Szécsényi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsényi József
Született1932. január 10.[1]
Szegvár
Elhunyt2017. március 19. (85 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • diszkoszvető
  • egyetemi oktató
  • testnevelő tanár
Iskolái
Kitüntetéseimesteredző (1971)[3]
Magassága189 cm
Testtömege106 kg
Atlétapályafutása
VersenyszámDiszkoszvetés
Klub
  • Szegedi Vasutas (1949–1950)
  • TFSE (1951–1955)
  • Bp. Honvéd (1955–1966)
  • TFSE (1967–1970)
EdzőBácsalmási Péter
egyéni csúcs 
diszkoszvetés:60,66 m (1962)
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Európa-bajnokság
bronz
1954, Bern
diszkoszvetés
Főiskolai világbajnokság
ezüst
1957, Párizs
diszkoszvetés

Szécsényi József (Szegvár, 1932. január 10. – Budapest, 2017. március 19.) Európa-bajnoki bronzérmes, Európa-csúcstartó, magyar diszkoszvető, atléta, olimpikon, egyetemi tanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Sportolóként[szerkesztés]

1950–1956

1950-ben a Szegedi Lokomotív színeiben országos ifjúsági bajnokságot nyert diszkoszvetésben.[4] 1952-től a Testnevelési Főiskola Haladás versenyzője volt.

1953 májusában 47,01 méterrel egyéni csúcsot ért el,[5] amit júliusban 49,48 méterre javított.[6] A magyar bajnokságon bronzérmes volt.[7] Szeptemberben 51,26 méterre dobta a szert.[8] Az év végi európai ranglistán a kilencedik volt.

1954 június közepén egy Budapest-Párizs viadalon 51,55 métert ért el.[9] Három hét múlva 52,69 méterrel lett második a Népstadionban.[10] Ezzel a negyedik helyre jött fel az európai ranglistán.[11] A következő héten 52,24 méterrel nyert versenyt Helsinkiben.[12] A hónapot 52,07 méterrel zárta Stockholmban.[13] Augusztus elején Oslóban 53,71 méterre növelte a legjobbját,[14] egyúttal megtörte az Európa-rekorder Klics Ferenc magyar versenyzők elleni hatéves veretlenségi sorozatát.[15] A hónap végén a berni Európa-bajnokságon 51,58 méterrel bronzérmes volt.[16] A szeptemberi országos bajnokságon diszkoszvetésben második, súlylökésben harmadik volt.

1955 júniusában Prágában 52,68 méterrel nyert versenyt.[17] Júliusban a Bp. Honvéd versenyzője lett. Július közepén 53,45 métert dobott egy budapesti versenyen.[18] A hónap végén Helsinkiben súllyal 15,21 méteres egyéni csúcsot lökött,[19] amit augusztusban a Népstadionban 15,40 méterre javított.[20] Szeptemberben egy versenyen súlylökésben (15,46 m) és diszkoszvetésben (53,83 m) is élete addigi legjobbját teljesítette.[21] Októberben a svédek elleni viadalon 54 méter fölé került (54,24 m).[22] A magyar bajnokságon egy arany- és egy bronzérmet szerzett. November végén 54,18 métert dobott.[23]

1956-ban az eredményei elmaradtak a korábbi években megszokottól. Szeptember elején Malmőben tudott először 52 méter felett dobni versenyen.[24] Az olimpiai csapatba nem került be.[25]

1957–1960

1957 elején hazaköltözött Szegvárra és felhagyott az atlétikával, de a versenyszezon közeledtével májusban ismét edzésbe állt. Ekkor még dobókör sem állt a rendelkezésére. Még ebben a hónapban 52,24 méterrel nyert versenyt.[26] Június végén a válogatottba is bekerült, de az athéni viadalon 50 méterig sem jutott. Ezután közel két hónapig nem indult versenyen. Az augusztus 20-i országos bajnokságon már szerepelt és második helyen végzett.[27] A következő héten Berlinben 52,88 méterrel lett második.[28] Szeptemberben a főiskolai világbajnokságon ezüstérmet nyert.[29] A hónap közepén Prágában -új stílusban dobva- 55,05 méterrel egyéni csúcsot ért el.[30] 1957 őszétől a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban lett tanár.[31] Az év végi rangsorban a legjobb európai versenyző volt.

