerkesztgetünk és adunk részleteket a cikkhez” elvhez képest. A funkció elvileg (prototípus szintjén) működőképes, de számos kérdést felvet, melyekről egy rögtönzött véleményfelmérés, konzultáció is kialakult a helyszínen, pl. bárki csatlakozhat-e egy ilyen szerkesztői csoporthoz, munkamenethez, ki dönti el, hogy ki van benne, van-e adminja, csak egy lehet-e, ki lehessen-e rúgni résztvevőket, hány főben érdemes maximálni a résztvevők számát, kihez tartozzon a végén lementett változás, felel-e a többiek módosításáért (szerkesztés megerősítése) stb. A szekció harmadik előadása a tavalyi közösségi kívánságlista első 10 helyezettjének (hogy a szerkesztők milyen fejlesztéseket szeretnének a leginkább, mi az, ami a legjobban hiányzik vagy bosszantja őket) állását mutatta be egyenként az erre a feladatra létrehozott külön fejlesztői csapat által: melyik készült már el, melyik van folyamatban, és melyik esetében futottak bele olyan problémákba, ami miatt továbbra is parkolópályán van. Az első helyezett, a globális eszközök használatának lehetősége egyelőre parkolópályán van a feladat összetettsége miatt, később visszatérnek rá. A második és harmadik a nemlatin nyelvekkel kapcsolatos két problémára vonatkozott: a szerkesztési összefoglalóra rendelkezésre álló karakterszám a karakterek függvénye és erősen limitált, mivel az ilyen karakterek több bájt helyet igényelnek; míg a második esetén az oldalakon belül található szakaszcímek a böngészősorban „feloldva” jelentek meg, esetenként sok sornyi, végtelen hosszúnak tűnő címeket eredményezve. Előbbi probléma megoldása halad, de még nincs kész, míg utóbbi már készen van, és jelenleg tesztelés alatt áll, rövidesen várható az éles wikiken is a megjelenése. A negyedik kérés a globális beállítások létrehozása volt: vagyis az ilyen beállítások érvényesek lesznek valamennyi Wikimédia-wikin, nem kell mindenhol egyenként beállítani őket. Ez a funkció egy külön kiterjesztés írásával technikailag megvalósult, de még a felületén és annak működésén történnek finomhangolások. Az 5. kérés a rendkívül népszerű XTools újraírására vonatkozott, melyet az eredeti fejlesztő visszavonulása után az utóbbi években több önkéntes fejlesztő is próbált a felszínen tartani, de gyakran előfordult, hogy összeomlott és elérhetetlen volt vagy nem tudta kiszolgálni a nagyszámú kérést. Ez a fejlesztés megtörtént, (béta verzióként) készen van, elérhető. A 6. kérés a wikikód szintaktikai színezésének lehetősége volt, és ez a fejlesztés is megvalósult, jelenleg tesztelik, és várhatóan a napokban vezetik be egymás után a különböző wikiken. A 7. kérés egy biztonsági funkció volt: amennyiben valaki (többszöri próbálkozással) sikertelenül próbál bejelentkezni a Wikimédia-fiókodba, akkor kapjál értesítést erről. Ez a funkció is elkészült, jelenleg tesztelik, és várhatóan szintén napokon belül elérhető lesz. A 8. kérés arra vonatkozott, hogy a Wikipédiába beillesztett külső linkeket automatikusan vegyék fel a külső archiváló szolgáltatások (pl. az Internet Archive), és a beillesztéskori lapállapotra legyen egy tartalék link az élő után, mely akkor is működik, amennyiben a külső oldal megszűnik vagy megváltozik. Ennek a megvalósítása még várat magára, később várható. A 9. kérés az angol Wikipédián sokat használt, de az utóbbi időben nem működő bot újraírására/javítására vonatkozott, mely műhelyenként listázta a leglátogatottabb oldalakat a hozzájuk tartozó minőségi és fontossági jellemzőkkel. Ez a fejlesztés is megtörtént, már működik is az angol Wikipédián. A jövőben tervezik a működését más nyelvű wikiken is elérhető tenni. A 10. kérés a felhasználói jogok (csoportok) automatikus lejárásának lehetősége volt (pl. így egy adott időre megválasztott tisztségviselőnél be lehet állítani, mikor járjon le a joga). Ez a funkció is megvalósult, már elérhető és működik. A fejlesztői csapat a nagy wikipédiás kívánságlista mellett próbált odafigyelni a kisebb közösségek kritikus kéréseire is, így írtak a Wikiforrásnak egy eszközt, amivel könnyen fel lehet tölteni a tartalmakat az Internet Archive-ba, az adminisztrátoroknak a sütialapú blokkolást és az IP-ellenőröknek egy meghatározott IP-tartományban történt közreműködések vizsgálat lehetővé eszközt, a programszervezőknek egy (a WMF felé történő beszámolókhoz elvárt) kiértékelést segítő eszközt és folyamatban van egy zaklatásellenes eszköz fejlesztése is.

