Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Hey-ho/Skf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hey-ho/Skf
ProfitNövekedés Sablon:SEK (2021)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Az AB SKF (svédül: Svenska Kullagerfabriken ; "Svéd Golyóscsapágygyár ") egy svéd csapágy- és tömítésgyártó vállalat, amelyet 1907-ben alapítottak Göteborgban, Svédországban . A cég csapágyakat, tömítéseket, kenő- és kenőrendszereket, karbantartási termékeket, mechatronikai termékeket, erőátviteli termékeket, állapotfigyelő rendszereket és kapcsolódó szolgáltatásokat gyárt és szállít partnerei részére világszerte. [2] Svédország és Európa egyik legnagyobb és leginnovatívabb vállalata.

Az SKF ma a világ legnagyobb és leginnovatívabb csapágygyártó vállalata, [3] amely 108 gyártóegységében 44 000 embert foglalkoztat világszerte. Az iparág legnagyobb ipari forgalmazói hálózatával rendelkezik, több, mint 17 000 forgalmazói hellyel, 130 országban. Az SKF közel egy évszázad alatt Svédország egyik legnagyobb vállalatává, és a világ legnagyobb állami vállalatainak egyikévé vált. [4]

Történelem[szerkesztés]

Az SKF iroda Montrealban, Quebecben, Kanadában, 1940-ben

Az SKF fejlesztése nemcsak a svéd, de a globális gépipar fejlődésének jelentős állomását képezi. Az AB SKF-et 1907-ben alapították Göteborgban Axel Carlander és Knut Johansson Mark társtulajdonosok és igazgatósági tagok irányítása mellett, miután a svéd Sven Wingquist mérnök feltalálta a golyóscsapágy prototípusát. Sven Wingquist a Gamlestadens Fabriker AB üzemeltetési mérnöke volt, majd később az SKF vezérigazgatójává és műszaki igazgatójává nevezték ki. Axel Carlander iparos volt az SKF igazgatótanácsának első elnöke 1907 és 1937 között, amely idő alatt sikeres ipari és vállalati vezetői stratégiákat valósított meg az SKF beindítása és növekedése, valamint gyárainak Svédországon kívüli létrehozása érdekében. Az irányítása alatti csaknem 30 évben olyan vállalatirányítási stratégiákat fogalmazott meg, melyek egy része ma is az SKF működésének szerves részét képezi.

Történelmileg megállapítható, hogy a gépipari fejlődése és az innovatív műszaki modellek elterjedése mérnöki, mind az ipari vezetői ismereteket igényel, melyet oktatási, kutatási és szakmai tapasztalataik alapján tudnak ezen vezetők gyakorolni. Ebben az összefüggésben az SKF beindítása és növekedése Sven Wingquist mérnöki tapasztalatának és találmányainak, valamint Axel Carlander ipari vezetői tapasztalatának és stratégiáinak köszönhetően vált lehetővé és páratlanul sikeressé.

1906-ban Sven Wingquist szabadalmaztatta az önbeálló golyóscsapágyakat, 1907-ben pedig a többsoros önszabályozó radiális golyóscsapágyat. Sven Wingquist 1894-ben végzett az Orebro Műszaki Iskolában, majd mérnökként kezdett dolgozni a svéd textilgyárakban: 1896-tól 1899-ig a Jonsereds Fabriker-ben, 1899-től pedig a Gamlestadens Fabriker AD-ben. Ez utóbbi vállalatnál javításáért és karbantartásáért felelős üzemeltetési mérnökként dolgozott, miközben kereste a lehetőségeket az akkoriban használt golyóscsapágyak hatékonyságának és tartósságának növelésére. Emiatt keltette fel érdekelődését Richard Stribeck professzor, a németországi Drezdai Technológiai Intézet tagjnának 1902-es összehasonlító tanulmánya a golyós- és siklócsapágyakról, amely találmányának alapját is képezte. Sven Wingquist találta fel a kombinált önbeálló gömbgolyós csapágy első konstrukcióját. Ez volt a legelső golyóscsapágy-konstrukció forradalmi frissítése, amelyet Philip Vaughan brit vasgyároa talált fel és szabadalmaztatott még 1794-ben. Szintén átalakításra került az első önbeálló gömbsiklócsapágy is, amelyet James Nasmyth skót mérnök talált fel 1840 körül.

