Szerkesztő:Rg~huwiki/piszkozat

Ezen összeállítás felhasználja és idézi "Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, I-XII. Pest, 1857-1868." művét. (Kb. 10-12 000 nemes család történetével, genealógiájával foglalkozik. Sok genealógiai tabellát és címert is közöl.)

Sréter család, (Szandai) Egyike azon előkelő nemes családoknak, melyek a bányavárosok régi meg telepedői közül emelkedtek ki. Idegen hangzású családnevük daczára, mely hajdan „Schrötter" éa „Schretter" alakban is íratott, meghonosodásuk legalább a XVI század első felére, a mohácsi időszak előtti időkre tehető. Ide mutat azon körülmény, mely szerint mint Besztercze sz. kir. város törzsökös lakói, még a, magyar nemesség nyerése előtt e városról, mint ősi fészkükről és ottani birtokos állapotuknál fogva „beszterczei Srét e r-eknek (Schretter de Novizolio) neveztettek. A XVI. század derekán a beszterczei Sréter családból három derék testvér vált ki, név szerint

I. Sréter János

a pozsonyi kir. kamaránál hivataloskodván, e pályán s egyéb alkalmakkal szerzett érdemeinél fogra maga és nevezett testvérei és utódaik részére Miksa királytól Bécsben 1669. évi mart 22-én kelt és „beszterczei" előnévvel megnemesitő cimeres levelet nyert, ') mely nemes levél 1670-ben remete sz. Pál ünnepe utáni 3-ik ferián Nyitra megye közgyűlésen kihirdettetett.

Sréter Gáspár és

Sréter Menyhért,

Sréter Gáspárnak és Menyhértnek utódaik közöl, kik azonban a XVII. század folytán mag nélkül kihaltak, ismeretes nevezetesebbek voltak :

Schretter Károly,

ki 1644. febr. 14-én Körmöczön született, és a protestáns családból vagy atyja, vagy ö a kath. vallásra térvén, Nagy -Szombatban a Jézustársaságába állott. Gtréczben a hittant hallgatta, azután Nagy-Szombatban és Bécsben hat évig a bölcsészetet tanította, majd Magy-Szombatban az egyházi jog tanára kílenc évig, végre a Győri és Lőcsei rendház Igazgatója volt *) Tudományos képzettségét és mély tanultságát igazolja jogtani munkája, mely „Concordia Juris Hutigarici cum Jura civiliet canomco ín tmiait testamentariie et ultimat voluntatis", czim alatt Nagyszombatban 4-rét 1698-ban kinyomatott. Ennek rokona.

Sréter Vilmos

1687-ben a pozsonyi és szepesi kamara tanácsosa volt

A két testvérnek Gáspárnak és Menyhértnek ága kihalván, a fő szerzőnek Jánosnak, kinek ága a prot. vallás híve maradt, utódai közül a XVII. század végén egy, mondhatni lángeszű, férfiú :

II. Sréter János

vált ki, aki a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa [1]

Sréter II. Jánosnak nejétöl Bezegh Évától, (ki 1 72ő-ben már Thassy Ferencz hitestársa volt,) következő gyermekei születtek : 1. A d á m, kiről alább, 2. lII. János, kiről alább, 3. és 4.

Sréter Imre

Sréter Éva

ikrek, szül. 1697. nov, 1-én. Imre korán elhalt;

Éva pedig felnevelkedvén, idővel férjhez ment Gosztonyi Jánoshoz, és ősanyja lőn a Gosztonyi család protestáns ágának. 5. György, kiről alább, és 6.

Mária,

ki l707. évben született, és valószínűleg korán elhalt.

A nevezett három fiú máig élő bárom ágnak terjesztője lett és águkról egyenként fogunk emlékezni.