Délután a videókkal foglalkozó szekciót hallgattam meg. Ennek első előadását Itzik Edri, az izraeli társszervezet elnöke tartotta. Az előadás első első részében ismertette, mennyire alulreprezentáltak a videók a Commonsban és a Wikipédiában, majd bemutatta azon erőfeszítéseiket, hogy ezen változtassanak, és megállapodjanak egy TV-társasággal az archívumukban található egyedi, történelmi dokumentum jellegű videókból rövid, vágott változatok készítéséről és Commonsra való feltöltéséről. Meg is kezdték a munkát, mely során számos technikai nehézséggel találkoztak, de végül sok videót feltöltöttek. Ezután azonban a videók nagy részét a Commons közössége törölte (lásd a részletekért a három évvel ezelőtti beszámolómat), a megmaradó videók nagy részét pedig a Wikipédia közössége törölte a cikkekből („a Wikipédia nem képeskönyv” felkiáltáshoz hasonlóan „nincs szükség videóra egy enciklopédiában”, „semmi pluszt tartalmat nem ad hozzá” stb.); azon ritka esetben, amikor pedig megmaradt, a videó(ka)t a cikk legaljára száműzte. A statisztikák szerint a cikket olvasók elhanyagolható része kattintott a videókra. Ezután nem folytatták a TV-társasággal az együttműködésüket. Véleménye szerint a világ egyre inkább a rövid, informatív videók felhasználása felé halad a hosszú szöveges tartalmak helyett, ezért a videókat éppen a szócikk tetejére kellene elhelyezni, kiemelni, felugró ablakba helyezni, automatikusan elindítani a lejátszását stb. Az előadását követően kialakult egy vita a felvetett kérdésekről: Felkészült-e a Wikipédia a videókra? Hogyan kell kezelni őket? Van értelme videókat feltölteni a Commonsra? Hosszú, teljes videók legyenek vagy 1 percnél rövidebb, vágott változatok? Megengedhető-e olyan széles körben használt fájlformátum feltöltése, mely nem szabad (a nagyon kevesek által használt, de szabad formátumok mellett)? A második előadást Andrew Lih tartotta a szabad videók történetéről és jelenlegi helyzetéről. Az elején felhívta a figyelmet, hogy a stratégiai konzultáció során megjelenő vélemények szerint a Wikimédiának lépést kell tartania a változó világgal új technológiák bevezetésével, új médiaformátumok és felhasználói élmény kínálásával. Ehhez képest a jelenlegi folyamat ezzel éppen ellentétes, pedig felmérések és tapasztalatok szerint a mai fiatalság figyelmét igen rövid szöveges üzenetekkel, képekkel vagy rövid videókkal lehet felkelteni, már mindennek a YouTube-on néznek utána, ahol egyre inkább lehet találni mindenre egy útmutató vagy magyarázó videót. Ilyen környezetben elveszítjük őket. Évekkel ezelőtt elindított egy videós műhelyt az angol Wikipédián, és kezdetben biztatóak is voltak a folyamatok, azonban a szabad formátumok támogatása, a kezdeti lelkesedés után a szabad forráskódú videoszerkesztők támogatása megszűnt, a Google és a YouTube is leállította az ilyen fejlesztéseit és szolgáltatásait, ahogyan az ebben a témában megindult közösség is elhalt. Így nem csak a Wikimédia-mozgalmon belül, hanem globálisan is szüksége van a szabad, közösségi alapú videós közösségnek külső és belső támogatásra. Idén az ügy mögé állt önkéntes támogatóként Ben Moskowitz, a Mozilla egyik korábbi és a WMF néhány jelenlegi fejlesztője (pl. Brion Vibber), valamint úgy tűnik, számíthatnak támogatásra a Creative Commons, az Internet Archive és a WMF részéről is. De minden segítő kézre szükség lesz…

