Szórvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szórványnak nevezzük az összefüggő szállásterülettel nem bíró kisebbséget.

  • Szórványok fajtái
    • Etnikai szórvány
Erdélyben különösen sok magyar szórvány található. Szórványkutatók megkülönböztetik a szórványosodottság különböző fokozatait. Egy szórványközösség erőssége függ a település lélekszámán belül az (országos szinten) kisebbségi nemzet százalékos arányától, abszolút számától, iskolarendszerének és egyéb infrastruktúráinak (önkormányzat, cégek, művelődési házak stb.) meglététől illetve fejlettségi szintjétől.
Erdélyi szórványok néhány fajtája a magyar kisebbség vonatkozásában (fokozatok):
  1. Települési többség
  2. Magas abszolút lélekszám
  3. Fejlett iskolai és egyéb kulturális infrastruktúra
  4. Tömbmagyarság közelsége (Magyarország vagy a Székelyföld)
Példatáblázat
Település 1. 2. 3. 4.
Szatmárnémeti - ++ ++ ++
Temesvár -- + + +
Kolozsvár -- ++ ++ -
Torockó ++ -- - -
Nagyzerind ++ -- - ++
Kőhalom - -- - ++
Óradna -- -- -- --

Vallási szórvány[szerkesztés]

A vallási szórvány területi mintázatában hasonló jegyeket mutat, mint az etnikai szórvány, kialakulásában viszont kevésbé meghatározóak a történelmi események (főként a modern korban). A hitélet minőségét kevésbé befolyásolja a szórványosodottság mértéke, mint a mindennapos anyanyelv-használatáét. Például az Európában és Amerikában élő buddhisták szellemi fejlődését nem, vagy csak kis mértékben gátolja az összefüggő, azonos vallású emberekből álló szállásterület hiánya.