Szentmiklóssy Margit

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Szentmiklóssy Margit
Született1942 (82 éves)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapszichiáter
Sablon • Wikidata • Segítség
Dr. Szentmiklóssy Margit – tanító, gyógypedagógus, logopédus tanár, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, szakpszichoterapeuta

Szentmiklóssy Margit Kecskeméten született, jelenleg Budapesten él. Tanító, gyógypedagógus, logopédus tanár, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, szakpszichoterapeuta. Summa cum laude pszichológusdoktor. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Logopédiai Intézet logopédus, pszichológus, pszichoterapeuta főiskolai gyakorlatvezető tanára 1968-2003 között. A pedagógia, logopédia, klinikai szakpszichológia, neuropszichológia és a pszichoterápia munkaköre integrálásának úttörő művelője. 2003-tól a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány klinikai szakpszichoterapeuta munkatársa.

Érdeklődési, kutatási területe[szerkesztés]

Bio-pszicho-szociális [1] szemléleten alapuló személyközpontú, megoldásközpontú integratív szakpszichoterápia kialakítása és gyakorlati alkalmazása a kommunikáció, beszéd, nyelv, magatartás, tanulás és személyiségében problémás személyek gyógyulására. Boldogabb, teljesebb életvezetés tanulása a mindennapi logopédiai és pszichológiai tanári és terápiás gyakorlati munkában.

Életpályája[szerkesztés]

Általános iskoláit I. osztálytól VIII. osztályig kitűnő eredménnyel végezte Hernádon, Kecskeméten, Pomázon. 1956-tól a budapesti II. kerületi Ady Endre utcai Zirzen Janka Tanítónőképzőben tanult, majd a közben újonnan megalakult budapesti XII. kerületi Kiss János altábornagy utcai Tanítóképző Főiskolában 1960-ban érettségizett és 1961-ben képesítő vizsgát tett, általános iskolai tanítói oklevelet kapott jeles eredménnyel. 1960–1968 között tanítóként, majd gyógypedagógusként dolgozott Pomázon a II. számú általános iskolában.

1968-tól az újonnan létesülő országos logopédiai-hálózat kiépülése úttörőinek soraiba lépett. Budapest II. kerületének első úgynevezett független, önálló állású logopédusa lett, később az első logopédus-pszichológus tanára és terapeutája. Bp. II. Henger utcai Körzeti Gyermekorvosi rendelőben, majd Bem utcai általános iskola Orvosi rendelőben dolgozott helyileg. Feladata azzal járt, hogy a kerület összes működő óvodájában, iskolájában önállóan felméréseket, szakmai szűrővizsgálatokat végezzen minden tanévben, majd a logopédiai ellátásra szorulókat rendszeres logopédia kezelésben részesítse. Évente kb. 80-100-120 gyermekkel és szüleikkel, heti 2 alkalommal személyesen is foglalkozott. Sok éven át egyedül, kolléga nélkül végezte minden munkáját. Számtalan felvilágosító előadást, tanácsadást tartott az új munkaterületről pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szülők számára. Közben a leendő főiskolai logopédus hallgató tanárok gyakorlati képzésével bízták meg, amely 35 éven át tartó hivatása lett. 1984-től 2003-ig már a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Logopédiai Intézetében, Budapest. VII. kerületében, Damjanich utcában végezte napi feladatát. 2009-ig az V. kerületi Fővárosi Logopédiai Intézetben folytatta munkáját. 2003-tól a Napkör Mentálhigiénés Alapítvány munkatársa.