1917–1919-ben Arvid Palmgren, aki kutatómérnökként dolgozott az SKF-nél, feltalálta és szabadalmaztatta a kétsoros önbeálló görgőscsapágy (gömbgörgős csapágy) első konstrukcióját, amelynek gyártása a mai napig tart. Arvid Palmgren 1916-ban szerzett építőmérnöki diplomát a stockholmi KTH Királyi Műszaki Intézetben, majd 1930-ban a műszaki doktori fokozatot a golyóscsapágyak teherbírásáról szóló értekezésével. Munkásságával nagyban hozzájárult a csapágyakról szerzett mai ismereteink alkalmazásához és összegzéséhez.

Az SKF elismerésre méltó növekedése nemcsak a műszaki találmányok, hanem az alkalmazott ipari és vállalati irányítási stratégiák okán valósulhatott meg. Axel Carlander, az SKF társalapítója a már működő Gamlestadens Fabriker AB társtulajdonosaként és igazgatótanácsának tagjaként is működött, amely megismert vállalati politika komoly előismereteket biztosított az új csapágymodellek kísérletezéséhez és az SKF vállalat indulásához. Ő volt az SKF igazgatóságának első elnöke, aki ezen tapasztalatai alapján az első 30 év során sikeres vezetői stratégiákat alkalmazott a cégindításban és annak fejlesztésében. 1886-ban szerzett diplomát a Göteborgi Kereskedelmi Intézetben, második generációs iparos, aki végzettséggel és jelentős vezetői tapasztalattal rendelkezik a közgazdasági, kereskedelmi és ipari területen. Első ipari és vállalati ismereteit Göteborgi vezető vállalatok társalapítójaként és igazgatótanácsának elnökeként, a Johansson & Carlander és a Gamlestadens Fabriker AB kereskedelmi és textilipari vállalat társtulajdonosaként és igazgatósági tagjaként dolgozta ki. További pozíciói: az SKF társalapítója és igazgatótanácsának első elnökei (1907-től); a Swedish American Mexico Line „röviden: SAML” (1911– ) és a Swedish American Line „ röviden: SAL” (1914– ) hajótársaságok társalapítója és első elnöke; az AB Volvo igazgatósági tagja (1917– ); a városi tanács elnöke (1923– ); A Carlanderska Kórház társalapítója, kiemelt adományozója és első vezetője (1927– ), valamint elnökségi és igazgatósági tagja más vállalatoknak, bankoknak, egyesületeknek, alapítványoknak, amelyek az üzleti élet és a társadalom javát szolgálták. Az SKF az első 30 év során sikeres ipari és vállalati vezetői stratégiáinak köszönhetően nőtt globális vállalattá az induláshoz és a növekedéshez – például 1930-ban a vállalatnak 12 gyára volt 21 000 alkalmazottal, kétharmada Svédországon kívül.

Axel Carlander iparos, az SKF társalapítója
Sven Wingqvist mérnök, az SKF társalapítója

Az SKF fő vállalati stratégiája elsősorban mindig is a csapágy gyártására és a gyártó kapacitások növelését és fejlesztését célzó technológiák kialakítására, valamint fejlesztésére és karbantartására irányult. Kivételként 1917-ben megalakult az AB Volvo az SKF keretében, majd 1926-ban Assar Gabrielsson, Bjorn Prytz és Gustaf Larson mérnöki projektként megalapította a Volvo autóipari leányvállalatot, amely 1935-ben független cégként vált szét. Ezzel az innovatív startup projekttel az SKF ismét hozzájárult a svéd és a globális gépipar fejlődéséhez.

Az SKF Group napjainkban is globális vezető szerepet tölt be az egyre fejlettebb csapágy-termékek gyártásában és karbantartásában, amely Sven Wingquist első találmányaiból fejlődött ki.