1958 áprilisának végén egy szegedi dobóversenyen diszkosszal 55,82 méterrel (nem hitelesítették országos csúcsként), súlylökésben 16,21 méterrel egyéni csúcsot ért el.[32] Májusban versenyt nyert Stuttgartban (52,61 m) és Heilbronnban (53,48 m).[33] Júniusban Prágában második (54,90 m), Breznicában első (54,12 m) volt.[34][35] A hónap végén 56,02 méterrel magyar rekordot ért el,[36] amit július 13-án 56,34 méterre javított.[37] A hónap végén tokszalag sérülést szenvedett, de így is magyar bajnokságot nyert.[38] Augusztusban Szegeden 56,60 méterre javította a legjobb magyar eredményt.[39] Az Európa-bajnokságon 51,43 méterrel nyolcadik lett. Szeptember elején 56,31 méterrel nyert versenyt.[40]

1959-ben az első versenyén 56,25 métert dobott.[41] Két héttel később 57,15 méterre javította a magyar csúcsot.[42] Újabb két hét után egy győri versenyen 57,62 méteres rekorddal kezdett. Az utolsó dobásával 58,33 méterrel megdöntötte a lengyel Edmund Piątkowski 57,89 méteres Európa-csúcsát.[43] Júliusban előbb Moszkvában nyert versenyt,[44] majd Budapesten 58,06 méterrel legyőzte a világcsúcstartó Piątkowski.[45] Szeptember végén 58,96 méterrel újabb magyar csúcsot ért el,[46] amit még ugyanazon a héten 59,03 méterre javított.[47]

A következő évben 57,19 méterrel kezdte a szezont.[48] A következő héten 58,07 méterig jutott.[49] Júniusban 58,94 méterrel nyert Varsóban,[50] 57,44-gyel Prágában,[51] majd 58,07-tel Budapesten.[52] Júliusban Rostockban 58,34-gyel folytatta a győzelmi sorozatot.[53] A hónap végén magyar bajnok lett. Az 1960-as római olimpián - legjobb nem amerikai versenyzőként, 55,79 méteres eredménnyel - a 4. helyen végzett.

1961–1964

1961 május végén Szófiában győzött 57,94 méterrel.[54] A következő héten Budapesten dobott 58,17 méterrel.[55] Júniusban második lett Varsóban (56,15 m),[56] első Prágában (58,15 m) és Breznicében (58,71 m).[57][58]

1962-ben egy eltiltás következtében csak június 15-től indulhatott versenyen.[59] Az első versenyén deréksérüléssel indult.[60] Az ezt követő prágai versenyen a derék problémája miatt egy kísérlet miatt visszalépett.[61] Augusztusban Helsinkiben lett harmadik (56,62 m),[62] majd magyar bajnokságot nyert. Tatabányán a magyar-csehszlovák-ukrán viadalon 60,66 méterrel országos csúcsot ért el.[63] A csúcsjavítás után sérülés miatt közel három hétig nem tudott versenyen indulni. Az Európa-bajnokságon 54,66 méterrel hatodik volt.[64]

1963 februárjában,[65] majd áprilisában műtéten esett át.[66] A kórházból május második felében került ki, ahol megszakításokkal két hónapot töltött és hat kilót fogyott.[67] Július végén indult először versenyen, amit 56,46 méterrel megnyert.[68] Szeptemberben megnyerte a magyar bajnokságot. A selejtezőben elért 57,02 méter a legjobbja volt a szezonban.[69]

A következő évben már áprilisban 57,33 métert dobott.[70] Májusban első lett Kasselben (54,44 m) és Mendenben (55,77 m).[71][72] Vállsérülése miatt június és július nagy részében nem edzhetett és nem indult az országos bajnokságon sem.[73] Augusztus közepén szerepelt ismét versenyen (57,15 m),[74] majd Varsóban ötödik lett (54,43 m).[75] Szeptemberben 57,61 méterrel nyert versenyt Budapesten.[76] Októberben a tokiói olimpián az 5. helyen (57,23 méter) végzett.

