Széchenyi István Gimnázium (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchenyi István Gimnázium

Alapítva1903
Bezárva1975
Rövid névTisztviselőtelepi Gimnázium
HelyMagyarország,
Típusközépfokú oktatási intézmény
Műemlékvédelmi besorolásműemlék
Cím1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 19° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 19° 05′ 58″
Térkép

A megszűnt Széchenyi István Gimnázium, vagy más néven Tisztviselőtelepi Gimnázium Budapest VIII. kerületében működött, melynek volt épülete, a Tündérpalota ad ma otthont az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumnak.

Története[szerkesztés]

Az 1858-ban alapított Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumból (mai nevén Berzsenyi Dániel Gimnázium) kiválva 1899-ben alapították a VI.kerületi Főgimnáziumot (mai nevén: Kölcsey Ferenc Gimnázium), melynek dinamikus növekedése miatt az intézmény fiókintézményeként 1903-ban alapítottak gimnáziumot az akkor még a székesfőváros X. kerületéhez tartozó tisztviselőtelepen. Az 1906-tól Budapest X. Kerületi Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven önállóvá vált intézmény első igazgatója Gaal Mózes volt. Az intézmény 1911-ben költözött az újonnan készült Hungária körúti épületébe a Népligettel szembe. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított, még annak ellenére is, hogy az első világháborút követő román megszállás alatt főleg az iskola berendezése károsodott.

A tanulói létszám további növekedése miatt hamarosan újra szűkössé váló intézmény igazgatója, vámosgyörki Kerékgyártó Árpád 1919-ben Petényi István latintanár igazgatására bízva egy kispesti tagintézményt alapított, mely 1921-ben önállósodva a Kispesti Állami Deák Ferenc Főgimnázium nevet kapta. Az 1921-es év országos szintű intézményelnevezési hullámába illeszkedve a tisztviselőtelepi iskola felvette a Budapesti X. Kerületi Magyar Királyi Állami Széchenyi István Főgimnázium nevet.

Az iskola 1924-ben reálgimnáziummá alakult, és miniszteri utasításra a gimnázium épületét „háromévi tartamra” a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának kellett átadnia. Az iskola használatában csak két osztályterem, néhány szertár és előadóterem maradhatott. Az önállóvá vált Néprajzi Múzeum 1972-ben költözött ki az épületből. Ekkor nyomdaipari szakközépiskolaként működött az intézmény, majd 1975-ben megszűnt.

A Tündérpalota[szerkesztés]

Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes Kőrössy Albert Kálmán építésszel, Lechner Ödön tanítványával, külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az építész a kor stílusának megfelelő magyar szecessziós épületet tervezett, ahogyan a gimnázium anyaintézményének a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak is. A Tündérpalota 1977-től városképi jelentősége miatt műemléki védelem alá került.

Az épület ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumnak ad otthont.

A gimnázium neves tanárai[szerkesztés]

  • Gaal Mózes – magyar szakos tanár; a gimnázium első igazgatója
  • Babits Mihály – költő, író, irodalomtörténész, műfordító

A gimnázium híres diákjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]