1975-ben kitüntetéses klinikai pszichológusként vizsgázott, végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1978-ban summa cum laude doktorált Pléh Csaba pszichológus, és Molnár József nyelvész professzoroknál ugyanitt az ELTÉN. Témája az első olyan magyar, kísérleteken alapuló pszicholingvisztikai kutatás, tanulmány, amely a magyar sziszegő és réshangok (sz, z, c, -s, zs, cs) csoportjának percepciós, produkciós vizsgálatával foglalkozott. Opponensei, valamint professzor Illyés Sándor gyógypedagógus, pszichológus egyetemi tanár, Szende Tamás és Kassai Ilona nyelvész professzorok kandidatúrára ajánlották kutató munkáját. Dolgozatának eredményei és szakmai gyakorlati munkájának tanulságai alapján írta meg a logopédiai, nyelvi, pszichológiai szempontokból fejlesztő első magyar szakmai, beszédhang tanítási és tanulási, írás és olvasási készségeket előkészítő, fejlesztő, gyakorló módszertani munkafüzetet a SZ, Z, C, -S, ZS, CS,-L, R, -8 db. betűre és hangra, tanulók, tanárok, szülők részére. Országos kísérleti anyagként tette közzé az Országos Pedagógiai Intézet -OPI-, amely a következő években a sok szempontból fejlesztő beszédtanítás módszertanának és a későbbiekben megjelent munkafüzeteknek mintájául szolgált.[2]

„Gyöngysorterápia”[3][4] technika módszerének megalkotásával segítette a 4 ütemű helyes, ritmusos, folyamatos beszéd integrálásának megvalósulását, főképpen dadogó és hadaró személyek számára. 10 mesére felépülő nyelvi, beszédbeli és pszichoterápiás szempontokból fejlesztő meseterápiát, művészeti terápiát, élményterápiát, játékterápiát, mozgásterápiás fejlesztett ki. Beszédében, anyanyelvében, gondolkodásában, kommunikációs képességében, viselkedésében, hangulatában, szokásaiban és teljes személyiségében különféle eltérő módon megnyilvánuló problémás, atípusos személyek gyakorlati megsegítésével foglalkozott.[5][6][7] Az artikulációs nehézségek, afázia, dadogó, diszfónia, hadaró problémás személyek és az átlagtól eltérő személyiségű személyek számára próbálta megtalálni panaszuk lehetséges legmélyebb okát, gyökerét,forrását. Mindezek alapján egyedi problémájukhoz és személyiségükhöz illően, elsőként alkalmazta a sok szempontú integratív terápiáját.

Folyamatosan fejlesztette pedagógiai, pszichológiai ismereteit, így időközben 1986-ban klinikai szakpszichológus, majd 2000-ben neuropszichológus végzettséget szerzett. 2004-ben szakpszichoterapeuta vizsgát tett a Semmelweis Egyetemen. Már pályája kezdetétől S. Freud , Adler, C. G. Jung-féle pszichológiai tanulmányokat is folytatott. 1968-2003 évek között a Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Logopédiai Tanszékének szinte minden belső továbbképzésében részt vett.

EMDR (1996), NLP-Master (2003), integratív terapeuta (2004), relaxációs és szimbólumterapeuta, meditáció (2004), kognitív viselkedés: magatartás terapeuta (2004), hipnoterapeuta (2005), Simonton-féle terápia (2012), házassági felkészítő és párkapcsolati tanácsadó (Prepare/Enrich) (2015) szakvizsgákat tett.

Mindennapi pedagógusi és pszichológusi munkáját gazdagítva 10 éven át művész tanárnál, zongora hangszeren fejlesztette tovább a már korai éveitől szerzett tudását, zenei műveltségét. Orosz, angol, német nyelvtudása van.

Nagy megtiszteltetésnek értékelte a századforduló előtti években munkahelyén levő Logopédiai Tanszék vezetésére való felajánlást (Mérei Vera, Vassné Kovács Emőke, Palotás Gábor), amelyet a váratlanul kialakult intézményrendszer átalakítása miatt nem vállalhatott el.

Munkája[szerkesztés]

Élete munkásságának legfőbb célja a legújabb tudományok eredményeinek felhasználása, integrálása a közvetlen, mindennapi gyakorlati munkában.

A hétköznapi gyakorlati munka értékének, megbecsülésének elismerése, felemelése az egyének, közösségek, a társadalom tudatának fejlesztésére.