1965–1970

Az 1965-ös országos bajnokságon 55,66 méterrel nyert. 1966 júliusában a magyar-olasz-svájci viadalon 50. alkalommal szerepelt a válogatottban.[77] Augusztusban vállsérülése miatt lemondta a válogatottságot, így nem indulhatott a budapesti Európa-bajnokságon sem.[78] 1967-től a TFSE versenyzője lett, ahol elsősorban csapatversenyeken indult[79]

Sporteredményei[szerkesztés]

diszkoszvetés
súlylökés
Rekordjai
diszkoszvetés
  • 56,02 m (1958. június 29., Budapest) magyar csúcs[36]
  • 56,34 m (1958. július 13., Kijev) magyar csúcs[37]
  • 56,60 m (1958. augusztus 10., Szeged) magyar csúcs[39]
  • 57,15 m (1959. május 24., Budapest) magyar csúcs[42]
  • 57,62 m (1959. június 7., Győr) magyar csúcs[43]
  • 58,33 m (1959. június 7., Győr) Európa-csúcs[43]
  • 58,96 m (1959. szeptember 29., Budapest) magyar csúcs[46]
  • 59,03 m (1959. október 3. Budapest) magyar csúcs[47]
  • 60,66 m (1962. augusztus 19., Tatabánya)[63]
Legjobb eredményei évenként
diszkoszvetés
  • 1950: 41,77 m (magyar ranglista: 13.)[80]
  • 1951: 44,18 m (7.)[81]
  • 1952: 45,37 m (6.)[82]
  • 1953: 51,26 m (3., európai ranglista: 9.)[83]
  • 1954: 53,71 m (2.)[84]
  • 1955: 54,24 m (1., e 6., világranglista: 8.)[85][86]
  • 1956: 52,64 m (2.)[87]
  • 1957: 55,05 m (1., e 1.)[88][89]
  • 1958: 56,60 m (1., e 3., v 5.)[90]
  • 1959: 59,03 m (1., e 2., v 2.)[91]
  • 1960: 58,94 m (1., e 1., v 3.)[92]
  • 1961: 58,71 m (1., e 2., v 4.)[93]
  • 1962: 60,66 m (1.)[94]
  • 1963: 57,02 m (1., e 10., v: 16.)[95][96]
  • 1964: 57,61 m (1., v: 26.)[97][98]
  • 1965: 56,33 m (2.)[99]
  • 1966: 56,18 m (4.)[100]
  • 1967: 51,62 m (8.)[101]
  • 1968:
  • 1969: 53,16 m (8.)[102]
súlylökés
  • 1950: 12,42 m (magyar ranglista: 35.)
  • 1951: 13,18 m (11.)[103]
  • 1952: 13,14 m
  • 1953: 14,10 m (11.)[104]
  • 1954: 15,14 m (3.)[105]
  • 1955: 15,46 (3.)
  • 1956: 14,94 m (3.)
  • 1957: 14,97 m (4.)
  • 1958:
  • 1959: 15,18 m (5.)
  • 1960: 16,11 m (4.)
  • 1961: 16,19 m (4.)
  • 1962:
  • 1963:
  • 1964: 15,46 m (7.)
  • 1965: 15,58 m (8.)
  • 1966: 15,50 m (10.)
  • 1967:
  • 1968:
  • 1969:

Edzőként[szerkesztés]

1955-ben testnevelő tanári-, 1967-ben szakedzői képesítést szerzett. Még versenyzőként Tégla Ferenc trénere volt. 1969-től 1972-ig az atléta válogatott dobószámokért felelős edzője volt.[106][107] 1979-től 1984-ig Kuvaitban volt edző.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karon diplomázott pszichológiából. 1965-től adjunktus a Testnevelési Főiskola Atlétika Tanszékén, 1978-ban egyetemi docens, majd 1989-től 2002-ig egyetemi tanár és tanszékvezető lett. 1985-től irányította az Atlétika Tanszék tudományos kutatásit valamint TDK tevékenységét.