A délutáni programot egy közös előadás zárta, melyet Esra'a Al-Shafei, egy bahreini emberi jogi aktivista tartott. Az esemény nagyon különleges volt, mert semmilyen képi vagy hangi dokumentáció nem készülhetett az ezer ember előtt tartott előadásról. Esra'a kiváló előadó, és sok éve dolgozik illegalitásban az arab világban, profi weboldalaival lehetővé téve a szabad véleménynyilvánítást, gondolkodást az arab világ lakosai számára. Működtet egy videómegosztót, ahova bárki feltöltheti helyi eseményeket bemutató videóját, egy (az arab kormányzatok által üldözött) underground zenészek számára létrehozott zenemegosztó oldalt, valamint működtet egy weboldalt, fórumot a heteroszexuálistól eltérő nemi identitású személyek számára, ahol azok biztonságos körülmények között tudnak beszélni egymással. Munkájáért több díjat és elismerést kapott, hazájában azonban gyakorlatilag életveszélyben van a családjával együtt (saját bevallása szerint inkább a szélsőséges iszlamista csoportok, mint a kormányzat miatt). Az előadás nagyon érdekes, szép és megható volt, a közönség egy emberként, felállva-tapsolva köszönte meg munkáját/bátorságát az előadás végén.

A közös programot a csoportkép elkészítése zárta volna, azonban a kültérre szervezett programot elmosta a hirtelen érkezett, monszunszerű zivatar. Néhányan a vízszintesen zuhogó esőben és hömpölygő vízben is fotózkodtak, mások inkább a vasárnapi pótalkalomra halasztották a dolgot.