Munkakörében elsőként végzett beszédhang percepciós, produkciós pszichofizikai, pszicholingvisztikai[8][9][10] kutatásokat. Kutatása és addigi gyakorlati munkája tapasztalataira alapozva, elsőként írt gyakorló, módszertani munkafüzetet a beszédhangok, az anyanyelv, a reális gondolkodás, kommunikáció és a tanulási képességek,kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb, egészségesebb személyiségtulajdonságok kibontakoztatására. Munkafüzete mintájául szolgálhatott a következő években megjelent különböző munkafüzetek számára. Főképpen afáziás, diszfóniás, és dadogó személyek terápiájában munkakörében elsőként kezdte alkalmazni már az 1980-as évek elejétől a relaxációs, meditációs, hipnózis és kognitív-viselkedés, magatartás terápiás módszereket.[11][12]

Munkája eredményeit nagyrészt élő szóban, előadásokon, konferenciákon osztotta meg környezetével. A pedagógusok figyelmét a logopédia, a logopédusok figyelmét a pszichológia mélyebb megismerésére hívta fel.

A különféle részképességek és a teljes személyiség kibontakoztatásának alapját a következők képezték: egyedi személyes problémákhoz és személyekhez illő legjobb terápiás módszerek[13][14] alkalmazása, kölcsönös, személyes együttműködés és dinamikus, érzékeny, kreatív óravezetés megvalósítása.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Dr. Szentmiklóssy Aladár régi magyar családban, a Csallóközben született, jog- és államtudományi doktorátust szerzett Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Unokatestvére Kaffka Margit írónak. Nagybátyja Lauka Gusztáv író, aki Petőfi Sándor esküvői tanúja és a Petőfi Társaság egyik alapító tagja volt. Édesanyja Schramm Olga, Vas megyében, pedagóguscsaládban született. 1923 és 1954 között Pest megyében, Pusztavacs és Hernád községek térségében első és úttörő okleveles néptanítóként, népművelőként, egyedül, kolléga nélkül tanított, dolgozott egy újonnan létesülő 6 osztályos, majd 8 osztályos, 60-80 tanulólétszámos, osztatlan iskolában. 1954–1967-ben Pomázon folytatta munkáját. 2016-ban Pusztavacs díszpolgára lett, emléktáblát kapott. Nehéz, küzdelmes körülmények között éltek.

Művei[szerkesztés]

40 feletti eredeti közlemény, 120 feletti előadás.

Válogatás:

  1. Főbb konzekvenciák a S és SZ hangok fonéma szimbólumképződési folyamatának percepciós kisérletéből – 1995. Általános nyelvészeti Tanulmányok. Szerk.: Telegdi Zsigmond – Pléh Csaba – Szépe György. XVIII. kötet. Budapest. Akadémiai Kiadó
  3. Beszédfelméréses vizsgálatok óvodáskorban. Szakdolgozat 1-151. oldal – 1968. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Logopédiai Tanszék
  5. Beszédpercepciós vizsgálat rés és affrikáta fonémákkal 5-8 éves beszédhibás és normálbeszédű gyermekeken. Szakdolgozat. 1-71. oldal. 1975. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Klinikai Lélektan Szak
  7. Beszédpercepciós vizsgálat a S és SZ réshangokkal a fonéma szimbólumképzés folyamatában. 1-182. oldal. Bölcsészettudományi disszertáció. Pszichológia tudomány – 1977. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi kar
  9. Gyakorlóanyag a SZ-hang tanórai és otthoni tanulásához. Kísérleti anyag – 1983. Budapest. OPI: Országos Pedagógiai Intézet
  11. Az artikulációs hibák terápiájának alapvető általános előkészítő gyakorlatai tanórai és otthoni használatához – 1983. Gyógypedagógia. XXVIII. évf. Budapest
  13. Relaxációs terápia alkalmazása 10 éves dadogóknál. Relaxáció gyakorlata és a komplex pszichoterápiás ellátás – 1984. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Évkönyv. Budapest
  15. Egy dadogó felnőtt bemutatása és pszichoterápiája. Szakdolgozat. Klinikai szakpszichológus Szakoklevél – 1986. május 26. Budapest. Orvos Továbbképző Intézet
  17. Egy begyakorlási módszer ajánlása az artikulációs hibák javításához.1987/1 – 21-27. Gyógypedagógiai Szemle
  19. Autogén tréninget (AT) előkészítő gyakorlatok 10 éves dadogóknál – 1987. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Tudományos Közlemények. X. Évkönyv. 409-415. oldal
  20. Az autogén tréning alkalmazásának pszichológiai alapjairól – 1987/2. Gyógypedagógiai Szemle
  22. Ötletek az artikulációs terápia előkészítő gyakorlatához. A feladatlapok célja, használata – 1987. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Logopédia a Gyakorlatban. Tankönyvkiadó
  24. Relaxációs terápia során felmerült szimbólumok dadogóknál – 1991. május 30. A pszichoterápiás relaxáció elő európai Kongresszusa. Budapest. MTA:Magyar Tudományos Akadémia
  26. A bioenergetikai vagy egészségtérkép felhasználási lehetőségei a személyek testi, lelki, szellemi fejlesztésében, terápiájában. Előadások – 1992– 1994. Budapest. VII. kerület BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola: Gyakorló Logopédiai Intézet
  28. Meseterápia 10 mesére – Beszéd, nyelv, személyiség fejlesztés, pszichoterápia – Pályázat – 1992. szept. 28. BGGYTF:Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gyakorló Logopédiai Intézet. Előadások 1993-2009: VII. kerület Gyakorló Logopédiai Intézet, Bp. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
  30. Módosult tudatállapotban felmerült tudattartalmak fejlesztő, gyógyító hatásáról. Dadogás és motoros afázia terápia. – 1992. jún. 2. MAGYE. Országos Szakmai Konferencia, és 1993. január-március. Gyógypedagógiai Szemle. XXI. évfolyam. 42-50.
  32. Részletek az afázia, dadogó, diszfónia terápiájában újabban kipróbált kommunikációs és beszédtechnikai készségfejlesztő NLP-eljárásokról („Neurolingvisztikai Programozás”) – 1994. jún. 15. – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gyakorló Logopédiai Intézet
  34. Tanuljuk együtt a SZ hangot. Beszédkészséget fejlesztő feladatlap gyűjtemény 5-10 éveseknek, tanáraiknak, szüleiknek. (Beszédhangok tanítási módszertana.) – 1995 – OPI : Országos Pedagógiai Intézet. Kőszeg
  36. A szülői, gyermeki magatartásról, attitűdökről. Az eredményes kommunikáció lehetőségei – 1995. II.1. Szülők Akadémiája. Balassagyarmat
  38. NLP-módszerek felhasználási lehetőségei csoportos és egyéni terápiában. Dadogó, hadaró, diszfóniás serdülők, felnőttek nyelvis beszédbeli zavarainak terápiája. Szakdolgozat – 1995. IV.10. NLP Intézet
  40. Részletek az NLP-technikával („Neurolingvisztikai Programozás„) elért terápiás eredményekből. Tanító és gyógyító versek – 1995. VII. Hipnózis Találkozó. Lillafüred
  42. Meseterápia. Az Alma c. mese feldolgozása – 2003. november 25. Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
  44. A tiszta beszéd elsajátításának alapgyakorlatai – 2003. november 25. Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
  46. Részletek NLP- pszichológiai technikával („Neurolingvisztikai Programozás„ ) elért terápiás eredményekből. Tanító és gyógyító versek – 1995. ELTE. Magyar Hipnózis Egyesület. VII. Hipnózis Találkozó. Lillafüred
  48. Részletek NLP („Neurolingvisztikai Programozás”) technikával elért terápiás eredményekből – Integratív Hírmondó 6. Szám. Budapest. Integratív Pszichoterápiás Egyesület
  50. Tanulást elősegítő alapvető újabb módszerek.( Modalitások. Kérdező technika. Milton nyelv.) – 1996. május 22-26. Budapest. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság. XII. Országos Tudományos Nagygyűlése
  52. A hipnózis terápiás hatékonyságát növelő tényező a rajz és vers. Esettanulmányok – 1996. 7th. Europen Congress of Hypnosis Budapest. Hungary. August 17-23.
  55. Neuropszichológiai esettanulmány afáziás személlyel. Szakdolgozat 1-45. oldal – 1999. január. 15. Budapest. Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság
  57. Kognitív-viselkedés, magatartás pszichoterápia gyógyító hatása afázia, dadogó, hadaró, diszartriás személyeknél – 2001. június 20-23. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Esztergom
  59. A nyelv és beszéd, mint gyógyító eszköz, afáziás, dadogó, diszartriás és hadaró személyeknél. – 2001. október 4-5. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Neurofoniátriai Szekció I. Kongresszusa. Budapest
  61. Szociális fóbia és dadogás kognitív-viselkedés terápiája. Esettanulmány. 1-33. oldal – 2004. június 16. Budapest. SE: Semmelweis Egyetem. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  63. Szociális Fóbia kognitív-viselkedés, magatartás terápiája. Esettanulmány. Szakdolgozat 1-20. oldal. 2004. szeptember 30. Budapest. SE: Semmelweis Egyetem. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  65. A dadogás integratív terápiája. 110 év. Jubileumi Konferencia. 2004. november 23. – 2006. június 22-23. – Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
  67. Kognitív-viselkedés terápia diagnosztikai és gyógyító eljárásai hangképzési, beszéd és tanulási zavarok kezelésében – 2005. június 16-18. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Kőszeg
  69. A beszédfolyamat újraszerveződése. Neuropszichológiai rehabilitáció – 2006. szeptember 27. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság.Neuropszichológiai Szekció
  71. Kompetens terápia a Logopédiai területén megvalósuló klinikai pszichoterápiás munkában – 2006. június 22-24. – Magyar Gyógypedagógiai Egyesület. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Hódmezővásárhely
  73. Hipnorelaxáció: Dr. Szentmiklóssy Margit–Dr. Lajos Péter: Dadogásról mindenkinek. – 2003 Pont Kiadó – 2009.Pont kiadó – 2016. Krasznár és Társa Könyvkereskedő Bt. (II. kiadás)
  75. A kerület első logopédusának gondolatai a logopédia és pszichológia kapcsolatáról. Dr. Szentmiklóssy Margit – 2016. 03.07. Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat. A Logopédia Európai Napja Alkalmából. Budapest. 1024. Marczibányi tér. Művelődési Központ
  77. Depresszió, szorongás, pánik kognitív-viselkedés pszichoterápiája. Esetbemutatások. Szupervízió. 2004-2019. Budapest – Napkör Mentalhigiénés Alapítvány
  79. Borderline személyiségzavar és más személyiségzavarok integratív pszichoterápiája. Esetbemutatások – Szupervízió. 2004-2019. Budapest. Napkör Mentálhigiénés Alapítvány
  80. Ma már nem félnek a hipnózistól az emberek. Képmás Magazin 2021.07.27. Dr. Szász Adrián, Dr. Szentmiklóssy Margit