A Testnevelési Egyetem Doktori Tanácsának tagja, a Tanszékvezetők Kollégiumának elnöke, a Magyar Biológiai Társaság tagja és a Habilitációs Bizottság tagja volt.

Szakdolgozatai, értekezései
  • Atlétikai mozgások ritmusának elemzése (1955) TF szakdolgozat
  • A mozgástanulás szempontjai (1967) TF szakdolgozat
  • A pszichotóniás edzés hatása az akaratlagos mozgás teljesítményének alakulására (1973) ELTE doktori értekezés
  • Izommechanikai elvek érvényesülése a sportmozgásokban (1978) kandidátusi értekezés

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[108]
  • Munka érdemrend (1960)[109]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem, arany fokozat (1964)[110]
  • Mesteredző (1971)

Publikációi[szerkesztés]

Szakcikkei jelentek meg a Sport és Tudomány, a Sportélet, az Atlétika című újságokban.

Művei
  • Edzők zsebkönyve 4.: Sportolók erőfejlesztése (1967), Koltai Jenővel
  • Edzők zsebkönyve 7.: Az edzéstervezés módszertani és gyakorlati kérdései (1969)
  • Edzéstervezés (1977), Molnár Sándorral
  • Saját kezedben vagy! (1987), Józsa Évával, Szécsényi Józsefnével
  • Stretching (1992)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ József Szécsényi, https://historygreatest.com/jozsef-szecsenyi-hungarian-discus-thrower-died-at-85
  2. ↑ Szécsényi József gyászjelentése, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  3. ↑ Ki kicsoda a magyar sportéletben? (S–Z)
  4. ↑ Férfi ifjúsági egyéni bajnokságok. In Atlétikai évkönyv 1945–1950. (hely nélkül): Sport Lap- és Könyvkiadó. 178. o.  
  5. ↑ Az atlétikai Béke Kupa I. fordulójának vasárnapi eredményei. Népsport, IX. évf. 94. sz. (1953. május 11.) 3. o.
  6. ↑ Szécsényi 49.48-at, Sólyom 48.65-öt dobott diszkosszal Győrött. Népsport, IX. évf. 143. sz. (1953. július 19.) 2. o.
  7. ↑ Nagyszerű küzdelmet vívtak a férfi 400-asok. Nemzeti Sport, IX. évf. 148. sz. (1953. július 26.) 2. o.
  8. ↑ Klics 52.64-et, Szécsenyí 51.26-ot, Sólyom 49.56-ot dobott. Népsport, IX. évf. 179. sz. (1953. szeptember 7.) 4. o.
  9. ↑ Magyarország női és Budapest férfi atlétacsapata biztosan győzött a franciák ellen. Népsport, X. évf. 118. sz. (1954. június 14.) 1. o.
  10. ↑ Klics a diszkoszvetésben 55.79 m-rel új Európa-csúcsot állított fel. Népsport, X. évf. 133. sz. (1954. július 5.) 1. o.
  11. ↑ 27 magyar atléta Európa idei legjobbjai között. Népsport, X. évf. 136. sz. (1954. július 9.) 2. o.
  12. ↑ Magyarok estje az olimpiai stadionban. Népsport, X. évf. 142. sz. (1954. július 18.) 1. o.
  13. ↑ Végig izgalmas küzdelemben negyven év után először legyőztük a svéd férfi atlétaválogatottat. Népsport, X. évf. 150. sz. (1954. július 29.) 1. o.
  14. ↑ Iharos 3:42.4-re javította az 1500 méteres síkfutás Európa-csúcsát Oslóban. Népsport, X. évf. 155. sz. (1954. augusztus 5.) 1. o.