Sréter I Ádám

(II. Jánosnak a tüzér dandárnoknak legidősb fia (született 1690. october 27-én. ') Derék atyja jeles neveltetéséről gondoskodván, őt testvérével Jánossal együtt külföldön iskoláztatta ; Ádám nevezetesen Berlinben tanult, és ott időzvén még a magyarországi harczok végén is, a porosz királyi gyalog őrségben hadnagy volt. E ranggal jött haza is a magas termetű, barna, 22 éves ifjú testvérével Jánossal együtt Drezdán, ") Prágán, ») keresztül 1713-ban, az atyja által gróf Pálfy János m. orsz. fŐkormányzótól eszközölt útlevél mellett *) Haza érkezvén, miután — úgy látszik — hivatalt nem vállalt, megnősült, feleségül vévén Trenosin megyéből a szedlicsnai Lipszky családból Lipszky Juliannát, kitől fia született Mihály, maga pedig- Ádám — úgy látszik — az 1755. évet sem érte el. Nevezett fia

Sréter I. Mihály

Nógrád vármegyénél hivatalos pályára adván magát, 1762-ben főpénztámok,utóbb, még 1788-ban is, tbiró volt Nejétől Bossányi Juliannátöl bárom gyermeke maradt : 1.

Sréter Éva

előbb nagypalugyai Plathy Imrének, utóbb ócsai Balogh Péternek felesége. 2.

Sréter II. Ádám

1792-ben Nógrád megye alzolgabirája, ki nőtlenül halt meg, és 3.

Sréter II. M i h á 1 y

1792-ben Nógrád megye első aljegyzői hivatalát TÍBelte. Ez 0si birtokai mellé az 1/6 részben öröklött T. Sz. Imrei pusztán még korszerű gazdálkodása által ottani birtokát mintegy 10 ezer holdnyi teljedelemre szaporította és gyermekeit kitünö vagyonosságra emelte. Nejétől losonczi Gryürky Klárától következő nyolcz gyermeke maradt ;'

a)

Sréter I. István

fiatal korában katona, mely pályától huszár hadnagyi randát elbúcsúzván , az 1848. előtti időkben megyei táblabiró volt. Nejétől kis-bózsvai Berhelyi Klementinától gyermekei

Sréter II.István

és

Sréter Klára

b)

Sréter Péter, meghalt 1824. körül magtalanul.

c)

Sréter III. Mihály fiatalkorában 1828. oct 8 átót 1834. július 18-ig

Nógrád megye alszolgabirája volt. Utóbb táblabiró. Gazdaságra ad- ván magát, sz. imrei jószágát kezeli. (Nőtlen.)

d)

Sréter Éva előbb Dnbraviczkyné Osgyánban, utóbb Szontagh Sámuelné.

e)

Sréter Miklós táblabiró, meghalt 1840. táján; neje Sréter Terézia (mh. 1833-ban) leányuk :

Teréz Voxith Horváth Tunásné.

f)

Petronella Losonczy Lászlóné.

g)

Klára Borbély Hiklósné Derzsen.

h)

Amália Fazekas Károlyné.

Sréter III. János

(II.Jánost(tüzérdandárnok fia) szül. 1693. év táján. Danzigból ment Wittebergába az egyetemre 1711-ben tanulása be- fejezésére. ') 1713-ban jött haza testvérbátyjával Ádámmal együtt, ÓB . Nógrád megyénél közpályára lépvén , 1725-ben szbiró , 1733-ban már másod alispán volt. ^) Kétszer nösdlt, első neje királyfalvi Ger- Iiard Anna vo]t,a második Moller Katalin. Az előbbitől születtek II. György, ki 1765. után magtalanul meghalt, I. Pál, és Joban- o a Földváry Oyörgyné ; a másodiktól született I. István, ki szintén utódok nélkül múlt ki. Ezek közül egyedül

Sréter I. P á l

ki 17őÖ-ben élt terjeazté ágazatát Feleségétől Radvánszky Erzsébettől négy gyermeke maradt, úgymint: 1. III. György, kir6l alább, 2. F e r e n c z , ki mag nékul múlt ki, 3. Katalin Sorodinyi Jánosné, és 4. D i é n e s, kinek nejétől Batta leánytól gyermeke nem maradt.