A találmány

Sven Wingqvist, a Gamlestadens Fabriker javításokért és karbantartásokért felelős harmincéves üzemmérnöke, elégedetlen volt az akkor használatban lévő golyóscsapágyak tartósságával és teljesítményével. 1907 tavaszán a Wingquist áttörést mutatott be: egy kétsoros önbeálló golyóscsapágyat a külső gyűrűben egy gömb alakú futópályával, amelyen mindkét golyósor osztozik. Ez lehetővé tette, hogy a belső gyűrű szabadon illeszkedjen a külső gyűrűhöz, anélkül, hogy negatív hatással lenne a csapágy működésére. Az új csapágy megoldotta a tengelyek eltolódásával járó problémát, és így megszűnt a gyakori gyártási leállás, üzemszünet.

1907. február 16-án a Wingqvist beadta a 25406. számú svéd szabadalmi bejelentést, amely egy többsoros önbeálló radiális golyóscsapágy struktúrájának védelem alá vételét kérte . A szabadalmat június 6-án adták át Svédországban és további 10 másik országban. Az új golyóscsapágy kezdettől fogva sikeres volt. Három évvel az SKF megalapítása után a vállalatnak már 325 állandó alkalmazottja, és egy leányvállalata volt az Egyesült Királyságban . A növekvő igényekre tekintettel később több országban is létrejöttek SKF gyárak.

1912-re az SKF már 32 országban képviseltette magát, 1930-ra pedig több mint 21 000 alkalmazottat foglalkoztattak világszerte 12 gyártóüzemben, közöttük a legnagyobb Philadelphiában, az Egyesült Államokban jött létre.

Az SKF 1923 - ban kezdte meg tevékenységét Indiában. Az első műveletek az autóipari csapágyak importálását és a piaci igények kiszolgálását jelentették. Az SKF India Ltd.-t 1961-ben alapították az AB SKF, az Associated Bearing Co. Ltd. és az Investment Corp. of India Ltd. együttműködése nyomán. 1963-ban az SKF felállította első csapágygyárát Pune -ban, Maharashtra államban. [5]


Nemzetközi üzleti tevékenységének kiterjesztése érdekében az SKF 1966-ban úgy döntött, hogy globális üzletmenetében az angol nyelvet alkalmazza. A vezető tisztviselők, bár többnyire még svédek, valamennyien angolul kommunikálnak a világ számos pontján lévő leányvállalatok, üzemek irányítóival, és minden fontosabb belső dokumentumban az angol nyelv használatára kerül sor. Az 1970-es években az SKF hatalmas termelésracionalizálási programba kezdett Európában, amelynek célja az volt, hogy a gyárak éjszakai műszakjait gyakorlatilag humánerőforrás nélkül működtessék. A termelékenység növelése és a termékminőség megőrzése érdekében a csapágygyűrűk folyamatos, automatikus áramlásszerű továbbítására volt szükség, ezért az SKF kifejlesztette a multiflex műanyag láncos szállítószalag rendszert az üzleti igények kielégítésére. Az SKF 1997-ben külön vállalatként értékesítette a FlexLink-et.

A mai üzlet[szerkesztés]

Az SKF épülete Schweinfurtban, Németországban (2012).
SKF önbeálló golyóscsapágy
Régi SKF épületek Göteborgban.
  • Csapágyak és csapágyegységek
  • Mechatronika
  • Kenőrendszerek
  • Ipari szolgáltatások
  • Tömítések és gyűrűk