  15. ↑ Nagy sikert arattak és kivívták a norvég szakemberek elismerését a magyar atléták Oslóban. Népsport, X. évf. 156. sz. (1954. augusztus 6.) 4. o.
  16. ↑ A magyar atlétika nagy napja Bernben. Népsport, X. évf. 172. sz. (1954. augusztus 29.) 1. o.
  17. ↑ Szécsényi 52.68-cal, Kazi Aranka 57.4-gyel győzött szerdán Prágában. Népsport, XI. évf. 113. sz. (1955. június 9.) 1. o.
  18. ↑ A Bp. Honvéd atlétikai Béke Kupa-versenyének vasárnapi kiemelkedő eredményei: Szécsényi 53.45. Népsport, XI. évf. 141. sz. (1955. július 18.) 1. o.
  19. ↑ Kitűnően küzdő atlétáink. Népsport, XI. évf. 148. sz. (1955. július 28.) 1. o.
  20. ↑ Olasz sikerekkel kezdődött. Népsport, XI. évf. 165. sz. (1955. augusztus 22.) 1. o.
  21. ↑ Serédi Zsuzsa 46.53-at, Szécsényi 53.83-at dobott diszkosszal a sportegyesületi atlétikai bajnokságok második napján. Népsport, XI. évf. 185. sz. (1955. szeptember 19.) 2. o.
  22. ↑ Férfi válogatottunk 55:51, női válogatottunk 35:20 arányú vezetést szerzett a magyar-svéd atlétikai viadal első napján. Népsport, XI. évf. 199. sz. (1955. október 9.) 1. o.
  23. ↑ Szécsényi ismét 54 m felett! Népsport, XI. évf. 231. sz. (1955. november 24.) 3. o.
  24. ↑ A világcsúccsal győztes Pirie mögött Rózsavölgyi is a régi világcsúcson belül futott 3000 méteren a malmői versenyen. Népsport, XII. évf. 178. sz. (1956. szeptember 6.) 3. o.
  25. ↑ Kijelölték as olimpiára utazó magyar versenyzőket és kísérőket. Népsport, XII. évf. 208. sz. (1956. október 18.) 1. o.
  26. ↑ A diszkoszvetők kivágták az 50 métert. Népsport, XIII. évf. 38. sz. (1957. május 27.) 1. o.
  27. ↑ Bodó 2 méterrel Csermák 61.61-gyel győzött. Népsport, XIII. évf. 100. sz. (1957. augusztus 21.) 1. o.
  28. ↑ Szécsényi 52.88-cal második lett Berlinben. Népsport, XIII. évf. 103. sz. (1957. augusztus 26.) 4. o.
  29. ↑ Kosárlabdázóink hatalmas arányú győzelmükkel másodikak lettek csoportjukban. Népsport, XIII. évf. 111. sz. (1957. szeptember 6.) 1. o.
  30. ↑ Hallatlanul izgalmas küzdelemben vívták ki atlétáink 108:104 arányú győzelmüket Prágában. Népsport, XIII. évf. 117. sz. (1957. szeptember 15.) 1. o.
  31. ↑ Európai rangelső lett a magáratalált Szécsényi. Népsport, XIII. évf. 158. sz. (1957. november 11.) 5. o.
  32. ↑ Szécsényi Szegeden 55.82 m-re javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 83. sz. (1958. április 28.) 1. o.
  33. ↑ Részletek a stuttgarti atlétikai versenyről. Népsport, XIV. évf. 98. sz. (1958. május 19.) 5. o.
  34. ↑ Németh Ida (csúcsbeállítással) és Kazi győzött Prágában a magyar atléták közül. Népsport, XIV. évf. 123. sz. (1958. június 22.) 1. o.
  35. ↑ Szécsényi visszavágott. Népsport, XIV. évf. 124. sz. (1958. június 23.) 2. o.
  36. ↑ a b Szécsényi 56.02-re javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 129. sz. (1958. június 30.) 3. o.
