Szerkesztő:KevinHTwelve/kenyszerszinglik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kényszerszinglik
RendezőSkrabski Fruzsina, Kopp Krisztina
ProducerSkrabski Fruzsina
ForgatókönyvíróBorsody István
NarrátorLengyel Tamás
OperatőrKiss Sándor
VágóKiss Sándor
GyártásvezetőJanovics Zoltán
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Játékidő52
Forgalmazás
Bemutató2014. szeptember 17.
További információk
SablonWikidataSegítség

A Kényszerszinglik egy 2014-ben bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm, amely arra tesz kísérletet, hogy felfedje a magyar népesség csökkenésének okait, mert az súlyos gazdasági és szociális problémát jelent az országnak. A filmben hat fiatal, három lány és három fiú vállalkozik arra, hogy megmutassa önmagát, ismerkedési szokásaikat és párkeresési próbálkozásaikat. A filmet Skrabski Fruzsina és Kopp Krisztina rendezték, a producer pedig Skrabski Fruzsina volt.[1] A hivatalos bemutatót 2014. szeptember 17-én tartották a Kino Caféban. A filmet számos magyar televíziós csatorna, többek között az Hír TV, TV2, M1 is műsorára tűzte.[2]

Tudományos háttér[szerkesztés]

Társadalmi értelemben a populáció; egy adott egységen belül (város, régió, ország, földrész stb.) élő emberek összessége.

Mivel ilyen számba vett népesség nemcsak a helyben élésnek – hanem például egy bizonyos minta tagságát alkotó egyedek – viszonyában is létezik, gyakran a populációt használják helyette (l. például növénypopuláció).

Az emberi népesség megszámlálásával, méretével (növekedésével, fogyásával), összetételével és mozgásával a demográfia vagy népességtudomány foglalkozik. Más szempontból vizsgálja az emberi populációkat a szociológia, a közgazdaságtan és a gazdaságföldrajz.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal foglalkozik a népszámlálás (census) lebonyolításával és az adatok feldolgozásával. A népszámlálásra háztartásonként, több év után kerül sor, közben reprezentatív mintavétel alapján vizsgálják a változásokat.

A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 737 000 fő. (2011 áprilisában az ország becsült népessége 9 971 000 fő volt.)[3] Az 1988 és 2009 közti időszakban 363 504 fő volt az ország vándorlási nyeresége, így az azóta bevándorolt, főként határon túli magyarok nélkül a csökkenés meghaladná az 1 000 000 főt.[4][5][6][7]

Térségi összehasonlítás[szerkesztés]

„A hazánkban az évtizedek alatt kialakult demográfiai helyzet sok vonatkozásban rokon a fejlett európai országokban megfigyelhető népesedési jelenségekkel, de néhány jellemzője természetszerűleg a kelet-, közép-európai mutatókhoz áll közelebb” – írta 2006-os első összefoglaló jelentésében a KSH.

A magyar élveszületési arány (2009-ben ezer lakosra 9,51) megközelíti az Európai Unió átlagát (9,9), és a környezetünkhöz képest is közepes (például Lengyelország 10,04, Csehország 8,83, Szlovénia 8,97), a halálozási ráta (12,94 ezrelék) azonban Bulgária és Lettország után a harmadik legmagasabb Kelet-Közép-Európában.

A magyar természetes fogyás (-0,25%) ugyancsak magas a térségben, csak Bulgária (-0,81%), Lettország (-0,63%) és Litvánia (-0,28%) adatánál alacsonyabb. (2008-ban a térségben csak Szlovákiában volt természetes népességnövekedés tapasztalható, 0,14%)

Társadalmi folyamatok[szerkesztés]

A születésszám alacsony szinten való állandósulásában jelentős szerepe van a későbbi önállósulásnak, az együttélési formák megváltozásának (az élettársi kapcsolatok és a "szingliség" elterjedése), a tanulási idő meghosszabbodásának és ezekkel összefüggésben a szülések időbeli kitolódásának. A huszonévesek körében folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv; 2009-ben már nem csak a 20-24 éves nők, hanem a 25-29 évesek szülési gyakorisága is jelentős mértékben csökkent és a 30-34 évesek termékenységének az elmúlt évekre jellemző enyhe növekedése is megállt, a 35-39 évesek továbbra is egyre gyakrabban szülnek a korábbi évekhez képest. 2009-ben a gyermekek 40,8%-a házasságon kívül született, ami az eddigi legmagasabb arány. A teljes termékenységi arányszám csökkent az előző évhez képest; 2008-ban az átlagos gyermekszám 1,35 volt, 2009-ben 1,33, ami messze elmarad a népesség középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szinttől.[8]

Stáblista[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Szakértők[szerkesztés]

  • Ötvös Ágnes
  • Gundel Takács Gábor
  • Székely András
  • Dr. Almási Kitti[9]

Stáb[szerkesztés]

Sajtótükör[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. (2014. május 19.) „Kényszerszinglik” (magyar nyelven).  
  2. a b Magyar Média Mecenatúra • Kényszerszinglik. mecenatura.mediatanacs.hu. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  3. Népesség, népmozgalom (KSH)
  4. L. Rédei Mária: Demográfia, p. 75
  5. Vándorlási különbözet (KSH)
  6. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Statisztikák 2008-2009[halott link]
  7. Vándorlási egyenleg korrekciókkal (1998-2009), KSH. (Hozzáférés: 2010. március 26.)[halott link]
  8. KSH Statisztikai tükör. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  9. a b Kényszerszinglik”.