Szervezeti tagságai[szerkesztés]

  • A Magyar Orvosi Kamara rendes tagja
  • A Magyar Pszichológus Társaság rendes tagja
  • Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesület rendes tagja
  • Magyar Pszichiátriai Társaság rendes tagja
  • Magyar Logopédiai, Fonetikai, Foniátriai Társaság rendes tagja
  • A Magyar Hipnózis Egyesület rendes tagja
  • A Magyar Relaxációs és Szimbólum Egyesület rendes tagja
  • A Magyar Integratív Pszichoterápiás Egyesület rendes tagja
  • A Napkör Mentálhigiénés Alapítvány rendes tagja

Díjak és elismerések[szerkesztés]

  • Megjelent a Pedagógiai Ki Kicsoda c. 1997. évi kötetben. Keraban Könyvkiadó
  • Dicséret kiváló munkáért. Bp. II. kerület Művelésügyi Osztály (1982)
  • Dicséret kiváló munkáért. Bp. VII. kerület Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (1989)
  • Díszoklevél a Hivatás Munkájáért. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai tanárképző Főiskola (2003)
  • Díszoklevél. Aranyoklevél a Hívatásért. ELTE Tanító és Óvónőképző Kar (2011)
  • Kitüntető oklevél a fáradhatatlan munkásságáért. ELTE Magyar Hipnózis Egyesület (2012)
  • Megjelent az Oxford Encyklopédia 2017. évi kötetében és a Britishpedia 2020. évi kötetében