  37. ↑ a b Férfi atlétáink 104:99 pontarányban győztek az ukránok ellen. Népsport, XIV. évf. 139. sz. (1958. július 14.) 1. o.
  38. ↑ Hírek. Népsport, XIV. évf. 148. sz. (1958. július 27.) 4. o.
  39. ↑ a b Szécsényi országos csúcsot dobott diszkosszal Szegeden. Népsport, XIV. évf. 159. sz. (1958. augusztus 11.) 6. o.
  40. ↑ A csehszlovák atléták 10 pontos vezetést szereztek szombaton, a női viadal döntetlenre áll. Népsport, XIV. évf. 179. sz. (1958. szeptember 7.) 1. o.
  41. ↑ Szécsényi 56.25-öt dobott Szolnokon. Népsport, XV. évf. 93. sz. (1959. május 11.) 1. o.
  42. ↑ a b Szécsényi 57.15 méterre javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XV. évf. 103. sz. (1959. május 25.) 4. o.
  43. ↑ a b c Szécsényi 58.33-ra javította a diszkoszvetés Európa-csúcsát. Népsport, XV. évf. (????) 113. sz. 1. o.
  44. ↑ Az eső ellenére több kiváló eredmény a Znamenszkij-emlékverseny első napján. Népsport, XV. évf. 132. sz. (1959. július 5.) 1. o.
  45. ↑ Szécsényi 58.06-legyőzte Piatkowskit. Népsport, XV. évf. 138. sz. (1959. július 13.) 1. o.
  46. ↑ a b 4x1 mérföldes váltónk világcsúcsot, Szécsényi országos csúcsot javított. Népsport, XV. évf. (????) 204. sz. 1. o.
  47. ↑ a b Szécsényi újabb csúcsa: 59.03. Népsport, XV. évf. 206. sz. (1959. október 4.) 1. o.
  48. ↑ Szécsényi 57.19-cel kezdett. Népsport, XVI. évf. 97. sz. (1960. május 15.) 6. o.
  49. ↑ Zsivótzky csúcsot javított (65.73), Szécsényi 58.07. Népsport, XVI. évf. 102. sz. (1960. május 22.) 1. o.
  50. ↑ Szécsényi 58.98-cal győzött Varsóban. Népsport, XVI. évf. 118. sz. (1960. június 13.) 1. o.
  51. ↑ Szécsényi ismét legyőzte Piatkowskit. Népsport, XVI. évf. 1222. sz. (1960. június 19.) 1. o.
  52. ↑ Vasárnap is számos kiemelkedő eredmény született a nemzetközi atlétikai versenyen. Népsport, XVI. évf. 128. sz. (1960. június 27.) 1. o.
  53. ↑ Néhány szám kivételével formán alul szerepeltek atlétáink Rostockban. Népsport, XVI. évf. 138. sz. (1960. július 11.) 1. o.
  54. ↑ Szécsényi biztosan, Zsivótzky nehezen győzött Szófiában. Népsport, XVII. évf. 104. sz. (1961. május 28.) 1. o.
  55. ↑ Noszály csúcsot javított, Szécsényi 58.17-et dobott. Népsport, XVII. évf. 110. sz. (1961. június 5.) 5. o.
  56. ↑ Balázs világcsúcsot ugrott, Piatkowski legyőzte Szécsényit Varsóban. Népsport, XVII. évf. 121. sz. (1861. június 20.) 4. o.
  57. ↑ Három magyar győzelem Prágában. Népsport, XVII. évf. 125. sz. (1961. június 26.) 5. o.
  58. ↑ Szécsényi 58.71-et dobott Breznicében. Népsport, XVII. évf. 126. sz. (1961. június 27.) 2. o.
  59. ↑ Hírek. Népsport, XVIII. évf. 15. sz. (1962. január 23.) 4. o.
  60. ↑ Az utolsó szómban dőlt el a pontverseny a Honvéd javára. Népsport, XVIII. évf. 118. sz. (1962. június 18.) 5. o.
  61. ↑ A Rosicky-emlékverseny. Népsport, XVIII. évf. 122. sz. (1962. június 24.) 2. o.
