Színészpók

Színészpók
Hím
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Rend: Pókok (Araneae) Alrend: Főpókok (Araneomorphae) Öregcsalád: Salticoidea Család: Ugrópókfélék (Salticidae) Alcsalád: Salticinae Nem: Salticus Latreille, 1804 Faj: S. scenicus
Tudományos név
Salticus scenicus (Clerck, 1757)
Szinonimák
Szinonimák Aranea albo-fasciata Aranea fulvata Aranea scenica Araneus scenicus Attus candefactus Attus histrionicus Attus scenicoides Attus scenicus Calliethera albovittata Callithera alpina Calliethera aulica Calliethera goberti Calliethera histrionica Calliethera scenica Callietherus histrionicus Epiblemum faustum Epiblemum histrionicum Epiblemum scenicum Salticus albovittatus Salticus histrionicus
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Színészpók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Színészpók témájú médiaállományokat és Színészpók témájú kategóriát.

A színészpók (Salticus scenicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül az ugrópókfélék (Salticidae) családjába tartozó faj.

A Salticus póknem típusfaja.

Előfordulása

A színészpók az északi félteke egész területén elterjedt, gyakran nagy számban megtalálható.

Megjelenése

A nőstény hossza 6 milliméter, a hímé 5 milliméter. A pók könnyen felismerhető a fekete potrohán keresztben futó széles fehér csíkokról. A zsákmányát a pók erős elülső lábaival tartja meg. A tapogató lábak (palpuszok) a hímnél a párosodást segítik, a hímivarsejtek átadására szolgálnak. A színészpók csáprágóival ragadja meg zsákmányát és mérget fecskendez a sebbe. Feltűnően nagy szemével 360 fokos szögben látja környezetét.

Életmódja

A színészpók magányosan él és a meleget kedveli. Tápláléka kis rovarok, például legyek, szúnyogok, hangyák és bogarak. Fogságban 2-3 évig él, élettartama a szabad természetben nem ismert. A nőstény hosszabb életű, mint a hím.

Szaporodása

A párzási időszak az év legmelegebb hónapjaiban van. A nőstény évente egyszer párzik.

Képek

• 
  Nőstény
• 
  Egy sikeres vadászat
• 
  A színészpók fentről nézve

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Roberts, Michael J. (1993). The Spiders of Great Britain and Ireland: Atypidae - Theridiosomatidae (Volume 1). Colchester: Harley Books. ISBN 9780946589050.
• Cameron, H.D. (2005). "An etymological dictionary of North American spider genus names". In Ubick, D.; Paquin, P.; Cushing, P.E.; Roth, V. Spiders of North America: an identification manual. Keene (New Hampshire): American Arachnological Society. p. 73. ISBN 978-0977143900.
• "Zebra spider (Salticus scenicus)". ARKive. Retrieved September 22, 2010.
• Lawrence M. Dill (1975). "Predatory behavior of the zebra spider, Salticus scenicus (Araneae: Salticidae)". Canadian Journal of Zoology. 53 (9): 1284–1289. doi:10.1139/z75-153.
• D. A. Parry & R. H. J. Brown (1959). "The jumping mechanism of salticid spiders" (PDF). Journal of Experimental Biology. 36 (4): 654–664.
• Norman I. Platnick (June 7, 2010). "Salticidae". The World Spider Catalog, Version 11.0. American Museum of Natural History.
• Nick Loven. "Salticus scenicus". Nick's Spiders of Britain and Europe. Retrieved September 22, 2010.