Vasárnapi nap

A tavaszi Wikimedia Conference 2017 rendezvényen beszélgettem az OCLC (Online Computer Library Center) nemzetközi könyvtárosszövetség egyik munkatársával, aki meghívott egy előadásra az általuk a Wikimániára tervezett panelbe. A pályázatunkat a szervezők elfogadták, így szombat délelőtt a könyvtárosoknak szóló szekcióban vettem részt. A szekció első előadását Kerry Raymond, az ausztrál társszervezet és a Queenslandi Állami Könyvtár (State Library of Queensland) „bentlakó wikipédistája” tartotta az ausztráliai tapasztalatokról. A könyvtár korábban a hagyományos modellt követte, és várta, hogy a látogatók elmenjenek a könyvtárba megszerezni az ismereteket, azonban Ausztráliában hatalmas távolságok vannak, így az emberek többsége akkor sem ment volna el, ha szeretett volna, így évekkel ezelőtt a könyvtár stratégiát váltott, és azóta megpróbálja az ismereteket digitális úton eljuttatni az érdeklődőkhöz. A Wikimédia-szervezet és a könyvtár együttműködése 2009 óta folyamatos, számos szép eredménnyel. Pl. feltöltöttek a Commonsba és leíróadatokkal láttak el több mint 50 ezer lejárt védelmű képet; képzési sorozatot tartottak könyvtárosok számára a Wikipédiáról; indítottak egy bentlakó wikipédista programot; részt vettek a #1Lib1Ref kampányban, indítottak egy havi rendszerességű QWiki Clubot a szerkesztés iránt érdeklődő (többségében könyvtári dolgozó) számára. Az előadás hasznos tanácsokat osztott meg az ilyen típusú programok és együttműködéseket tervezők számára, hogyan érdemes csinálni és hogyan nem szabad. Az ezt követő egy órás panelben hat előadó mutatta be a Wikimédia és a könyvtárak együttműködésével kapcsolatos saját régiójára, országára vonatkozó tapasztalatait. Elsőként Merrilee Proffitt és Monika Sengul-Jones közös előadását hallgattuk, akik a OCLC munkatársai, és az egyesült államokbeli helyzetről számoltak be, ahol az idén kezdtek bele egy nagyobb, 9 hetes online képzési programba, melyben a tervek szerint összesen 500 könyvtáros számára mutatják be a Wikipédia használatát és szabályait. Az online képzés anyagait később megosztják a képzés során szerzett tapasztalatokkal együtt. Végeztek egy felmérést a jelentkezők között, hogy honnan hallottak a képzésről, mely szerint elhanyagolható volt azok száma, akik a Wikipédia oldalairól, levelezőlistáiról vagy egyéb Wikimédia-felületekről értesültek, és a közösségi médiából értesültek száma is váratlanul alacsony volt az aktív kampány ellenére; a többség a könyvtáron belüli csatornákról (könyvtárvezető, más kollégák, könyvtári levelezőlisták stb.) értesült a lehetőségről. Egy általánosabb felmérés szerint (azaz nem csak a jelentkezők, hanem általában a könyvtárosok között végzett) felmérés szerint a jelentkezettek 77%-a még sosem próbált meg szerkeszteni, kb. 20% egyszer vagy néhányszor már megpróbálta. 95% válaszolta, hogy a Wikipédia szorosan kapcsolódik a munkájához, és 60% válaszolta azt, hogy a Wikipédia még hiányos. Ezután következett az én előadásom (pdf) a magyarországi helyzetről, melyben megemlítettem a BME–OMIKK-kal, a KSH Könyvtárral, az Egyetemi Könyvtárral és Levéltárral, a MEK-kel és az OSZK-val való kapcsolatunkat, valamint az ezek során szerzett pozitív és negatív tapasztalataimat. A harmadik előadás keretében Mohsen mutatta be az iráni helyzetet és az ottani tapasztalatokat. A negyediket Alex Stinton tartotta, aki sok mindenben részt vesz WMF-es munkája keretében és azon kívül is, pl. a Wikipédia Könyvtár létrehozásában, a #1Lib1Ref kampányban vagy a WikiCite projektben is. Elmondta, hogy Wikimédiának a könyvtárakkal és könyvtárosokkal való együttműködése világszerte nagyon jól működik, különösen a helyi jellegzetességek és lehetőségek alapján megfelelően megválasztott célok esetén, és az érdeklődés az utóbbi időben mindkét oldalról jelentősen növekedik az ilyen programok iránt. Elindult a könyvtárosok és wikipédisták közös levelezőlistája, Facebook-csoportja, szerkesztői csoportja, és a jövőben még fogunk hallani a közös eredményekről. Az utolsó előadó Jake Orlowitz volt, aki az Alapítványnál dolgozik a Wikipédia Könyvtár munkatársaként, és előadásában a könyvtáros szerkesztői csoportot mutatta be, majd annak céljait és jövőbeli lehetőségeit ismertette.

Az ebéd utáni programok közül az adománygyűjtéssel és közösségi kommunikációval (talán jobb összefoglalóan külső és belső kommunikációnak nevezni) kapcsolatos szekciót választottam, melynek első felében a WMF adománygyűjtő csapata mutatta be részletesen az elmúlt évek, bannerekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ezen belül bemutatták, milyen felméréseket végeztek, milyen típusú, kinézetű, működésű és tartalmú üzenetekkel próbálkoztak különböző csatornákon keresztül, és ezeknek milyen közvetlen és közvetett hatásai, eredményei voltak. A szekció második felében Andrew Lih vezetett fel egy érdekes kérdést arról, hogy milyen kommunikációs csatornákat érdemes használni a közösség eléréséhez: wikipédiás vitalapokat, levelezőlistákat, blogokat, képes/videós beszámolókat, egyéb online felületeket, közösségi médiát, csevegőfelületet? Ezekből mikor melyiket? Hány ilyen csatornát tud egy ember hatékonyan kezelni? Milyen gyakran érdemes posztolni az egyes felületeken? Mi a jövő? A kérdésfelvető felvezetőt követő panelbeszélgetésben Melody Kramer, az Alapítvány ezzel foglalkozó munkatársa és Robert Fernandez, a Wikipedia Signpost korábbi főszerkesztője vett részt meghívottként, illetve a közönség részéről is számos kérdés/válasz hangzott el.