  62. ↑ Teljes lendülettel tart a fesztivál. Népsport, XVIII. évf. 150. sz. (1962. augusztus 2.) 1. o.
  63. ↑ a b Atlétanőink biztos kettős győzelmet arattak, a férfi pontversenyeket a vendégek nyerték. Népsport, XVIII. évf. 163. sz. (1962. augusztus 20.) 7. o.
  64. ↑ Varjú Vilmos Európa-bajnok. Népsport, XVIII. évf. 181. sz. (1962. szeptember 15.) 1. o.
  65. ↑ Innen-onnan, erről-arról. Népsport, XIX. évf. 42. sz. (1963. február 28.) 2. o.
  66. ↑ Innen-onnan, erről-arról. Népsport, XIX. évf. 77. sz. (1963. április 19.) 5. o.
  67. ↑ Halló, itt Népsport. Népsport, XIX. évf. 100. sz. (1963. május 21.) 3. o.
  68. ↑ A 4x100-as váltó csúcsot futott. Népsport, XIX. évf. 151. sz. (1963. augusztus 1.) 1. o.
  69. ↑ Pintér nyerte Mecser előtt as 5000-es bajnokságot. Népsport, XIX. évf. 193. sz. (1963. szeptember 29.) 2. o.
  70. ↑ Rudasné megjavította a gerelyhajító-csúcsot. Népsport, XX. évf. 83. sz. (1964. április 27.) 5. o.
  71. ↑ Mácsár, Varjú és Szécsényi győzött Kasselban. Népsport, XX. évf. 106. sz. (1964. május 29.) 1. o.
  72. ↑ Dobóink jól szerepeltek Mendenben. Népsport, XX. évf. 107. sz. (1964. május 31.) 1. o.
  73. ↑ A Népsport jelenti. Népsport, XX. évf. 146. sz. (1964. július 24.) 5. o.
  74. ↑ Országos csúcsbeállítások. Népsport, XX. évf. 162. sz. (1964. augusztus 16.) 1. o.
  75. ↑ Sportolóink külföldön. Népsport, XX. évf. 166. sz. (1964. augusztus 23.) 2. o.
  76. ↑ Csutorás 20.7-et, Klobukowska 11.3-at futott. Népsport, XX. évf. 177. sz. (1964. szeptember 7.) 3. o.
  77. ↑ A vártnál nagyobb arányú győzelmet arattak atlétáink az olaszok ellen. Népsport, XXII. évf. 150. sz. (1966. július 25.) 5. o.
  78. ↑ A magyar csapat várható összeállítása az atlétikai EB-re. Népsport, XXII. évf. 161. sz. (1966. augusztus 7.) 1. o.
  79. ↑ Kévés élvonalbeli atléta kérte átigazolását. Népsport, XXIII. évf. 13. sz. (1967. január 19.) 2. o.
  80. ↑ Férfi ifjúsági egyéni bajnokságok. In Az 1950. évi legjobb 50 férfi eredmény. (hely nélkül): Sport Lap- és Könyvkiadó. 214. o.  
  81. ↑ Kalapácsvetőink nagyszerű eredményeket értek el, diszkoszvetőink visszaestek. Népsport, VIII. évf. 38. sz. (1952. február 22.) 4. o.
  82. ↑ Két kalapácsvetőnk érte el a 60 m-t, diszkoszvetésben biztatóan fejlődik az utánpótlás. Népsport, IX. évf. 46. sz. (1953. március 5.) 2. o.
  83. ↑ A Szovjetunió az európai férfi atlétikában is tovább erősítette vezetőhelyét. Népsport, IX. évf. 259. sz. (1953. december 28.) 4. o.
  84. ↑ A diszkoszvetés lett a legeredményesebb dobószámunk. Népsport, XI. évf. 31. sz. (1955. február 13.) 2. o.
  85. ↑ A gerelyhajítók javultak a legtöbbet a dobóatléták közül. Népsport, XII. évf. 44. sz. (1956. március 1.) 2. o.
  86. ↑ Az ügyességi számokban négy magyar atléta került idén a világ legjobbjai közé. Népsport, XI. évf. 256. sz. (1955. december 29.) 2. o.
