Szalakna
| Szalakna (Zlagna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Sebesrom |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sebesrom (Turnu Ruieni) |
| Irányítószám | 327411 |
| SIRUTA-kód | 54476 |
| Népesség | |
| Népesség | 273 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 22° 18′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 22° 18′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szalakna románul: Zlagna, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Karánsebestől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szalakna románul: Zlagna nevét 1503-ban említette először oklevél p. Zlathna, v. Zlatyna néven.
1566-ban Zlattna, 1640-ben Zlakna, 1774-ben Slakna, Szlakna, Slakna, 1888-ban Szlagna, 1913-ban Szalakna néven volt említve.
1503-ban II.Ulászló király oklevele említette első ízben, melyben jóváhagyta a Margai György és özvegy Horváth Orsolya közti birtokcserét, mellyel Margay György Horváth Orsolyának átadta a karánsebesi kerületben fekvő Kopács, Zlatlina, Zlospataka és Valisora részbirtokait. Horváth Miklósné Orsolya, Zlospataka kivételével, a többi részbirtokokat még ugyanez évben eladta Gerlistyei Jakab Szörényi bánnak. Azonban Margai István maga és testvérei nevében a gyulafehérvári káptalan előtt ellentmond az eladásnak.
1544-ben, Gerlistyei Miklós, Jakab fia halála után rokonsága Zalatbna és Kopács falu eladásáról határozott a hátra maradt adósság kifizetése céljából.
1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem rendelkezett Karánsebes város határainak uj jelekkel való ellátásáról, megjegyezve, hogy a város Jász, Zlakna Gredistye és más falvakkal is határos.
1640-ben Tivadar Gergely Kasztrucz Anna férje, Kún Gábornak a szörénymegyei Zlakna faluban levő részbirtokát, a köztük létrejött birtokegyezség folytán cserébe adta.
Az utolsó török háborúig Szlakna falu házai szétszórtan álltak, a házakat a török háború után telepítették át mostani helyükre, a Szlakna csermely mellé.
A román-bánsági határőrezred fennállása idejében Szlakna annak karánsebesi századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebsi járásához tartozott.
1910-ben 551 görög keleti ortodox román lakosa volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 493)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.