Sréter III.György

1809-ben a francziák elleni háborúban Nógrád megye felkelő seregében Örnagy volt, és 1812-ben a Ludovicea katonai nöreldére öt ezer ftot adott. ') Feleségétől Szent-Miklóssy Zsófiá- tól hat gyermeke maradt, úgymint a)

Antal, kinek gyermekei
Adalbert, és
Lídia Gyürkyné Becskén.

b)

István, kinek nejétől EorodJnyi Borbalátói gyermeke nem maradt

c)

IV. OyŐrgy magtalanul múlt ki,

d)

n. Pál, kinek nejétől Muzay Kríeztinától egy leánya és egy fia
G u s z t á V, (ügyvéd Pesten) maradtak,

e)

A 1 o y z Í a Orczy Istvánnak volt neje, és

f)

Viktória.

Ezen ágon III. György utódú a kath. vallásban neveltetvén, jelenleg Gusztáv e valláshoz tartozik.

Sréter I György (II. János dandárnok fia) született 1702-ben aprilis 17-én. A közügyekben csak mint megyei táblabíró vett részt.

Meghalt 1767. évi nov. Lén. Kétszer lépett házasságra, első neje : Görgey Johanna Mária Klára volt, ettől született leánya :

Mária Prónay Mihályné. Második neje ráhoi Jánoky Katalin volt, kitől maradtak

gyermekei : IV. János, kiről alább;

Erzsébet Sándor Károlyné,

meghalt 1803. mart. 8-án, és Zsuzsanna Sándor Pálné.

IV. János szintén megyei táblabiró volt. Meghalt 1796. octob.

2-án. Felesége egymás után három volt; az első assakürthi Ghyczy Julianna, kitől következő három gyermeke született :

1.

Karolina ozoróczi ée kohanóczi Ottlik Józse&é.

2.

V. János szül. 1776. kÖrül. Ifjú korában a Barco huszár ezredben cadet,az 1809. évi nemesi insnrrecüobaD kapitány, meghalt 1835-ben. Nejétől sédení Ambrózy Klárától maradtak gyermekei : 1.
Eduárd volt m. kir. testőr, kinek nejétől Scheneríng Máriától leánya
Klára Boltízár Pálné, — és 2.
Anna Madorassy Miksáné Guszonán.

3.

Konstanczía előbb slavniczai Sándor Lászlóné, ettől elválva Hüttl Fidél katona tiszthez ment férjhez, meghalt 1810. körűi.

IV. Jánosnak második nejétől budaméri Ujházy Erzsébettől fia

4. József szül. 1781. octob. 26-án. Nógrád megyének egyik előkelő táblabirája, tudományos miveltségU jeles férfiú ; ki hites társától Godztonyi AntoníAtót (mfaalt 1840.) megyéje egyik legkitűnöbl) férfiát VI. J á n o s t nemzette és nevehe. Meghalt 1860. sept. 27-én.

Nevesett nejétől meglett kort ért négy gyermeke következő : a)