  87. ↑ Legjobb atlétáink 1956-ban. Sport, II. évf. 39. sz. (1957. február 25.) 6. o.
  88. ↑ Legjobb atlétáink 1957-ben. Népsport, XIV. évf. 12. sz. (1958. január 17.) 2. o.
  89. ↑ Szécsényi európai rangelső diszkoszvetésben. Népsport, XIII. évf. 181. sz. (1957. december 13.) 3. o.
  90. ↑ A világ legjobb atlétái 1958-ban. Népsport, XV. évf. 20. sz. (1959. január 29.) 4. o.
  91. ↑ Erős élvonal - gyenge utánpótlás a dobószámokban. Népsport, XVI. évf. 45. sz. (1960. március 3.) 2. o.
  92. ↑ Újabb bűvös határok dőltek meg a dobásokban. Népsport, XVII. évf. 16. sz. (1961. január 23.) 5. o.
  93. ↑ A dobásokban sem esett a színvonal. Népsport, XVIII. évf. 4. sz. (1962. január 8.) 2. o.
  94. ↑ Az atlétikai idény - az eredmények tükrében. Népsport, XIX. évf. 24. sz. (1963. február 4.) 4. o.
  95. ↑ Az 1963. év legjobb ügyességi atlétái. Népsport, XX. évf. 3. sz. (1964. január 6.) 4. o.
  96. ↑ Emelkedett az általános színvonal a dobásokban. Népsport, XX. évf. 35. sz. (1964. február 20.) 4. o.
  97. ↑ Legjobb atlétáink az olimpiai évben. Népsport, XX. évf. 261. sz. (1964. december 29.) 2. o.
  98. ↑ Az ügyességi számok világmérlege az olimpiai évben. Népsport, XX. évf. 25. sz. (1965. február 5.) 5. o.
  99. ↑ Mennyit javultak atlétáink egy év alatt? Népsport, XXII. évf. 14. sz. (1966. január 21.) 2. o.
  100. ↑ Legjobb atlétáink az EB évében. Népsport, XXIII. évf. 24. sz. (1967. február 3.) 3. o.
  101. ↑ Az 1967. év legjobb atlétái az ügyességi számokban. Népsport, CCLIV. évf. 23. sz. (1967. december 22.) 2. o.
  102. ↑ Az 1969. év legjobb magyar atlétái. Népsport, XXVI. évf. 5. sz. (1970. január 7.) 4. o.
  103. ↑ Súlylökésben még mindig nem javul az utánpótlás, gerelyhajításban már vannak fiatal tehetségek. Népsport, VIII. évf. 26. sz. (1952. február 5.) 3. o.
  104. ↑ Diszkoszvetésben kitűnő élgárda alakult ki, súlylökésben határozott fejlődés mutatkozott. Népsport, X. évf. 35. sz. (1954. február 18.) 2. o.
  105. ↑ Súlylökésben az élen, gerelyhajításban pedig az átlagokban is nagyot javultunk egy év alatt. Népsport, XI. évf. 28. sz. (1955. február 8.) 2. o.
  106. ↑ Az idén is két szakaszra oszlik az atlétikai versenyidény! Népsport, XXV. évf. 33. sz. (1969. február 14.) 2. o.
  107. ↑ „Könnyített” év a dobóknak. Népsport, XXIX. évf. 113. sz. (1973. május 15.) 5. o.
  108. ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, XI. évf. 81. sz. (1955. április 24.) 2. o.
  109. ↑ Kilencvenkilencen kaptak kitüntetést. Népsport, XVI. évf. 197. sz. (1960. szeptember 23.) 1. o.
  110. ↑ Kitüntették az olimpián eredményesen szerepelt magyar versenyzőket és szakvezetőiket. Népsport, XX. évf. 222. sz. (1964. november 3.) 1. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szécsényi_József&oldid=26753087”