Szécsisziget
Szécsisziget | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Lenti |
Jogállás | község |
Polgármester | Nagy István (független)[1] |
Irányítószám | 8879 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 189 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 30,97 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,2 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″ | |
Szécsisziget weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsisziget témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szécsisziget község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre, nem messze a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt töri át a zalai dombvidék meredek délnyugati nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vízimalom működött. A falu a Kerka teraszán, annak egyik kis szigetén épült.
A szomszédos települések: észak felől Iklódbördőce, dél felől Tormafölde, délnyugat felől Lovászi, nyugat felől pedig Kerkateskánd.
Megközelítése[szerkesztés]
A településen észak-déli irányban a Dobri-Iklódbördőce(-Páka) közti 7539-es út halad keresztül, Lovászi felé (Kerkateskándig) pedig a 7549-es út vezet innen. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket Iklódbördőce megállóhely, illetve Csömödér-Páka vasútállomás kínálja, a falutól 3-6 kilométerre, a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán.
Története[szerkesztés]
A 14. század óta lakott hely. A Szigeti család birtokaihoz tartozott, innen származik a falu neve is. A település először egy 1403-ból származó oklevélben tűnik fel, amely szerint Zsigmond király ekkor vette el Szigeti Pétertől Szigetet, valamint Tormafölde, Petróc, Pánfalva és Gosztola falvakban lévő birtokait. Ezeket a király Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is. 1437-ben egy oklevél szerint Széchy Miklós „Castellanus casteli Zygeti” (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint „Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy” szerepel (jelentése: várnagy a szécsiszigeti kastélyban).
A 16. században a falu Széchy Dénes, később fia, Péter birtoka volt, akinek halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének, Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat, a letenyei uradalommal együtt. I. Lipóttól ekkor kapott adománylevelet I. Szapáry Péter (1657-1699). Részt vett a török elleni harcokban, többször kitüntették bátor cselekedeteiért. Moson vármegye alispánja, később alországbíró lett. 1690-ben megkapta Muraszombat örökös ura címet.
II. Szapáry Péter és felesége építette meg a jelenlegi templomot 1750-1760 között.
III. Szapáry Péterről a következő címet olvashatjuk az 1758-ban kiadott telepített oklevélben: Gróf Szapáry Péter, Mura-Szombath várának s ugyan azon néven nevezett nem különben Szécsi Szigeth, Vág-Beszterce örökös földesura, Fölséges római császár s magyarországi királyné aktuális komornyikja, Generális strázsamester.
IV. Szapáry Péter csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta negyvenezer forint értékű ásványgyűjteményét. A 19. század közepéig a Szapáryak birtoka maradt a falu és a hozzá tartozó uradalom. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette feleségül, így 1945-ig ők birtokolták az említett területeket.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Ifj. Dávid István (független)[3]
- 1994–1998: Dávid István (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Dávid István (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Dávid István (független)[6]
- 2006–2010: Ifj. Dávid István (független)[7]
- 2010–2014: Dávid István (független)[8]
- 2014–2019: Nagy István (független)[9]
- 2019-től: Nagy István (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 218 | 205 | 202 | 187 | 185 | 189 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,6%, cigány 2,36%. A lakosok 91,66%-a római katolikusnak vallotta magát (6,5% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család 18. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek.
- Római katolikus templom
Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer és lant ablak szentély mögött nagy-méretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer grazi mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készítette.
- Vízimalom
A Kerka holtága mellett álló vízimalom a Szapáry-Andrássy uradalom részeként épült. 1953-ig üzemelt, 1968-ban a folyót szabályozták és 200 méterrel keletebbre terelték.[11] A malom szerkezetén kívül a molnárok tárgyai is láthatók, valamint az egykori zalai vízimalmok fényképei.[12]
- Bivalyrezervátum
A házibivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). Háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala vármegyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése. Szécsiszigeten a nemkívánatos beltenyészet elkerülésére két különböző tenyészetből való bivalycsorda lett telepítve. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelő környezetet biztosít a bivalyoknak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Szécsiszigeti Vízimalom Múzeum. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
- ↑ Vízimalom, Szécsisziget Archiválva 2009. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, vendegvaro.hu