VI. János (Imre) azül. 1806. jan. 12-én. Jelesül elvégezvén iskolai pályáját,

és 1826-ban kitttnS flgyvédi vizsgálatot tévén, Nógrád megyénél mint tiset. aljegyző kezdé meg hivatalos pályáját; és azon fáradhatlan szorgalma és beható éles tehetségének eokszerU jeleit adta. 1832-ben másod al-, 1836-ban elaít al-jegyz8nekf8-jegyzői ranggal, ISSS-ban pedig valóságos főjegyzőnek, 1839-ben a legátatánosabb elismerés mellett másodalíspának választatott Azonban alispán társának hosszas betegsége alatt és 1841-ben be is következett halála után a megye kormányzatát teljesen ő vitte; és túlzás nélkül mondhatni, első hivatalos belépésétől idejét a tehetségét a megye dolgainak szentelve , mint kezdő jegyző a legfárasztóbb, tíz év óta elmaradt tisztviselői jelentésekről és teendőkről a megyei jegyzökönyvekből kimutatást készített. 1831-ben részt vett az országgyűlési munkálatok szerkesztésében. A nógrádi nemzeti intézetnek 8 éven át munkás titoknoka volt És ő kezdte meg első az országban mint iűispáo a megye egész évi beligazgatásáról , és legelőször is 1823-tól kezdve adott ily jelentést, mely ki is nyomatott. Műveltsége és képzettedé, mely a jogi és a politikai tudományokban alapos és teljes volt, kiterjedt a művészetekre és nyelvekre is, tudott gui- tározni, zongorázni, a magyar, latin és német nyelves kiv(U kitűnŐleg francziáúl , olaszul , sőt spanyolul és angolul is folyvást beszélni, és Sheridan, Byron, Shakespeare, Mirabeau, Cervantes, Tasso, Goldoni s többek munkáiból sokat fordított. Mit lehetett vala még utóbb tőle remélni, mutatja jeles publicistát dolgozata, mely halála után, „Vbsza- emlékezések" czim alatt jelent meg. De a folytonos monka korán sírba dönté a páratlan tiazta jellemű, lángeszű és nőtlen férfiút 1842. mart 27-én kora 33. évében , azon alapos és biztos reménynyel együtt, mely benne egy ritka nagy ember és hazafi elveszének megsiratására jogosított — b)

Horácz szül. 1814-ben april 24-én, megyéjének

szintén egyik jeles műveltségi! volt táblabírája ; kinek nejétől ebeczki Tihanyillonától egy fia és négy leánya él :1.

Alfréd, (szül. 1845. febr.1.) 2.
M a l v i n a b. Podmaniczky ifj. Lászlóné. 3.
M e t e 1 1 a,

4.

Natália

5.

Camilla

c)

Teréz Sréter Hiklósné,

és d)

Aglája Révay Károlyné.

Révay A14. [2m.] Gáspár, +after 1630; m.Erzsébet Tribelly
   * B1. György; m.Jusztina Berényi de Karancs-Berény
         o C1. Pál
         o C2. János, fl 1678-1683; m.Magdolna Ordódy
               + D1. Jakab, *1690, +1767
                     # E1. Miklós
                           * F1. Miklós
         o C3. Erzsébet; m.1673 István Sándor de Szlavnicza et Kisztricza
         o C4. Zsigmond; m.Zsuzsanna Mednyánszky
               + D1. Péter; m.Zsuzsanna Beniczky
                     # E1. Péter; m.Krisztina Beniczky
                           * F1. Dénes, +Trebosztó 1837; 1m: Anna Justh de Neczpál; 2m: Anna Raksányi
                                 o G1. Jozefa; m.György Lehoczky
                                       + H1. Berta Lehoczky; m.Ferdinánd Révay de Trebosztó (*1825)
                                 o G2. Károly, +Trebosztó 1863; m.Aglája Sréter
                                       + H1. Matild, *Trebosztó 28.2.1846; m.Trebosztó 1.5.1865 Ádám Pongrácz de Szentmiklós et Óvár (*Losonc 24.12.1836, +Losonc 29.9.1871)
                                       + H2. Ilona; m.László Hajós

IV. Jánosnak harmadik feleségétől kubinyi és bertelenfalvi Knbinyi Rozáliától, fija

5.

László szül. 1784. oct. havában. Nógrád megyénél hivatalos pályára lépve, már 1809'beii ennek ftt Bzolgabirájivá választatott, és e tisztet dicsérettel húsizú idüo át viselte 1828-ig, egyszersmind

a nógrádi evang. föesperességnek ie föfelíigyelílje volt. Meghalt 1863. évi martfasban. Nejétől Beniczky Évától, ki l813. dec, Sl-én halt meg, •következő hat gyermeke maradt :

a)

II Miklós, ífjú korában 1828-tól — 1832-ig Nógrád megyének tiszti aliigyésze.

b)

Franciska Mocsáry Imrének volt hitvese.

c)

László Nógrád megyének 1842-től 1 föbiztoaa^ 1846-tól

másod alispánja, és 1848-ban országgyűlési képviseltje ; az ellenzéki pártnak szilárd elvtí hivc volt, és ld49-bea Debreczenben is vé^g kS- vetkezetes kitartással képviselő maradt. Nejétől Hanzély Apollóniától fia

