Szerkesztő:Godson/Pattantyús-Ábrahám Géza
Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Kossuth dijas mérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
| „ | A mérnöki hivatás felelõsségteljes gyakorlásához az alapos szaktudáson felül széles látókörre, erkölcsi érzékkel párosult jellemerõre és felelõsségtudásra van szükség. | ” |
| – Pattantyús-Ábrahám Géza | ||
Élete[szerkesztés]
Budapesten érettségizett a katolikus főgimnáziumban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a József Műegyetemen (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelődje). Ezután Zipernowsky Károly professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre.
1910-ben tanulmányutat tett Európában és az Egyesült Államokban, hazatérte után folyamatosan oktatott a József Mûegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. Az egyetemi hallgatók szerették. Itt ragadt rá a „Patyi bácsi” elnevezés, és itt készült róla az ismert karikatúra. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének nevezték el.
A „Pattantyús-iskola” megteremtője[szerkesztés]
Pattantyús-Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a „Pattantyús-iskola” megteremtője volt, az egyetemi hallgatók szeretett „Patyi bácsija”. A műegyetem ifjúságát 50 esztendőn át tanította hűségesen. Számos szakkönyvet és tankönyvet írt. Legjelentősebb a Gépek üzemtana, amely tizennégy kiadást ért meg, összesen hatvanezres példányszámmal. Gépészeti Zsebkönyve a Mérnöki Egylet aranyérmét kapta. Több szakmai folyóirat és más kiadvány szerkesztését végezte. Nevéhez fűződik a Pattantyús kézikönyv sorozat megindítása is. Oktatóként a legjobb ipari szakemberek bevonásával tartotta foglalkozásait. Módszerei sikerét mutatja, hogy tizenkét egyetemi tanár került ki diákjai közül.
Tudományos munkája[szerkesztés]
Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A mûszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia kétszeres (1945 és 1953) levelezõ tagja volt. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik. 1952-ben Kossuth díjjal ismerték el munkásságát.