Szerkesztő:Kreamar/Hitelrontás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hitelrontás vétségét a becsület védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikk 24. § vezette be Magyarországon. [1]

Ezek szerint

„Vétséget követ el, aki akár valótlan tény állításával vagy hiresztelésével, akár pedig valamely tényre közvetlenül utaló valótlan kifejezés használatával valakinek hitelét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti.

Ez a rendelkezés felkérés alapján bizalmasan adott, az üzleti forgalomban szokásos tudósításra csak akkor vonatkozik, ha ezt az arra felkért jobb tudomása ellenére adta.[2]

A hitekrontás mint tisztességtelen versenycselekmény[szerkesztés]

Az 1923. évi V. törvénycikk 3. pontja hírnévrontás és hitelrontás cím alatt úgy rendelkezik, hogy

  • verseny céljára
  • nem szabad oly valótlan tényt állítani vagy híresztelni,
  • valamely tényre közvetlenül utaló oly valótlan kifejezést használni,
  • vagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elkövetni,
  • amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti.[3]

A hitelrontás a tisztességtelen verseny körébe tartozó cselekedet. A versenytörvény (1923:V. tc. 13. §.) szerint a versenytárs üzletével, foglalkozásával kapcsolatban nem szabad olyasmit állítani, ami, ha nem is érinti közvetlenül az illető személy becsületét, általában az üzleti forgalomban elfoglalt pozícióját aláássa. Mihelyt a híresztelés alkalmas arra, hogy a versenytárs vagyoni teljesítő képességébe vetett bizalmat megingassa, átlépte a tisztesség és az üzleti jóhiszeműség korlátáit. Az 1933:XVII.tc. 20. §-a szerint a hírnévrontó vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő.[4]

[5]

Az 1970-es években[szerkesztés]

„A hírnév- és hitelrontás (13. §) a versenyvállalat hitelét, vagy jóhírnevét veszélyeztető, vagy hitelképességét csökkentő cselekményekben nyilvánul meg. Ilyenek: verseny céljára olyan valótlan tény állítása, vagy híresztelése, valamely tényre közvetlenül utaló valótlan kifejezés használata, vagy az üzleti tisztességbe ütköző más olyan cselekmény elkövetése, amely a fenti eredménnyel jár. [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Rágalmazás

További információk[szerkesztés]

  • 1914. évi XLI. törvénycikk indokolása a becsület védelméről
  • 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
  • Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. t.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
  • Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 3. szám) Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása