Szőnyi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőnyi Sándor
SzületettSzpisják Sándor
1910. március 5.[1]
Budapest
Elhunyt1989. január 11. (78 évesen)[1]
Budapest vagy Vác
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiFöldi Mihály
Foglalkozásaíró
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1957)
SablonWikidataSegítség

Szőnyi Sándor, Szpisják 1937-ig (Budapest, 1910. március 5. – Budapest vagy Vác, 1989. január 11.) József Attila-díjas (1957) író, Földi Mihály fia.

Életútja[szerkesztés]

Édesanyja sok gyermekes Nógrád megyei zsellérek legidősebb lánya volt, aki 50 éven keresztül dolgozott cselédként. Édesanyja elmondása szerint apja asztalos volt, más források Földi Mihály író törvénytelen fiaként említik.[2] Három éves koráig lelencházban élt, majd 1914-ben parasztcsaládból származó nevelőszülőkhöz került Kistelekre, 1917-től pedig Budapestre. Gyerekkorától fogva dolgozott. Volt csarnoki hordár, üzletekben kifutó, mindenes a bérházakban, kisegítő, női ruhákat árult a Párizsi Áruházban, virágzó mandulafákat őrzött a Gellért-hegyen és évekig versenyszerűen birkózott. Négy polgári osztályt végzett, majd ezt követően iparostanonc-iskolába járt, ahol lakatossegédként szerzett szabadulólevelet. Alkalmi munkákat végzett, majd 1929-től az Athenaeum nyomdában dolgozott, kezdetben betűöntő tanoncként, majd 1948-ig a lap öntödéjében működött mint nyomdászsegéd. 1929-ben bekapcsolódott a nyomdász szakszervezet munkájába. Novelláit, tárcáit a Népszava publikálta. 1940-től 1944-ig a Fasori Evangélikus Gimnázium magántanulója volt, közben katonai szolgálatot is teljesített. 1945 és 1950 között jogot hallgatott a Pázmány Péter Tudományegyetem esti tagozatán, 1950-ben szerezte meg doktori diplomáját. 1953-ban letette az ügyvédi vizsgát. Az ipari munkásság élete szolgáltatta Széthulló világ c. első regényének témáját. 1949–1950-ben a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott, valamint a Sport és Testnevelés c. lapnál és a Könnyűipari Minisztériumban. 1951-től a Nyomdaipari Egyesülés munkatársa volt, 1952-ig vállalati ügyész, később pedig jogtanácsos egészen 1973-ban történt nyugdíjazásáig. Utolsó éveit mint mozdulni nem tudó rokkant élte le, műveit tollba mondta. Regényeiben, novelláiban megjelennek nemzedékének emberi és társadalmi problémái.

Művei[szerkesztés]

  • Széthulló világ (regény, Budapest, 1947)
  • Megújhodás (regény, 1955)
  • Rosszlányok utcájában (novellák, 1957)
  • Álarcos istenek (regény, Budapest, 1960)
  • Farsang októberben (kisregények, elbeszélések, Budapest, 1963)
  • Ködös reggelek (regény, Budapest, 1968)
  • Betontető (elbeszélés, Budapest, 1970)
  • Kakas a villamoson (elbeszélés, Budapest, 1975)
  • A hatodik földrész (regény, Budapest, 1977)
  • Verőfényes őszutó (három kisregény, Budapest, 1982)
  • A kitagadott (életrajzi regény, Budapest, 1984)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. Délmagyarország, 1985. március 5. 4. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
  • (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.