Az SKF csoport jelenleg körülbelül 150 vállalatból áll szinte minden földrészen, köztük az egyik legnagyobb az amerikai Chicago Rawhide tömítésgyártó cég . Az SKF cég központja alapítása óta Göteborgban található, emellett külön amerikai, európai és ázsiai központok is működnek ma már. A közelmúltban felvásárolta az Economost, amely egy ausztriai székhelyű Salzer Holding tömítésgyártó cég, valamint a Jaeger Industrial és az ABBA, a lineáris hajtóművek tajvani gyártója. A cég ügyfelei közé tartozik a General Electric, a Rolls-Royce plc és a Pratt & Whitney . A Forma-1 -es versenyeken a Ferrari versenyjárművekhez szállít csapágyakat, [6] és az F1 egyik kiemelt szponzora is. Ezután az SKF 2012 óta a Team Penske csapat szponzora lett a NASCAR Cup sorozatban, majd 2017-ben az SKF Brad Keselowski szponzora lett a 2. Ford Fusion és a 22. Ford Mustang szponzoraként az Xfinity sorozatban . Korábban a Richard Childress Racing és a Roush szponzora volt. A Fenway Racing, az SKF 2015 óta a Ducati Corse szponzora a MotoGP -ben. 2011-re az SKF ipari piac, regionális értékesítés és szolgáltatás az SKF teljes értékesítésének mintegy 40%-át tette ki a globális partnerhálózata segítségével. [7]


Üzleti kiválóság[szerkesztés]

Az SKF göteborgi főirodája 2020 augusztusa óta működik.

Az SKF saját üzleti kiválósági programot futtat az üzleti folyamatok folyamatos fejlesztésére (Kaizen) a vállalat minden részében. A program olyan korábbi kezdeményezéseken alapul, mint a TQM, és integrálja a lean menedzsmentbe a Six Sigma statisztikai módszereit és a kapcsolódó projektmenedzsmentet . [8] Ennek az SKF-programnak számos eleme az üzleti kiválóság tényleges EFQM modelljének integrált megközelítésére emlékeztet. A Csoport rendelkezik az ISO 14001 (környezetirányítási rendszer), az ISO 50001 (energiagazdálkodás) és az OHSAS 18001 (egészségügyi és biztonsági) szabványok szerinti globális tanúsítvánnyal. Működése ISO 9001 vagy a vonatkozó ügyfélipari szabványok szerint is tanúsított, pl ISO/TS 16949 (autóipar), AS9100 (repülés) vagy IRIS (vasúti) minőségirányítási rendszerekhez.

Lásd még[szerkesztés]

  • A svéd cégek listája
  • Timken Görgőscsapágy Társaság

Cégtörténeti referenciák[szerkesztés]

  • Fritz, Martin és Karlsson, Birgit (2006). SKF: Globális történet, 1907-2007 .ISBN 978-91-7736-576-1
  • Steckzén, Birger (1957). SKF: Egy svéd exportipar története, 1907-1957 . (in Swedish)
  • Tugendhat, Christopher. The Multinationals (1973) 146–152. o., angol nyelven.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) AR2021 nevű lábjegyzeteknek
  2. ↑ Annual Report 2016 pp. 9, 16, 55, 66, 68, 102. SKF. [2022. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ SKF Csapágy. SKF csapágy. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  4. ↑ SKF Group on the Forbes Global 2000 List. Forbes.com. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  5. ↑ Mishra: SKF csapágyak és ipari megoldások - Magyarország. SKF, 2014. november 11. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  6. ↑ Demand Forecasting - Forecasting, Demand Forecasting & Planning, S&OP, CPFR - Manufacturing & Logistics IT Magazine. SKF.com. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  7. ↑ „SKF Partnerhálózat”, PR Newswire (via Yahoo News), 2013. október 3.. [2013. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. ↑ SKF Hungary - Business Excellence in SKF. sandholm.se. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 18.)

    (Presented by Tom Johnstone during the Lean & Six Sigma 2011 conference in Stockholm)

Külső linkek[szerkesztés]

[[Kategória:Csapágy]] [[Kategória:SKF]] [[Kategória:Csapágy gyártás]] [[Kategória:Alkatrész]] [[Kategória:Ipar]] [[Kategória:Mezőgazdaság]] [[Kategória:Mezőgazdasági gépek]] [[Kategória:Ipari technológia]] [[Kategória:Ipari informatika]] [[Kategória:Svéd]] [[Kategória:Magyarország]] [[Kategória:Gördülő csapágy]] [[Kategória:Golyóscsapágy]] [[Kategória:Vállalat]] [[Kategória:Technológia]] [[Kategória:Kenőanyag]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Hey-ho/Skf&oldid=25540180”