Ferencz szül. 1S48. aug. hóban.

d)

Rozália mikófalvi Bekény János neje.

e)

Kálmán 1836 — 3d-ig Nógrád megyének volt rendszerinti esküdtje,

f)

Sréter Lajos

1848-ban a 12. számú Nádor huszár ezredben cs. kir. kapitány ; a forradalom kezdetén Lengyel országból, hol ezrede fe- küdt , Dessewffy Dénes hiidnagyával együtt századát a magyar kor- mány szolgálatára haza vezette, és a forradomban mint ezredes szolgált 1849. elején Windscbachtnál karján erősen megsebesülve a forradalom végén folytonosan üldöztetve, csonka karral Belgiumba menekült.

A 23.(Ceccopierei) sorgyalogezred

Bővebben: Frangepán-csapat

Magyarországon állomásozott és kifejezetten elenséges volt a honvédekkel, 1848. június 11-én össze is tűztek. Októberben Bécsbe rendelték az ezredet, de a forradalmi érzelmű altisztjeiknek köszönhetően 600 fő dezertált a magyarokhoz. Nagy részükből szerveződött a Frangepán-csapat, amely korábban Sréter Lajos mozgó hadseregéhez beosztott csapat volt, a nagyszombati ütközetben jelentős veszteséget szenvedett, a lipótvári várba az időközben parancsnokká kinevezett Gustavo Massoneri százados vezetésével mintegy négyszázötven fő tudott eljutni, ahol 1849. február 3-án, a vár sikeres császári ostroma után fogságba estek.

---

Sréter István (Cserhátsurány, 1867. november 10. – Budapest, 1942. szeptember 2 I) magyar altábornagy, honvédelmi miniszter.

szandai Sréter Janka Földváry György férje,

Földváry Ferenc királyi táblai bíró, költő édesanyja

Sréter György

Csehberek (Azelőtt Cseh-Brézó.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 163, lakosaié 1392 a kik 143 magyar és 81 német kivételével tótok és katholikus s evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távíró- és vasúti állomása Csehberek és Zlatnó. Eredetileg a Záh nemzetség birtoka volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Sréter György árvái, továbbá a Huszár örökösök, Szent-Ivány Mihály, Szent-Ivány János és Szent-Ivány Farkas voltak a helység földesurai, ez utóbbiak egész a XIX. század első feléig. Jelenleg Novek Béla üveggyárosnak van itt a legnagyobb birtoka.

Sréter Mihályné (Gyürky Klára)

Birtokrésze volt Egerlövőn (község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében)

A Sréter család címerében Nagy Iván közlésében "természetes tengelicz (carduelis seu achantis avicula)" van (X. 353. l.). A rigó a heraldikában kisméretű énekesmadár. Ha a címerleírásban nincs külön meghatározva, a magyar címertan minden kis énekesmadár-ábrázolást rigónak tekint.

Települések[szerkesztés]

Nagykürtös (Sréter Mihály, 1770)
Surány
Szandaváralja
Egerlövő (Sréter Mihályné (Gyürky Klára))
Csehberek (Azelőtt Cseh-Brézó.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 163, lakosaié 1392 a kik 143 magyar és 81 német kivételével tótok és katholikus s evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távíró- és vasúti állomása Csehberek és Zlatnó. Eredetileg a Záh nemzetség birtoka volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Sréter György árvái, továbbá a Huszár örökösök, Szent-Ivány Mihály, Szent-Ivány János és Szent-Ivány Farkas voltak a helység földesurai, ez utóbbiak egész a XIX. század első feléig. Jelenleg Novek Béla üveggyárosnak van itt a legnagyobb birtoka.

Források[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon

Nagy Iván (történész): Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. Pest 1857-1868

Magyarország családai CD-ROM, Megjelent: 1999. december ISBN 963-85923-9-7

[[kategória:Genealógia]] [[kategória:Magyar történelmi családok]] [[kategória:Történelmi családok]]