A szekciót követően leültem beszélgetni az Alapítvány adománygyűjtéssel foglalkozó munkatársaival megbeszélni az elmúlt évek magyarországi tapasztalatait. Ennek keretében több javaslatot tettem a hazai szervezet 1%-os kampánya és az Alapítvány adománygyűjtő kampánya közötti hatékonyabb együttműködésre, a fizetési módok helyi viszonyokhoz való igazítására vagy magával a kampány javításával kapcsolatos elképzeléseimről.

Délután a tipikus vezetői mintákkal foglalkozó szekciót választottam, ami egy beszélgetés volt Anasuya Sengupta, Asaf Bartov és Dami irányításával, moderálásával. Nagyon érdekes beszélgetés volt, ahol sok mindenkinek volt lehetősége magára ismerni azokban a jellemző viselkedési formákban, amik kívülről vagy elsőre kedvezőnek tűnnek, azonban hosszabb távon a résztvevők legjobb szándéka ellenére is gátjai, akadályai egy jól működő Wikimédia-szervezetnek vagy közösségnek, illetve annak fejlődésének. Ennek kifejtésére ez a beszámoló nem megfelelő, de többek között szó volt az alapítószindrómáról, a halva született megbeszélésekről, a színlelt véleménykérésről/szavazásról, a szögletes malac és a kerek lyuk dilemmájáról, a mentorparadoxonról vagy a mindenhol-ott-vagyok és mindent-csinálok jelenségről. Ezekből az szociológia és pszichológiai fogalmakból azonban nagyon sokat lehetett tanulni, ön- és társismeretre szert tenni a sok résztvevővel zajló, őszinte beszélgetés során.

Az utolsó délutáni programot Jimmy Wales hagyományos előadása zárta, melyben felelevenítette a Wikimédia-mozgalom elmúlt évének kiemelkedő eseményeit, ismertette érdekesebb statisztikáit, mérföldköveit, majd bejelentette a 2017-es év wikipédistáját, Felix Narteyt, aki az elmúlt években Ghánában és az egész afrikai kontinensen sokat tett a Wikipédia népszerűsítéséért, az afrikai közösségek építéséért, a helyi ismeretek rögzítéséért és az ottani lakosság oktatásáért, és aki nem tudott eljönni a Wikimániára, mert a kanadai hatóság nem engedte be az országba. (Ez egyben szimbolikus is az idei Wikimániára, mert az afrikai kontinensről és a legtöbb ázsiai országból a konferencián részt venni szándékozók vízumigényeit kevés kivétellel elutasították.) A záróünnepség végén szintén hagyományosan megköszöntük az idei Wikimánia szervezőnek munkáját, amit a jövő évi, 2018-as Wikimánia szervezőinek előadása zárta, mely Dél-Afrikában, Fokvárosban lesz. A program legvégén bepótoltuk/megismételtük az előző nap az időjárás szeszélye miatt kudarcba fulladt közös fotózást, majd hosszabb ideig különböző összetételű csoportok fotózkodtak és fotózták egymást.

A konferencia programja után az estét egy nagy, hajnalig tartó közös buliban töltöttük, ahol kifejezetten tetszett, hogy volt lehetőség a bulira/táncra, sportra (20 év kihagyás után több mint egy órát pingpongoztam), játékra (több csocsóasztallal), pihenésre kényelmes kanapékon, evés/ivásra és egy szabadtéri részen a nyugodt beszélgetésre is (jellemző módon az utóbbi volt a legnépszerűbb).

A konferencia után

A konferenciát követően, hétfő és csütörtök között a magyar delegáció tagjai (Dami, Tgr és én), az első felében Dimivel kiegészülve, tettünk egy közös körutazást Québec és Ontario tartományokban, ahol meglátogattuk Québec várost, Ottawát, Torontót, és tettünk egy villámlátogatást a Niagara-vízesésnél. Ezekről az élményekről azonban máskor, más formában mesélek majd Pénteken utaztam vissza Európába, ahova szombat délután érkeztem meg, majd nagyjából egy hét kellett, hogy visszaálljak a megszokott európai napi időbeosztásomra…

Feltöltött képek

Mások képei a Wikimedia Commonsban érhetőek el.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Feltöltött videók

Mások videói a Wikimedia Commonsban érhetőek el.