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az engeli biopszichoszociális modell - METSZETEK. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  2. ↑ Gyakorlóanyag a SZ-hang tanórai és otthoni tanulásához. Kísérleti anyag – 1983. Budapest. OPI: Országos Pedagógiai Intézet 
  3. ↑ Hipnorelaxáció: Dr. Szentmiklóssy Margit–Dr. Lajos Péter: Dadogásról mindenkinek. – 2003 Pont Kiadó – 2009.Pont kiadó – 2016. Krasznár és Társa Könyvkereskedő Bt. (II. kiadás) 
  4. ↑ Módosult tudatállapotban felmerült tudattartalmak fejlesztő, gyógyító hatásáról. Dadogás és motoros afázia terápia. – 1992. jún. 2. MAGYE. Országos Szakmai Konferencia, és 1993. január-március. Gyógypedagógiai Szemle. XXI. évfolyam. 42-50. 
  5. ↑ Beszédpercepciós vizsgálat a S és SZ réshangokkal a fonéma szimbólumképzés folyamatában. 1-182. oldal. Bölcsészettudományi disszertáció. Pszichológia tudomány – 1977. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi kar 
  6. ↑ Beszédpercepciós vizsgálat rés és affrikáta fonémákkal 5-8 éves beszédhibás és normálbeszédű gyermekeken. Szakdolgozat. 1-71. oldal. 1975. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Klinikai Lélektan Szak 
  7. ↑ Főbb konzekvenciák a S és SZ hangok fonéma szimbólumképződési folyamatának percepciós kisérletéből – 1995. Általános nyelvészeti Tanulmányok. Szerk.: Telegdi Zsigmond – Pléh Csaba – Szépe György. XVIII. kötet. Budapest. Akadémiai Kiadó 
  8. ↑ Beszédpercepciós vizsgálat a S és SZ réshangokkal a fonéma szimbólumképzés folyamatában. 1-182. oldal. Bölcsészettudományi disszertáció. Pszichológia tudomány – 1977. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi kar 
  9. ↑ Beszédpercepciós vizsgálat rés és affrikáta fonémákkal 5-8 éves beszédhibás és normálbeszédű gyermekeken. Szakdolgozat. 1-71. oldal. 1975. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Klinikai Lélektan Szak 
  10. ↑ Főbb konzekvenciák a S és SZ hangok fonéma szimbólumképződési folyamatának percepciós kisérletéből – 1995. Általános nyelvészeti Tanulmányok. Szerk.: Telegdi Zsigmond – Pléh Csaba – Szépe György. XVIII. kötet. Budapest. Akadémiai Kiadó 
  11. ↑ Módosult tudatállapotban felmerült tudattartalmak fejlesztő, gyógyító hatásáról. Dadogás és motoros afázia terápia. – 1992. jún. 2. MAGYE. Országos Szakmai Konferencia, és 1993. január-március. Gyógypedagógiai Szemle. XXI. évfolyam. 42-50. 
  12. ↑ Relaxációs terápia alkalmazása 10 éves dadogóknál. Relaxáció gyakorlata és a komplex pszichoterápiás ellátás – 1984. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Évkönyv. Budapest 
  13. ↑ Módosult tudatállapotban felmerült tudattartalmak fejlesztő, gyógyító hatásáról. Dadogás és motoros afázia terápia. – 1992. jún. 2. MAGYE. Országos Szakmai Konferencia, és 1993. január-március. Gyógypedagógiai Szemle. XXI. évfolyam. 42-50. 
  14. ↑ Relaxációs terápia alkalmazása 10 éves dadogóknál. Relaxáció gyakorlata és a komplex pszichoterápiás ellátás – 1984. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Évkönyv. Budapest 

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentmiklóssy_Margit&oldid=26387786”